NVIDIA Ion: mire ez a nagy felhajtás?

Ion asztali gépeket használóknak is

Egymagos (N230) és kétmagos (N330) Intel Atom [+]

A MID-ekbe és UMPC-kbe szánt Atom processzorról bizonyára hallottak már olvasóink, de ha mégsem, akkor itt az idő a korrepetálásra. Az Intel Atom alig fogyaszt, ennélfogva szinte nem is melegszik, viszont lassú, ám ez nem a véletlennek köszönhetően alakult így, az Intel akarta ezt. Az alapvetően mobil eszközökbe szánt CPU gyorsan megvetette lábát a nettopokban, asztali gépekben is, hiszen a felhasználók körében növekszik az igény az olcsó, alacsony fogyasztású, kis de még éppen elegendő tudású számítógépek iránt, amiket az irodában, illetve filmnézegetésre, letöltésre szánt gépként is használhatunk. Bár az Atom a küldetését képes maradéktalanul ellátni, az Intel bakot lőtt, amikor nem szentelt figyelmet egy hasonlóan vonzó lapkakészlet kifejlesztésére, amivel párosítva ideálisnak nevezhető konfigurációt alakíthatnánk ki. A probléma ugyanis, hogy a vállalat nem engedélyezte a partnereinek, hogy PCI Express x16-os foglalattal is rendelkező alaplapot tervezzenek az Atom kiszolgálására. A már megismert és az Intel által az Atom mellé ajánlott 945G chipkészlet 2005-ös megjelenésű, a perifériák szintjén nincs vele gond, de az északi híd grafikus képessége (Intel GMA950) már idejétmúlt, kritikán aluli: 3D-s megjelenítésben lassú, a nagy felbontású videók lejátszásába (számolásába) nem képes besegíteni, és akkor még nem szóltunk a fogyasztásáról (130 nm-es csíkszélességen készül).

és az ő kiszolgálója: GeForce 9400 (Ion) és az AMD-s GeForce 8200 [+]

Az NVIDIA persze kapva kapott az alkalmon. Mert mi is történt? A zöldek rendelkeznek a Core 2-es lapkakészletek gyártásához szükséges rendszerbusz licencével, ami éppen kapóra jött, hiszen az Atom is a rendszerbuszon keresztül kapcsolódik a lapkakészlethez. Már adott volt egy korábban kifejlesztett, Core 2-es lapkakészlet, a GeForce 9400, ezt átnevezték Ionná (az NVIDIA-tól ez a lépés nem szokatlan), csaptak körülötte egy kis felhajtást, és mindenki tátott szájjal figyelhette és figyeli még most is, hogy mekkora újítást hajtott végre a cég. Lényegében ez történt. Mindazonáltal, mint később kiderült, a GeForce 9400 chipset átnevezése tényleg zseniális lépésnek bizonyult. Mert mit is kell tudni erről a lapkáról? Először is – ami szemmel is jól látható –, hogy egyetlen chip felel az északi és a déli híd feladataiért, ami komoly fegyvertény, mert ennek köszönhetően kisebb eszközöket lehet köréje építeni. Az északi híd természetesen egy grafikus gyorsító is egyben, DirectX 10 és Shader Model 4 támogatással, 16 stream processzorral, amiket az NVIDIA újabban CUDA processzoroknak hív. Ezek 1,1 GHz-es órajelen üzemelnek, míg a GPU többi része (négy ROP blokk, nyolc textúrázó) 450 MHz-en ketyeg. A szóban forgó chip ezen felül képes meghajtani a HD filmek (H.264, VC-1 és MPEG-2) lejátszását (ehhez persze szoftveres támogatás is kell) a PureVideo HD-nek köszönhetően, és csíkszélességét tekintve sem lehet rá panasz, 65 nm-en gyártják, tehát minden adott ahhoz, hogy a 945G-vel szöges ellentétben jó kis táptalajként szolgáljon az Atom számára. Lényegében napjaink legfejlettebb integrált grafikus maggal ellátott chipjéről van szó, az AMD HD 3200-asával (780G chipset) egyetemben.

Korábbi tesztjeinkben már megismerkedhettünk az Atommal és a GeForce 9400-zal egyaránt, de csak külön-külön. Most azonban kész platformként vettük őket szemügyre, és állítottuk szembe egy hasonló áron kiépíthető megoldással (illetve egy drágább konfigurációval). Ez természetesen az AMD-től származik, ugyanis a VIA termékei itthon nem érhetőek el. A központi szerepet ezúttal Mini-ITX formátumú alaplapok játsszák, amelyeket kifejezetten erre a célra gyártott a Zotac. Ismerkedjünk meg velük!

Zotac ION ITX A és B [+]

Első két tesztalanyunk a sokatmondó ION ITX A, illetve az ION ITX B névre hallgat. Mint az nevükből sejthető, mindkét alaplap Mini-ITX méretű, azaz 17 x 17 cm alapterületű, és az Ion lapkakészlet teljesít rajtuk szolgálatot. A két típus között nincs túl sok különbség. Az A jelzésűre kétmagos, 1,6 GHz órajelű Atom N330-as processzort, a B jelzésűre pedig egymagos (szintén 1,6 GHz-es) Atom N230-as processzort integráltak. Tudvalevő, hogy az Atom támogatja a Hyper-Threading technológiát, ennélfogva ezek a kis masinák egyszerre négy, illetve kettő szálon képesek számolni, és talán éppen ez az a plusz ami a gördülékeny munkamenethez szükséges egy effajta gépen. Mindkét alaplapon két darab DDR2-es RAM-foglalatot találunk, ezekbe maximum 2 x 2 GB memóriát applikálhatunk, ami nagy valószínűséggel bőven elég lesz, nem csúcsteljesítményű konfigurációkról van most szó. Az Ion grafikus képességeit ismerjük, ezen felül az MCP7A-ION névre keresztelt lapka hat SATA portot támogat, de az alaplapokon csak hármat találunk (illetve egy eSATA-t), gigabites hálózati vezérlővel is rendelkezik, és a Zotac egy mini PCIe foglalattal is kibővítette a nem túl nagy kínálatot. Az A jelölésű alaplap ennek köszönhetően egy 802.11b/g/n szabvánnyal kompatibilis Wi-Fi vezérlőt is felkínál. A két alaplap legjellegzetesebb ismertetőjegye a felső tájékon elhelyezkedő, három és fél centi magas passzív hűtőborda, ami a processzor és a chipset hűsen tartásáért felelős. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az A jelölésű, tehát a kétmagos processzoros típus mellé adtak egy kicsi, 60 mm-es ventilátort (csavarokkal együtt) arra az esetre, ha a házikóban nem lenne elégséges a szellőzés... Túl sok más látnivaló nincs az alaplapokon, de nem is számítottunk másra. PCI Express foglalatos bővítési lehetőségünk nincs, IDE és floppycsatlakozó sincs (előbbi talán maradhatott volna).

Hátlapok: Zotac ION ITX A és B [+]

Az alaplapok kis méretéből adódóan a hátlapon található portokat szépen "összenyomorították". Nagy megelégedésünkre VGA, DVI és HDMI kimenetet egyaránt találunk itt (a DVI és a HDMI együttes használata engedélyezett). A két SPDIF port és a három szokásos audioport jó szolgálatot tehet, ha nem éppen HDMI-n keresztül nyomatjuk az audiót is, de figyelembe kell venni, hogy az alaplapon egy hatcsatornás, HDA-kompatibilis Realtek kodek található, tehát a nyolccsatornás hangzáshoz mindenképpen a HDMI-re lesz szükségünk. A Zotac a Mini-ITX-es lapokat egy kedves kis dobozban tálalja, ebben csak a legalapvetőbb eszközöket találjuk, leírást, driver CD-t, három SATA kábelt, egy SATA tápkábelt, hátlap-takarólemezt, és az A jelzésűhöz mellékelik a Wi-Fi antennát, illetve a ventilátort a hozzátartozó csavarokkal együtt.

Kihívói pedig...

Zotac GeForce 8200 ITX / Asus M4A78-HTPC [+]

Az AMD nem kínál az Atom számára rivális rendszert, ezért nekünk kellett összeállítani egy hasonló árú konfigurációt, ehhez pedig elsősorban ismét csak a Zotac termékpalettája nyújtott segítséget. Az ionos, atomos alaplapok 37, illetve 46 000 forintba kerülnek, ennek tudatában beszereztünk egy 25 000 forintos, GeForce 8200 chipsetes Mini-ITX alaplapot és egy 11 000 forintos Athlon LE-1660 processzort. Ez egy egymagos, 2,8 GHz-en üzemelő, 512 kB másodszintű gyorsítótárral ellátott, AM2+ foglalattal kompatibilis processzor 45 wattos TDP értékkel. Érdekesség gyanánt elővettük az Asus M4A78-HTPC típusjelzésű alaplapját is, ez azonban már kicsit kilóg a sorból, mert microATX-es, tehát lényegében egy "normális" alaplap kis méretben, 28 000 forintos áron, AMD 780G, azaz HD 3200 chipsettel. A Zotac GeForce 8200 ITX WiFi az ION ITX-ekhez hasonlóan Mini-ITX formátumú, AM2+ foglalattal, tehát támogatja az összes korábbi AMD processzort a Phenomig bezárólag, ami a fejleszthetőség szempontjából igen örvendetes. Két memóriafoglalába maximum 2 x 2 GB memória pakolható, a chipsetet pedig egy az ION ITX-eken láthatóhoz hasonló, de jóval kisebb hűtőborda fedi. Felszerelhetőség szempontjából is kicsit jobban áll, mint az atomos lapok, mert négy SATA portot kínál fel (igaz eSATA-t viszont nem), de találunk rajta egy normális PCI Express x1 foglalatot. A kevésbé tájékozottak jobb, ha tudják, hogy az alaplapon szolgálatot teljesítő GeForce 8200-as lapkakészlet az Ion, azaz a GeForce 9400 elődje, funkcionalitásban megegyezik azzal, de még 80 nm-es csíkszélességen gyártják, tehát elméletileg többet fogyaszt és jobban melegszik. Elvileg az órajele is alacsonyabb, de a Zotac alaplapján a chip 500/1500 MHz-es GPU/stream processzor órajelekkel rendelkezik ami magasabb, mint az ionos lapok órajele (ez 450/1100 MHz volt).

AMD Athlon 64 LE-1660 [+]

Az Asus M4A78-HTPC-je egy teljes felszereltségű, microATX formátumú alaplap HTPC-s használatra kihegyezve. A típusnak létezik egy távirányítós verziója, annál azért már sejthető, hogy miért is HTPC, de az alaptípus azon felül, hogy microATX-es, nem tűnik túlságosan különlegesnek, avagy HTPC-snek, de a titok a részletekben rejlik. Az M4A78-HTPC AM3-as processzorfoglalattal, négy memóriaszlottal, PCI Express x16-os és x1-es, illetve PCI bővítőhellyel, öt SATA porttal és IDE csatlakozóval bármilyen irányba bővíthető. Az északi híd szerepét a HD 3200-as grafikus maggal ellátott 780G tölti be, a DirectX 10.1-gyel kompatibilis, 40 stream processzoros vezérlő 500 MHz-es órajelen jár. A GeForce 8200/9400 közvetlen riválisa, azzal szinte minden szinten azonos tudással rendelkezik, a konkurenshez hasonlóan hardveresen támogatja a nagy felbontású videók megjelenítését is. Előnye, hogy 55 nm-es csíkszélességen gyártják, tehát elvileg kevesebbet fogyaszt és kevésbé melegszik (illetve a gyártó szempontjából az, hogy előállítási költségei alacsonyabbak).

Hátlapok: Zotac GeForce 8200 ITX / Asus M4A78-HTPC [+]

A hátlapok tekintetében a GeForce 8200-as Zotac kicsit (vagy nagyon, nézőpont kérdése) le van maradva az ionos típusoktól, mert a VGA és a DVI kimenet mellett már nincs HDMI (viszont van DVI-HDMI átalakító), nincs eSATA és sajnos az SPDIF-ek is lemaradtak valamiért. Ettől függetlenül adott a két PS2-es és a hat USB port, illetve az Ethernet aljzat, valamint a három audioport, és a csomagolás tartalmaz egy felszerelhető Wi-Fi vezérlőt is. Az Asus ezen a téren kitett magáért, VGA, DVI és HDMI van, SPDIF-ek vannak, két "aranyozott" RCA kimenet is (Absolute Pitch Hi-Fi a tökéletes hangzásért), sok USB, audioport, eSATA és LAN is, csak PS2 port nincs. A bemutatott M4A78-as ezen felül a Tranquil Mode-nak (ventilátorszabályzás), a Soundwave Heatsinknek (grafikus equalizer alakú passzív hűtőborda) és a DTS Surround Sensation UltraPC-nek köszönhetően érdemelte ki a HTPC utótagot. A marketing elég erőteljes nyomást gyakorol az emberekre, de ezt már megszokhattuk. A mellékelt kellékek tekintetében elég fukar volt az Asus, még a kis Zotac is okosabban töltötte ki a dobozokat.

Zotac ION ITX A/B BIOS [+]

Jól tudjuk, hogy ezeket a termékeket nem éppen a tuningot hajkurászó felhasználói csoportoknak szánták, de azért megnéztük, hogy mit tudnak. A Zotac a videokártyákat is előszeretettel hajtja túl gyárilag, ezért nem lepődtünk meg azon, hogy még ezek a kis alaplapocskák is támogatják a tuningot. A számos energiatakarékossági funkció mellett a processzor és a memória egyaránt túlhajtható, de könnyen lehet, hogy ez inkább a chipset érdeme, mintsem a Zotacé. Az FSB 400 és 2147 MHz között állítható (néggyel osztva kapjuk a "valódi" FSB-t), a memória feszültsége 2,1 V-ig állítható, a lapkakészleté pedig 1,1 V-ig. A memóriaidőzítésekkel sem áll hadilábon, viszont a grafikus mag órajeleit nem változtathatjuk meg (különböző túlhajtó programokkal kiküszöbölhető ez a probléma). A monitorozó részleg elég szegényes, csak az MCP (chipset) hőmérséklete látható, illetve a két ventilátor (már ha használunk) fordulatszáma, de ezek nem szabályozhatók, ami elég nagy baj, ugyanis a 6 cm-es ventilátor igencsak hangos, kiváltképp, ha teljesen hangtalan gépet szeretnénk összeállítani.

Zotac GeForce 8200 ITX BIOS [+]

A GeForce 8200-as Zotac lap pár lépéssel előrébb jár ezen a téren, itt a GPU órajele már állítható, és a ventilátor is szabályozható, bár csak öt konstans értéket kínál fel a BIOS (Quiet, 50%, Medium, 75%, Full On) – megjegyezzük, hogy szerintünk az 50% és a Medium egy és ugyanaz. A stream processzorok órajele 1200 és 2000 MHz között, a GPU-é pedig 500 és 1000 MHz között variálható. Az FSB 200 és 600 MHz közé kell, hogy essen, a chipset maximálisan +0,05 V feszültséget kaphat, a memória feszültsége pedig 2,20 V-ig emelhető. A szorzó és az északi híd feszültsége szintén állítható (1,400 V-ig).

Asus M4A78-HTPC BIOS [+]

Az Asus természetesen nem szalasztotta el az alkalmat, hogy megmutassa, még egy HTPC-s alaplapot is lehet tuningolni. Az M4A78-HTPC ebből a szempontból szinte olyan, mint egy normál asztali alaplap, az FSB 200 és 550 MHz között, a GPU 150 és 999 MHz között, a PCIe 100 és 150 MHz között variálható. A CPU és az északi híd maximálisan +150 mV feszültséget kaphat, viszont alulfeszelésre nincs mód, ezzel kapcsolatban elő is jött egy kis probléma, amiről később szólunk. A memória feszültsége 2,100 V-ig emelhető, a chipseté 1,4 V-ig, a déli hídé pedig 1,2 V-ig. Monitorozó részlege is kifinomultabb, mint a Zotacoké.

Tesztkörnyezet, fogyasztás és melegedés

A rendszereket asztalon teszteltük kb. 25-28 fokos szobahőmérséklet mellett. A gépek "összeszerelése" után minden alaplapon BIOS-t frissítettünk, majd a BIOS beállítása után feltelepítettük az operációs rendszert. Ez az atomos alaplapokon kb. 25 percet vett igénybe, az Athlon processzorral szerelt konfigurációk jó 5 perccel hamarabb végeztek. A Vistát ezúttal nem optimalizáltuk be olyan szinten, ahogy azt a processzor- vagy videokártyatesztek előtt szoktuk, csak az ezen az oldalon megtalálható 10 ponton futottunk végig. A vizuális megjelenítést a legjobbra kapcsoltuk, az Aero is be volt kapcsolva, és az energiatakarékossági funkció is "balanced" módban maradt. Hallgattunk a fórumozók véleményére, és most nem a komolyabb konfigurációknál használt 700 wattos tápot használtuk, hanem egy 350 wattos FSP-re dugtuk az alaplapokat, ez volt a legkisebb amit be tudtunk szerezni. A háttértár szerepét a Corsair nemrégiben tesztelt MLC-alapú SSD-je töltötte be, ez lényegében napjaink átlagos sebességű SSD-jét reprezentálja, egy HTPC-ben könnyen elképzelhető, hogy a zajtalan működés miatt egy ilyet találunk az operációs rendszer alatt. Napjainkban szerintünk a kétszer 1 GB méretű memória az alap, a 4 GB-nyi mennyiséget feleslegesnek ítéltük meg. A rendszereket az éppen elérhető legújabb meghajtóprogram-verziókkal teszteltük.

Rendszerinformációk: Ion + Atom N230 / Ion + Atom N330 / GeForce 8200 és Radeon HD 3200 + Athlon párosa [+]

A rendszer beüzemelése után a CPU-Z-vel és a GPU-Z-vel ellenőriztük a hardverelemeket. A GPU-Z az Iont nem volt képes maradéktalanul detektálni, de legalább az órajeleket sikerült félig-meddig jól kimutatnia. A memória 1600 MHz-es órajelét nem tudjuk, hogy honnan szedte, talán a rendszermemória órajelét néggyel felszorozva kapta ezt az értéket. Mint látható, az Atom N230-as rendszerben egy processzor van, de az két szálat kezel, a CPU 1,6 GHz-en jár, az FSB pedig 133 MHz. Az N330-as rendszerben található processzor kétmagos, így négy szálat kezel. Az athlonos konfigurációk esetében éppen olyan pillanatokat kaptunk el, amikor a C'n'Q működésben volt, tehát a processzor órajele éppen valahol félúton volt a maximális és a nulla között.

Lássuk a fogyasztást! Előző atomos tesztünkből ugyan kiderült, hogy az Atom keveset fogyaszt, de az előnye nem volt meggyőző, könnyen lehet, hogy a nagy táp miatt. Most azonban reálisnak tűnő értékeket kaptunk. Az Atom üresjáratban és terhelve egyaránt verhetetlen, az AMD processzorral szerelt konfiguráció minden esetben közel kétszer többet fogyasztott, ez persze százalékosan kimutatva igen nagy különbség, de a való életben kevesen figyelnének fel a 30 és az 50 watt közti különbségre. Természetesen ha valakinek az a célja, hogy minél alacsonyabb legyen az áramszámla, annak az Atom az ideális megoldás. Alig pár hete teszteltük az AMD 45 nm-en gyártott, új Athlon II X2-es processzorát, ezért kipróbáltuk azt is, mint kiderült, nem hiába. A Zotac GeForce 8200-as lapjába helyezve lenyűgöző értékeket produkált, beérte kevesebb fogyasztással, mint az egymagos, 65 nm-es Athlon LE-1660. Az Athlon II X2-t kipróbáltuk az Asus M4A78-HTPC-ben is, annak – bármelyik szituációt is vegyük alapul – kb. 10-15 wattal volt több az energiafelvétele. Ebben közrejátszhat az Asus alaplap jobb felszereltsége, illetve az a tény, hogy az M4A78-HTPC alapjáraton 1,35 V helyett 1,45 V-nyi feszültséggel kínálta meg a processzort (eleve fel sem ismerte jól), és ezt nem tudtuk csökkenteni sem, mert a jelenlegi BIOS nem ad rá lehetőséget.

Melegedés tekintetében beszédesek a tapasztaltak. Hiába fogyaszt keveset és melegszik alig-alig az Atom, ha a chipset ezt "ellensúlyozza". Az ION ITX-es lapokon található hűtőborda minden esetben rendesen felforrósodott, ami nem is csoda, hiszen passzívan hajtva nincs, ami elvezesse a meleg levegőt. A 4000-et pörgő, hangos ventilátor gyakorlatilag felére csökkentette a hűtőbordán mért hőfokot, de az meg hangos. A kérdés, hogy passzívan stabil-e a gép? Mert ha igen, akkor nincs szükség a ventilátorra. Nos, nem mondanánk azt, hogy tökéletesen biztosak vagyunk a stabilitásban, ugyanis a World of Warcraft kétszer is lefagyasztotta a gépet (az Atom N230-as rendszert), de nem ismerjük annyira a játékot, hogy azt mondjuk, ez biztosan a túlmelegedésnek köszönhető. Mindenesetre a többi konfigurációval nem volt probléma, az Atom N330-as processzorral szerelttel sem. A két AMD-s rendszer közül a 780G-vel szerelt Asus lap volt a hűvösebb, de ez már korábbi tesztjeinkből is kiderült, hogy a 780G kevésbé melegszik.

Mindennapi használat

Windows performance: Ion + Atom N230 / Ion + Atom N330 / GeForce 8200 és Radeon HD 3200 és Athlon párosa [+]

A használatbavétel előtt megnéztük, hogy mit mutat a Windows beépített benchmarkja, de sokkal okosabbak nem lettünk tőle. Az egymagos AMD processzoros rendszert azonosra értékelte a kétmagos Atommal, az egymagos Atom lemaradt. A memória sebességében az AMD rendszerek törtek az élre. A grafikus teszt szerint az egymagos Atommal szerelt Ion viszi a pálmát, mindent elvert, még a kétmagos atomos Ion lapot is, ami igencsak érdekes, ugyanis ugyanaz a chip van mindkét alaplapon. A játékos teszt szerint viszont az AMD HD 3200-asa maradt le, az Ion elverte a GeForce 8200-at, annak ellenére, hogy annak magasabbak az órajelei. Ezt a benchmarkot valószínűleg nem fogjuk a továbbiakban használni, nem tűnik megbízhatónak...

A "komolytalankodás" után komolyra vettük a figurát, és elkezdtük használni a gépeket. Nem erőltettük túl őket, csak arra használtuk, amire szánták az Atomot: általános, mindennapi számítógépezésre. A Winamp önmagában nem okozott gondot, az Adobe Reader sem, de azért a dokumentum görgetése lehetett volna simább is. Ráadásul előjött az a sokak által ismert ciripelő hang az alaplap felől, amit ki nem állhatunk. A Winamp és az Adobe Reader együttes használata nem rontott az élményen, az atomos rendszer ugyanúgy viselkedett. Majd zenehallgatás közben elkezdtünk netezni (FireFoxszal), és meglepődtünk, mert ennél azért simább működésre számítottunk, a weboldalak, főleg a flash reklámos/banneres oldalak bizony akadoztak, ráadásul – mint az a fogyasztásmérőre pillantva kiderült – e művelet közben a fogyasztás elérte majdnem a 100%-ot. Ezután az Excel és a Word következett, ezekkel nem volt gond, igaz, nem rajzolgattunk hiper-szuper grafikonokat, csak szimplán szerkesztgettünk, olvastunk. Érdekesség gyanánt kipróbáltuk a cikk szerkesztője által is használt tőzsdei programokat, ezek együttes használatuk során egy Pentium 4-es konfigurációt képesek kiakasztani: az egymagos Atom nem boldogult el a feladattal, de a többi rendszerrel nem volt gond. Ráadásként lefuttattunk két benchmarkot, a Peacekeeper egy webbrowser benchmark, míg a Powerbench egy böngészőalapú flashbenchmark, az eredmények beszédesek.

Ezután meglátogattuk a különböző videómegosztó oldalakat, és megnéztük, hogy miképpen boldogulnak a feladattal az egyes rendszerek. Az objektívebb eredményközlés miatt FireFox és IE7 alatt egyaránt "teszteltük" a gépeket. Mint kiderült, az egymagos Atom N230-assal szerelt Ion lap erre a feladatra majdnem teljesen alkalmatlan, alig volt olyan videó, amit le tudott játszani. A kétmagos Atommal javul a helyzet, de még mindig vannak gondok, pedig azért ez nem olyan megerőltető feladat, amit ne várhatnánk el a géptől. Az egymagos Athlonnal szerelt gépek sem voltak makulátlanok (2,8 GHz-es órajel ide vagy oda), kettejük közül is a 780G-s konfig húzta a rövidebbet, problémásabb volt. Mint látható, egy szimpla, netes videólejátszás – ami nem egy nagy kunszt – könnyen gondot okozhat ezeknek a gépeknek, ami megkérdőjelezi használhatóságukat. Tudjuk, az ember nem nézeget folyamatosan netes videókat, de sosem lehet tudni, e-mailben kapunk egy linket egy jó kis filmjelenethez, amit megnyitunk, és a gép összeomlik. Na az ciki...

Filmlejátszás

Korábbi tesztjeink után a filmlejátszással kapcsolatos "élmények" már a könyökünkön jönnek ki, tudjuk, az NVIDIA és az AMD korszerű chipsetjei hardveresen támogatják a H.264, a VC-1 és az MPEG-2 kódolású videók lejátszását, ezzel tehermentesítve az ez esetben egyébként nem túl acélos processzorokat. Ehhez azonban kell a szoftveres támogatás is, legfőképpen a DXVA-ra lesz szükségünk, amit a Media Player Classic HomeCinema alapértelmezés szerint felkínál (és BSPlayer, illetve a többi lejátszó alá sem gond beüzemelni). De mi a helyzet azokkal a videókkal, melyek valamilyen más kódolást használnak? A neten dögivel találunk ilyeneket is, gondoljunk csak néhány filmelőzetesre. A Batman Begins 720p-s MOV-ja (H.264) nem okozott gondot egyik rendszernek sem. A "300" című film 1080p-s trailerje már majdnem kiakasztotta az egymagos Atomot, a "necces" ez esetben azt jelzi, hogy folyamatosnak tűnik a film, de azért picit látszik rajta, hogy mégsem az, ergo az igényesebbek szemében ez valószínűleg nulla pontot érne. A WMV-HD nem egy elterjedt formátum, az Atomok nem is különösebben szerették (a kétmagos Atomon azért volt alacsony a CPU-terhelés, mert kétmagos, és a Windows ezt így jelzi). Az MPEG-2-es videó nem okozott gondot egyik esetben sem, de csak ezután jöttek a problémák. Az MPEG-4 AVC-s MTV Music Award-os felvétel a DXVA használata nélkül totálisan kiakasztotta a gépeket, de azt bekapcsolva megtáltosodott mind, kivéve az AMD chipsetes Asus lapot, elképzelhető, hogy valamit rosszul állítottunk be, mert az AMD szeret külön utakon járni vagy csak nincs még meg hozzá a támogatás. A BBC nagyon szép, Kínáról szóló videója már az összes gépen akadozott (a gép lejátszotta, csak nem volt folyamatos), a videólejátszás optimalizálásáról szóló fórumtopikokban ismeretetes Killa sample pedig ugyanilyen hatást váltott ki.

Online játékok

Mielőtt belefogtunk volna a tesztelésbe, felmerült bennünk a kérdés, hogy mi értelme ezeket a gépeket a legújabb játékokkal, semmitmondó beállítások mellett letesztelni, hiszen ezeket a konfigurációkat úgysem játékra fogja használni a tulaj. Ezért eszünkbe jutott, hogy mi lenne, ha azt néznénk meg, hogy a népszerűbb online, illetve LAN-partikon szereplő játékok elfutnak-e rajtuk, elvégre nem lenne rossz, ha a LAN-partira egy kis gépet kellene elvinni a nagy, 20 kilós monstrum helyett. Végül összeállt a kép, kiválasztottunk hat játékot. A Starcraft Broodwar viccesnek tűnik, 10 éves múltjával, 640x480-as felbontásával és 256 színével nem okozott gondot egyik rendszernek sem (az lett volna az igazi vicc, ha problémát okozott volna). A CS 1.6-ot még mindig sokan tolják, és általában az a kívánság, hogy legyen meg a stabil 100 fps. Most kiderült, hogy az Atom erre nem képes, de az AMD-s rendszerek igen. A Team Fortressben nincs szükség olyan sok képkockára másodpercenként, de azért jó az, ha két 15-16 fős csapat összecsapásánál nem roggyan össze a gép: erre 1024x768-ban maradéktalanul csak az AMD-s konfigok voltak képesek, a kétmagos Atom csak 800x600-ig volt rendben, az egymagos pedig még addig sem. A Quake Live a Quake 3 böngészőbe épített változata, amiről sokáig az volt a vélekedés, hogy kell az a stabil 125 fps, hogy nagyot tudjunk ugrani. Ez azonban ma már nem igaz, mert egy új modot használnak a szerverek, amivel kiiktatták ezt a korlátozást: mind a négy gép megfelelő, de tudnunk kell, hogy Aero használata mellett mindenképpen fullscreent használjunk. A World of Warcraft általában akkor lassul be amikor sokan vannak egyszerre egy helyen. Végül is a számokból nekünk az jött le, hogy mind a négy gép megfelel a feladatra, de ha tutira akarunk menni, akkor az AMD-s rendszert kell választani. A Call of Duty 4-gyel is eljátszogattunk egy kicsit, 640x480-ban és 800x600-ban még nincs gond, de 1024x768-ban (teljesen lebutított grafikával) be-beesik az fps-számláló 30 alá a csata hevében a robbanások és torkolattüzek hatására.

Értékelés

Nem szeretnénk hosszúra nyújtani értékelésünket, mert a különböző nettopokba és kis fogyasztású gépekbe szánt konfigurációknak már minden jellemzőjét leírtuk. Az egymagos Atom és az Ion párosa szerintünk letöltésre és irodába megfelelő választás, fogyasztása csekély, és olcsó, gyorsan összeállítható. Viszont csak a legminimálisabb igények kielégítésére elég, akit zavar az, hogy netezés közben nem teljesen gördülékeny a böngésző, ne vegye meg. A kétmagos Atom és Ion párosa egy fokkal jobb, a munka, a gép használata gördülékenyebb, de ez drágább is. A konkurens masinái – ami a teljesítményt illeti – szinte mindenhol megállták a helyüket, lényegében mindenre használhatók, amire egy ilyen gépet mi megvennénk, viszont többet fogyasztanak (de nem annyival, hogy mi emiatt kiugranánk az ablakon). A döntés az olvasóé.

A Zotac szerintünk kiváló munkát végzett, atomos, ionos alaplapjai tökéletesek arra a célra, amire szánták őket, viszont lehetnének (jóval) olcsóbbak. A GeForce 8200-as Zotac lap is tökéletes lenne, ha egy komolyabb hangkeltő lenne rajta SPDIF kimenetekkel együtt. Az Asus M4A78-HTPC hangzatos technológiáival jó alapja lehet egy HTPC-nek, de a most megismert eredmények alapján mi valószínűleg inkább a Zotac GeForce 8200-as alaplapját választanánk. Reméljük, az AMD hamarosan piacra fog dobni alacsonyabb órajelen járatott, 45 nm-es Athlon II X2-eseket (egymagosokat valószínűleg nem), ugyanis ezekkel, ha fogyasztásban nem is, de árban felvenné a versenyt az Atom-alapú rendszerekkel, és ha így lenne, akkor választásunk is egyértelmű lenne.

fLeSs

A Zotac alaplapjait a Ramiris Europe Kft.-nek, az Asus M4A78-HTPC-t Computer Emporium Kft.-nek, az Athlon processzort pedig Gianni27-nek köszönhetően tesztelhettük.