A GeForce GTX 650 Ti

A nagyjából egy hónapja bemutatott GeForce GTX 660 és 650 volt az NVIDIA Kepler sorozatának első, valóban középkategóriásnak nevezhető megoldása. A kaliforniai székhelyű vállalatnak meglehetősen sokáig kellett várni a kisebb kártyák piacra dobásával, ami elsősorban a már számtalanszor említett szűkös gyártási kapacitásnak volt köszönhető. Végül, ha kicsit lassan is, de helyére került az összes elem a 600-as GeForce-sorozat kirakójában, mely a GTX 650 Ti elnevezésű középkategóriás megoldással lett teljes.

[+]

Köztudott tény, hogy a diszkrét grafikus kártyák piacán a drága, csúcskategóriás vezérlők csak egy viszonylag szűk vásárlói réteget érintenek. A bevétel döntő részét a 300 dollár alatti megoldások szállítják, de az NVIDIA a GTX 660 és 650 megjelenéséig nem volt igazán jó pozícióban itt a 28 nanométeres Kepler családdal. A konkurens AMD már március óta szállítja a HD 7700-as és 7800-as sorozatot, míg az első 300 dollár alatti Kepler csak június elején debütált a belépőszintű GT 640 személyében.

[+]

A GeForce GTX 650 Ti gyakorlatilag nem más, mint a GTX 660-as modell némileg megnyirbált verziója. A termék a GK106-os GPU-ra épül, ám a beépített öt darab streaming multiprocesszorból – vagy újabb nevén SMX-ből – egy inaktív, és az ehhez tartozó GPC-blokk és a rasztermotor szintén le van kapcsolva. Ez a vártnál kisebb butítás, de az NVIDIA számára nem volt elég a Radeon HD 7770-nel való versenyzés, így mindenképpen fölé kellett a teljesítményt pozicionálnia, főleg egy ilyen, viszonylag méretes lapkát alkalmazva. Természetesen egy-egy SMX modul továbbra is 192 darab CUDA magot tartalmaz 16 darab textúrázó csatorna és egy PolyMorph motor társaságában.

A GTX 650 Ti GPU-jának teoretikus felépítése [+]

Ez összesen 768 darab CUDA magot és 64 darab textúrázó csatornát eredményez. Raszter motorból kettő került a lapkába, ami a GPC-blokkokon belül lelhető fel. Ezek az egységek egyenként 8 pixelt képesek feldolgozni órajelenként, így ezen a ponton kiegyensúlyozott a termék, ugyanis a 128 bites memóriabusz két darab 64 bites partíciójához két-két darab ROP-blokk kapcsolódik, ami összesen 16 blending egységet eredményez. A lapkában ugyan található még két extra ROP-blokk és egy további 64 bites memóriavezérlő, de ezeket is lekapcsolta a vállalat.

Az NVIDIA a referenciakártya GPU magórajelének 925 MHz-et szabott meg, GPU Boost viszont nincs. A 128 bites memóriabuszhoz GDDR5 szabványú memóriák köthetők, melyek effektív 5,4 GHz-es órajelen ketyeghetnek. A VRAM kapacitása 1 GB, de ettől a gyártók a saját egyedi termékeiknél eltérhetnek. A GTX 650 Ti az NVIDIA hivatalos adatai alapján 110 wattos TDP értékkel rendelkezik, és természetesen mindazokat a funkciókat támogatja, amit a Kepler architektúrára épülő többi termék, azaz a DirectX 11.1-et, az OpenGL 4.2-t, az OpenCL 1.2-t és a DirectCompute 5.0-t, valamint található benne NVENC motor is. A referenciatermék hátlapján egy mini HDMI és két DVI interfész lapul, ezek közreműködésével képes három kijelző meghajtására is.

ASUS GTX 650 Ti DirectCU II TOP

A GTX 660 Ti és 660 témájú tesztjeinkhez hasonlóan most sem referenciakártya érkezett szerkesztőségünkbe, hanem két egyedi, gyárilag túlhajtott modell, melyek közül ábécésorrendben első az ASUS megoldása. Ez a kártya újfent a méltán híres DirectCU II TOP sorozatot gyarapítja.

[+]

A megszokott formát és színvilágot követő dobozban a kártyán kívül szinte semmit nem találtunk. A telepítőlemez és a kis kézikönyv egyelőre megvan, de ha ilyen ütemben mellőzi az ASUS a különféle kiegészítőket, akkor a következő modell dobozából talán már ezek is kimaradnak.

[+]

A kártya első ránézésre – néhány kisebb eltérésen túl – nagyon hasonlít a GTX 660, 660 Ti és 670 DirectCU II TOP modellekre. Ebben az esetben a kisebbik DirectCU II hűtés néz velünk farkasszemet, amivel a VGA két kártyahelyet foglal el. A korábbi modellekhez hasonlóan a ventilátorok átmérője 9 centiméter. A szemfülesek már ezen a képen is észrevehetik, hogy a második ventilátor felétől erős világosság szűrődik át.

[+]

Ennek az az oka, hogy a hűtés jó néhány centiméterrel túlnyúlik a NYÁK-on; a kártya teljes hossza így 28,1 centiméter.

[+]

Ugyan ezt a kompaktabb DirectCU II hűtést már láttuk korábban, ám a GTX 660, 660 Ti, valamint GTX 670 modelleken található változathoz képest a borda jelentős változásokon esett át. A három hőcső megmaradt, de más elrendezést kaptak: feladatuk most az, hogy a hőt a kártya végében található kiegészítő bordához juttassák el. Az is jól megfigyelhető, hogy a közvetlenül a GPU-val érintkező borda, valamint az utóbb említett radiátor mennyire eltérő felépítésű. Ahogy már megszoktuk, most is jól látható a sorozat elnevezésének forrása, mely onnan ered, hogy a hűtő réz hőcsövei közvetlenül érintkeznek a GPU-val a hatékonyabb hőelvezetés érdekében.

[+]

A hűtés eltávolítása után szokás szerint először a tápellátásra vetettünk egy pillantást. Ezen az oldalon összesen 4 fázist számoltunk össze, ami a kissé megnyirbált GK106 visszafogott fogyasztásához bőven elegendő. A Super Alloy Power névre keresztelt koncepciót továbbra is a DIGI+ (CHiL) chip vezérli.

A GTX 650 Ti-ken található, 221 mm²-es GK106 alapórajelét az ASUS 925 MHz-ről 1033-ra emelte, ami majdnem 12%-os gyári túlhajtásnak minősül.

A GDDR5-ös chipeket szemlélve ismét a Hynix megoldásai köszönnek vissza ránk. A H5GQ2H24AFR-R0C típusú modellek papíron 1500 MHz-es sebességre képesek 1,5 voltos feszültség mellett. Az egyenként 2 gigabit (256 MB) kapacitású egységekből itt összesen 4 darab került a NYÁK-ra, elrendezésük a 128 bites vezérlésnek megfelelően alakul. A chipek órajele pontosan megfelel az NVIDIA specifikációinak, ami 1350 MHz-et jelent.

A hátlap meglehetősen egyedi kivitelezést kapott: a két DVI-D, valamint az egy HDMI port önmagában még nem nevezhető érdekesnek, de az már annál inkább rendhagyó, hogy ezek mellé egy D-Sub kivezetés is felkerült. Az összesen négy csatlakozó segítségével egy időben három monitort használhatunk az ASUS VGA-jával.

MSI N650 Ti Power Edition OC

Az ASUS kártyája után most az MSI recept alapján elkészült GTX 650 Ti Power Edition-t vesszük szemügyre, mely szintén alkalmaz gyári tuningot.

[+]

Az MSI annyira nem fukarkodott a dobozban található kiegészítőkkel, bár dőzsölésről azért itt sem beszélhetünk: a szokásos paksamétán kívül egy MOLEX->PCIe tápadaptert, egy DVI->D-Sub átalakítót, valamint egy mini HDMI->HDMI konvertert találtunk a dobozban.

[+]

A barna NYÁK-ra épülő kártyán a Cyclone II fantázianévre hallgató hűtés kapott helyet, mely jól láthatóan egyetlen – a gyártó szerint propellerre hasonlító – ventilátort alkalmaz, melynek átmérője 9 centiméter. A méreteknél maradva fontos megjegyezni, hogy az MSI kártyája leghosszabb pontján mindössze 232 milliméter.

[+]

A bordát leszerelve, majd megfordítva jobban láthatjuk, hogy a két hőcső a fő részből kiindulva két kis mellékbordához vezeti a GPU-ból felszabaduló hőenergiát.

[+]

Az Asus megoldásához hasonlóan ez a kártya is négy fázist kapott, melyeket az ONSemi NCP5395 típusjelzésű kontroller működteti; ezt az Afterburner nevű alkalmazással kombinálva emelhető a GPU, a PLL, valamint a memóriák feszültsége is, ami tuning esetén lehet igazán hasznos.

A GK106-alapú GPU órajelét az MSI mérnökei 993 MHz-re lőtték be, ami a referenciához mérten bő 7%-os pluszt jelent.

A memóriák teljesen megegyeznek a korábban látottakkal, itt is a H5GQ2H24AFR-R0C típusú Hynix modelleket láthatjuk, melyek papíron 1500 MHz-es sebességre képesek 1,5 voltos feszültség mellett. Az egyenként 2 gigabit (256 MB) kapacitású egységekből az MSI megoldására is összesen 4 darab került, melyek elrendezése a 128 bites vezérlésnek megfelelően alakul. A chipek órajele ebben az esetben is – az NVIDIA specifikációinak megfelelően – 1350 MHz.

A hátlapi kivezetéseket szemlélve azonnal egy mini HDMI-be botlunk, amivel egy csapásra értelmet nyer a korábban említett tartozék, azaz a mini HDMI->HDMI átalakító. Mellette még egy dual-link DVI-I és DVI-D csatoló húzódik, így a három megjelenítő használata itt is viszonylag egyszerűen kivitelezhető.

Tesztkonfig, fogyasztás, tuning

Tesztünkben a két GTX 650 Ti társaságát gyarapította a GTX 560 Ti és a GTX 660, valamint bevettük még a GTX 650-et is a tesztelt NVIDIA kártyák közé, mely ezzel együtt most járt nálunk először. A konkurencia oldaláról a két HD 7700-as VGA mellé még bekerült a HD 7850, valamint a korábbi HD 6870 is.

[+]

Mivel mind az ASUS, mind pedig az MSI kártyája gyárilag túlhajtott példány, így első körben kénytelenek voltunk a referencia értékekre visszavenni az egyik kártya GPU-órajelét. Az így lefuttatott tesztek után visszaállítottuk a gyári állapotot, majd újramértünk mindent. Ebből kifolyólag 'GTX 650 Ti' néven is láthatók eredmények, melyek a referenciakártya értékeit próbálják szemléltetni.

Középkategóriás kártyákról lévén szó most úgy döntöttünk, hogy az i7-2600K processzorunk órajelét nem piszkáljuk, így azt 3400 MHz-en hagytuk. Emellé most is bekerült a 16 GB G.Skill memória, de annak órajelét csak 1333 MHz-re állítottuk be, ami megfelel a 2600K processzor által támogatott hivatalos maximumnak. Az új GTX 650 Ti kártyákat a legújabb, 306.97-es verziójú drivercsomaggal teszteltük le, akárcsak az összes többi tesztben szereplő GeForce modellt. A Radeon kártyák esetében a Catalyst 12.8 került feltelepítésre a 12.9 CAP 1 alkalmazásprofillal kiegészítve.

A játékokat a tesztben szereplő kártyák várható teljesítménye alapján 1680x1050-es és 1920x1200-as felbontásban, magas vagy annál valamivel jobb képminőségi beállítások mellett teszteltük. Az élsimítást játéktól függően kikapcsoltuk, vagy alacsonyabb szinten hagytuk. A meghajtóprogramokban a képminőségre vonatkozó beállításokat alapértelmezetten hagytuk. Az anizotropikus szűrést – ha a játék lehetőséget adott rá – 16x-osra kapcsoltuk. Az élsimítás "alkalmazásvezérelt" módban működött, így a programokból került bekapcsolásra.

Játékok

• Anno 2070 (DirectX 11) – motor: InitEngine / műfaj: stratégia
• Batman: Arkham City (DirectX 11) – motor: Unreal Engine 3 / műfaj: TPS
• Battlefield 3 (DirectX 11) – motor: Frostbite 2.0 / műfaj: FPS
• Crysis Warhead (DirectX 10) – motor: CryEngine 2 / műfaj: FPS
• Deus Ex: Human Revolution (DirectX 11) - motor: Crystal Engine / műfaj: FPS/RPG
• DiRT: Showdown (DirectX 11) – motor: EGO Engine / műfaj: autóverseny
• Metro 2033 (DirectX 11) – motor: 4A Engine / műfaj: FPS
• Nexuiz (DirectX 11) – motor: CryEngine 3 / műfaj: FPS
• Sniper Elite V2 (DirectX 11) – motor: Asura Engine / műfaj: TPS

Fontosnak tartjuk, hogy viszonylag naprakész és/vagy népszerű címeket alkalmazzunk, így a közelmúltban néhány korábbi játékot menesztve újabbak kerültek be a csomagba. A Total War: Shogun 2-t az Anno 2070, az F1 2011-et a Nexuiz, míg az Aliens vs. Predator-t a Sniper Elite V2 benchmarkja váltotta. Ezen felül a DiRT 3 helyét a közelmúltban megjelent újabb DiRT Showdown vette át.

A könnyebb és pontosabb mérés, valamint összevetés érdekében a Crysis Warheadnél a benchmark toolt használtuk, ahogyan a Sniper Elite V2, Metro 2033, Batman: Arkham City, DiRT Showdown és Nexuiz esetében is. A Battlefield 3-nál a Going Hunting című küldetés első perceit mértük le FRAPS-szel, míg a Deus Ex esetében a játék elején található demót vizsgáltuk hasonló módon. Az Anno 2070-nél szintén FRAPS-et használtunk. Korábban észrevettük, hogy a Metro 2033 sokszor hibásan méri a minimum fps-t, ezért itt is a FRAPS-et alkalmaztuk a lehető legpontosabb eredmények érdekében.

A fogyasztást egy konnektorba dugható, digitális VOLTCRAFT Energy Check 3000 készülékkel vizsgáltuk. A grafikonon az egyes videokártyákkal kiegészített rendszerek fogyasztása látható alaplappal, processzorral, táppal és a többi alkatrésszel együtt, de természetesen a monitor nélkül. A méréseket a Metro 2033 benchmarkja alatt végeztük, mely 1920x1200-as felbontásban került lefuttatásra. Játékkal terhelt mérés közben meglehetősen sűrűn és gyorsan ingadoznak az értékek, ezért ide egy olyan értéket próbáltunk regisztrálni, melyet a legtöbbször villant fel az eszköz kijelzőjén, vagyis nem a csúcsértéket jegyeztük fel.

A GTX 650 Ti meglehetősen alacsony értékeket mutatott mind terhelve, mint pedig üresjáratban, ezzel gyakorlatilag egy szinten van a HD 7770-nel. A túlhajtott ASUS és MSI kártya valamivel többet kért magának, de a különbség elenyésző. Az AMD Radeon HD 7000-es kártyák egyik újítása volt a ZeroCore Power nevű szolgáltatás, amely hosszú üresjárat esetén képes az adott kártya fogyasztását minimálisra csökkenteni. Mindez akkor következik be, ha a számítógépen az operációs rendszer készenlétbe (stand-by) helyezi a megjelenítőt, ilyenkor a kártyán található ventilátor(ok) leáll(nak), és a fogyasztás 2-3 watt körüli értékre csökken. A fenti grafikonon látható, hogy ennek megfelelően az NVIDIA kártyái kisebb arányban korlátozzák fogyasztásukat, ha a megjelenítő készenlétbe kerül.

Szokás szerint megvizsgáltuk a kártyákon található GPU hőmérsékletét és az ahhoz tartozó ventilátor-fordulatszámot is.

ASUS - MSI[+]

A mérést egy nagyjából 20 °C hőmérsékletű helyiségben végeztük, miközben a konfiguráció az asztalon volt összeállítva. Szinte akár azt is mondhatnánk, hogy az ASUS hozta a kötelezőt a DirectCU II hűtéssel, ugyanis ez a verzió is az alig hallható kategóriát súrolta, emellett a hőmérsékleti értékek is rendkívül jók voltak. Ezután az MSI kártyáját hallgatuk meg, és azt tapasztaltuk, hogy bizony az ASUS megoldásához hasonlóan ez is nagyon halk jószág; zajszintben szerintünk csak nagyon minimális különbség van a két kártya között. Az MSI hangszíne egy kicsit magasabb, de szerintünk egy zárt házból egyik sem hallatszódik ki. A hangszínről olvasóink is meggyőződhetnek, ugyanis arról felvételeket készítettünk. A rögzítés során a diktafon nagyjából 15 centiméterre volt a kártyáktól. A felvétel első 10 másodpercében az üresjárati, míg második 10 másodpercében a terhelés alatti zaj hallható:

• az ASUS GeForce GTX 650 Ti DirectCU II TOP hangja
• az MSI N650 Ti Power Edition OC hangja

Végül a kártyák túlhajtási lehetőségeire is vetettünk egy pillantást.

ASUS – MSI [+]

A már alapvetően nagyobb GPU-tuninggal rendelkező ASUS kártyára további 70 MHz-et tudtunk rápakolni, míg a memóriák 1450 MHz-ig bírták stabilan a strapát. Az MSI GK106-alapú grafikus processzora 100 MHz-nyi pluszt viselt el, a GDDR5-ös chipeket pedig 200 MHz-cel sikerült feljebb tornászni, egészen 1550 MHz-ig. 256 bites hubvezérelt

Crysis Warhead, DiRT: Showdown, Anno 2070

A továbbra is meglehetősen erőforrásigényesnek számító Crysis Warheadben a HD 7770, valamint a HD 6870 közé ékelődött be a főszereplő. A DiRT Showdown alatt az utóbbihoz hasonló kép rajzolódott ki a GTX 650 Ti körül. A három játék közül az Anno 2070 tetszett leginkább az új jövevénynek, ennél gyakorlatilag a HD 6870 eredményét hozta.

Metro 2033, Sniper Elite V2, Deus Ex

A Metro 2033 esetében a Crysis Warheadnél látott eredmények képe köszönt vissza a főszereplőt illetően. A Sniper Elite V2 alatt meglehetősen kesze-kusza eredmények születtek: a HD 7750-nel bezáróan a magasabbik felbontásban szenvedtek a kártyát, legalábbis a minimum képkockaszámot illetően. Ami különösen érdekes, hogy a GTX 650 itt jobb eredményt ért el a papíron gyorsabb 650 Ti-nél. A Deus Ex már nem hozott ilyen jellegű izgalmakat, ennek ellenére 650 Ti ott loholt a HD 6870 nyomában.

Batman, Battlefield 3, Nexuiz

A Batman esetében viszontláttuk a Sniper Elite V2 esetében tapasztalt minimum képkockaszámos furcsaságot, amire magyarázatot ebben az esetben sem találtunk. A korábbi Kepler-alapú kártyáknál már megfigyeltük, hogy remekül muzsikálnak Battlefield 3 alatt. Ezt újfent megerősíthetjük, aminek köszönhetően a GTX 650 Ti ismét képes volt a HD 6870 eredményét produkálni. A Nexuiz az első olyan CryEngine 3-at használó játék, melyet nem a Crytek készített. Itt a 650 Ti a korábbiakhoz hasonló eredményt mutatott, azaz a HD 7770-et már megelőzte, de a HD 6870-től lemaradt.

ComputeMark, LuxMark, konvertálás

Az idei évtől két általános számítási feladatokat tartalmazó benchmark is bekerült méréseink közé. Mivel félig-meddig szintetikus tesztekről van szó, túl messzemenő következtetéseket szerintünk nem érdemes levonni ezek eredményeiből.

A ComputeMark egyszerűbb DirectCompute shaderekkel operál, melyekkel főleg a játékok alatt lehet találkozni. Ezen a ponton a Kepler nagyjából olyan szinten teljesít, ami az elméleti számítási teljesítménye alapján elvárható. A Luxmark az egyik legelterjedtebb benchmark a ray-tracing tesztelésére. A Kepler itt nem sokat lépet előre a Fermihez képest, sőt... Valószínűleg a gyenge szereplésből a kezdetleges támogatás is kiveszi a részét, de az NVIDIA által alkalmazott gyorsítótár- és memóriahierarchia nem kedveli annyira a komplex számításokat, mint az AMD GCN architektúrája.

Összegzés

Mindkét felbontás összesített eredményeit szemlélve megállapíthatjuk, hogy a GTX 650 Ti szinte pontosan a HD 7770 és a korábbi HD 6870 közé ékelődött be, előbbinél átlagosan 12%-kal gyorsabb. A gyárilag tuningolt kártyák a referenciánál néhány százalékkal tudtak gyorsabbak lenni, ami egészen pontosan az MSI esetében körülbelül 2,5%-ot, míg az ASUS-nál 5%-ot takar. A számokkal kapcsolatban azt még mindenképpen megjegyeznénk, hogy a most alkalmazott alacsonyabb felbontás és részletesség mellett a korábban látottakhoz képest fordult a kocka a HD 7850 - GTX 660 viszonylatában, mivel utóbbi nem csak megelőzte, de alaposan el is lépett a szóban forgó Radeontól. Ez alapján kijelenthető, hogy ilyen körülmények mellett a Kepler-alapú GeForce már lényegesen jobban muzsikál.

Teljesítmény/fogyasztás mutatóját tekintve a GTX 650 Ti viszonylag jól szerepelt, bár például a GTX 660-tól már 11%-kal marad el.

Korábbi HD 7800-as tesztünkben hiányoltuk a HD 7770, valamint a HD 7850 között tátongó űrt betölteni hivatott Radeont, és ezt a hézagot az AMD azóta sem tömte be. Az NVIDIA kapva kapott az alkalmon, és kihasználta az ellenfél pajzsán található kisebb rést, aminek a GeForce GTX 650 Ti megszületését köszönhetjük. A HD 7770 ára jelenleg 30 000 forinttól indul, míg az 1 GB-os HD 7850-ek 46 000 forint körüli áron kaphatóak.

Ciklon és anticiklon [+]

Ezzel szemben a GTX 650 Ti már 38 000 forinttól már elérhető, ahol az AMD-nek jelenleg nincs alternatívája. Mindezek tükrében elmondhatjuk, hogy az NVIDIA egy jól eltalált terméket dobott piacra a GTX 650 Ti személyében. A gyárilag túlhajtott megoldások természetesen most is felárasak, így a nálunk járt ASUS VGA nagyjából 43-44 000 forint környékén vihető haza, az MSI modellje viszont már 41 000 Ft-ért is megvásárolható. Mivel a két kártya között minimális a teljesítménybeli különbség, valamint a hűtésük hatékonysága és zajszintje is nagyon hasonló, így mi két kártya közül – alacsonyabb ára miatt – inkább az MSI megoldását ajánljuk a jól eltalált GTX 650 Ti sorozatból, de ez nem jelenti azt, hogy az Asus kártyája nem tetszett.

MSI N650 Ti PE 1GD5/OC videokártya	ASUS GTX 650 Ti DirectCU II TOP videokártya

Oliverda

Az ASUS GeForce GTX 650 Ti DirectCU II TOP videokártyát az Asustól, az MSI N650 Ti PE 1GD5/OC videokártyát az MSI-től kaptuk.