GeForce GTX 650 Ti: vérbeli középkategóriás videokártya az NVIDIA-tól

  • (f)
  • (p)
Teszt – Írta: | 2012-10-17 11:52

Leteszteltük az ASUS és MSI bőrbe bújtatott GeForce GTX 650 Ti kártyákat.

A GeForce GTX 650 Ti

A nagyjából egy hónapja bemutatott GeForce GTX 660 és 650 volt az NVIDIA Kepler sorozatának első, valóban középkategóriásnak nevezhető megoldása. A kaliforniai székhelyű vállalatnak meglehetősen sokáig kellett várni a kisebb kártyák piacra dobásával, ami elsősorban a már számtalanszor említett szűkös gyártási kapacitásnak volt köszönhető. Végül, ha kicsit lassan is, de helyére került az összes elem a 600-as GeForce-sorozat kirakójában, mely a GTX 650 Ti elnevezésű középkategóriás megoldással lett teljes.


[+]

Köztudott tény, hogy a diszkrét grafikus kártyák piacán a drága, csúcskategóriás vezérlők csak egy viszonylag szűk vásárlói réteget érintenek. A bevétel döntő részét a 300 dollár alatti megoldások szállítják, de az NVIDIA a GTX 660 és 650 megjelenéséig nem volt igazán jó pozícióban itt a 28 nanométeres Kepler családdal. A konkurens AMD már március óta szállítja a HD 7700-as és 7800-as sorozatot, míg az első 300 dollár alatti Kepler csak június elején debütált a belépőszintű GT 640 személyében.


[+]

A GeForce GTX 650 Ti gyakorlatilag nem más, mint a GTX 660-as modell némileg megnyirbált verziója. A termék a GK106-os GPU-ra épül, ám a beépített öt darab streaming multiprocesszorból – vagy újabb nevén SMX-ből – egy inaktív, és az ehhez tartozó GPC-blokk és a rasztermotor szintén le van kapcsolva. Ez a vártnál kisebb butítás, de az NVIDIA számára nem volt elég a Radeon HD 7770-nel való versenyzés, így mindenképpen fölé kellett a teljesítményt pozicionálnia, főleg egy ilyen, viszonylag méretes lapkát alkalmazva. Természetesen egy-egy SMX modul továbbra is 192 darab CUDA magot tartalmaz 16 darab textúrázó csatorna és egy PolyMorph motor társaságában.


A GTX 650 Ti GPU-jának teoretikus felépítése [+]

Ez összesen 768 darab CUDA magot és 64 darab textúrázó csatornát eredményez. Raszter motorból kettő került a lapkába, ami a GPC-blokkokon belül lelhető fel. Ezek az egységek egyenként 8 pixelt képesek feldolgozni órajelenként, így ezen a ponton kiegyensúlyozott a termék, ugyanis a 128 bites memóriabusz két darab 64 bites partíciójához két-két darab ROP-blokk kapcsolódik, ami összesen 16 blending egységet eredményez. A lapkában ugyan található még két extra ROP-blokk és egy további 64 bites memóriavezérlő, de ezeket is lekapcsolta a vállalat.

Az NVIDIA a referenciakártya GPU magórajelének 925 MHz-et szabott meg, GPU Boost viszont nincs. A 128 bites memóriabuszhoz GDDR5 szabványú memóriák köthetők, melyek effektív 5,4 GHz-es órajelen ketyeghetnek. A VRAM kapacitása 1 GB, de ettől a gyártók a saját egyedi termékeiknél eltérhetnek. A GTX 650 Ti az NVIDIA hivatalos adatai alapján 110 wattos TDP értékkel rendelkezik, és természetesen mindazokat a funkciókat támogatja, amit a Kepler architektúrára épülő többi termék, azaz a DirectX 11.1-et, az OpenGL 4.2-t, az OpenCL 1.2-t és a DirectCompute 5.0-t, valamint található benne NVENC motor is. A referenciatermék hátlapján egy mini HDMI és két DVI interfész lapul, ezek közreműködésével képes három kijelző meghajtására is.

ASUS GTX 650 Ti DirectCU II TOP

A GTX 660 Ti és 660 témájú tesztjeinkhez hasonlóan most sem referenciakártya érkezett szerkesztőségünkbe, hanem két egyedi, gyárilag túlhajtott modell, melyek közül ábécésorrendben első az ASUS megoldása. Ez a kártya újfent a méltán híres DirectCU II TOP sorozatot gyarapítja.


[+]

A megszokott formát és színvilágot követő dobozban a kártyán kívül szinte semmit nem találtunk. A telepítőlemez és a kis kézikönyv egyelőre megvan, de ha ilyen ütemben mellőzi az ASUS a különféle kiegészítőket, akkor a következő modell dobozából talán már ezek is kimaradnak.


[+]

A kártya első ránézésre – néhány kisebb eltérésen túl – nagyon hasonlít a GTX 660, 660 Ti és 670 DirectCU II TOP modellekre. Ebben az esetben a kisebbik DirectCU II hűtés néz velünk farkasszemet, amivel a VGA két kártyahelyet foglal el. A korábbi modellekhez hasonlóan a ventilátorok átmérője 9 centiméter. A szemfülesek már ezen a képen is észrevehetik, hogy a második ventilátor felétől erős világosság szűrődik át.


[+]

Ennek az az oka, hogy a hűtés jó néhány centiméterrel túlnyúlik a NYÁK-on; a kártya teljes hossza így 28,1 centiméter.


[+]

Ugyan ezt a kompaktabb DirectCU II hűtést már láttuk korábban, ám a GTX 660, 660 Ti, valamint GTX 670 modelleken található változathoz képest a borda jelentős változásokon esett át. A három hőcső megmaradt, de más elrendezést kaptak: feladatuk most az, hogy a hőt a kártya végében található kiegészítő bordához juttassák el. Az is jól megfigyelhető, hogy a közvetlenül a GPU-val érintkező borda, valamint az utóbb említett radiátor mennyire eltérő felépítésű. Ahogy már megszoktuk, most is jól látható a sorozat elnevezésének forrása, mely onnan ered, hogy a hűtő réz hőcsövei közvetlenül érintkeznek a GPU-val a hatékonyabb hőelvezetés érdekében.


[+]

A hűtés eltávolítása után szokás szerint először a tápellátásra vetettünk egy pillantást. Ezen az oldalon összesen 4 fázist számoltunk össze, ami a kissé megnyirbált GK106 visszafogott fogyasztásához bőven elegendő. A Super Alloy Power névre keresztelt koncepciót továbbra is a DIGI+ (CHiL) chip vezérli.

A GTX 650 Ti-ken található, 221 mm²-es GK106 alapórajelét az ASUS 925 MHz-ről 1033-ra emelte, ami majdnem 12%-os gyári túlhajtásnak minősül.

A GDDR5-ös chipeket szemlélve ismét a Hynix megoldásai köszönnek vissza ránk. A H5GQ2H24AFR-R0C típusú modellek papíron 1500 MHz-es sebességre képesek 1,5 voltos feszültség mellett. Az egyenként 2 gigabit (256 MB) kapacitású egységekből itt összesen 4 darab került a NYÁK-ra, elrendezésük a 128 bites vezérlésnek megfelelően alakul. A chipek órajele pontosan megfelel az NVIDIA specifikációinak, ami 1350 MHz-et jelent.

A hátlap meglehetősen egyedi kivitelezést kapott: a két DVI-D, valamint az egy HDMI port önmagában még nem nevezhető érdekesnek, de az már annál inkább rendhagyó, hogy ezek mellé egy D-Sub kivezetés is felkerült. Az összesen négy csatlakozó segítségével egy időben három monitort használhatunk az ASUS VGA-jával.

MSI N650 Ti Power Edition OC

Az ASUS kártyája után most az MSI recept alapján elkészült GTX 650 Ti Power Edition-t vesszük szemügyre, mely szintén alkalmaz gyári tuningot.


[+]

Az MSI annyira nem fukarkodott a dobozban található kiegészítőkkel, bár dőzsölésről azért itt sem beszélhetünk: a szokásos paksamétán kívül egy MOLEX->PCIe tápadaptert, egy DVI->D-Sub átalakítót, valamint egy mini HDMI->HDMI konvertert találtunk a dobozban.


[+]

A barna NYÁK-ra épülő kártyán a Cyclone II fantázianévre hallgató hűtés kapott helyet, mely jól láthatóan egyetlen – a gyártó szerint propellerre hasonlító – ventilátort alkalmaz, melynek átmérője 9 centiméter. A méreteknél maradva fontos megjegyezni, hogy az MSI kártyája leghosszabb pontján mindössze 232 milliméter.


[+]

A bordát leszerelve, majd megfordítva jobban láthatjuk, hogy a két hőcső a fő részből kiindulva két kis mellékbordához vezeti a GPU-ból felszabaduló hőenergiát.


[+]

Az Asus megoldásához hasonlóan ez a kártya is négy fázist kapott, melyeket az ONSemi NCP5395 típusjelzésű kontroller működteti; ezt az Afterburner nevű alkalmazással kombinálva emelhető a GPU, a PLL, valamint a memóriák feszültsége is, ami tuning esetén lehet igazán hasznos.

A GK106-alapú GPU órajelét az MSI mérnökei 993 MHz-re lőtték be, ami a referenciához mérten bő 7%-os pluszt jelent.

A memóriák teljesen megegyeznek a korábban látottakkal, itt is a H5GQ2H24AFR-R0C típusú Hynix modelleket láthatjuk, melyek papíron 1500 MHz-es sebességre képesek 1,5 voltos feszültség mellett. Az egyenként 2 gigabit (256 MB) kapacitású egységekből az MSI megoldására is összesen 4 darab került, melyek elrendezése a 128 bites vezérlésnek megfelelően alakul. A chipek órajele ebben az esetben is – az NVIDIA specifikációinak megfelelően – 1350 MHz.

A hátlapi kivezetéseket szemlélve azonnal egy mini HDMI-be botlunk, amivel egy csapásra értelmet nyer a korábban említett tartozék, azaz a mini HDMI->HDMI átalakító. Mellette még egy dual-link DVI-I és DVI-D csatoló húzódik, így a három megjelenítő használata itt is viszonylag egyszerűen kivitelezhető.

Tesztkonfig, fogyasztás, tuning

Tesztünkben a két GTX 650 Ti társaságát gyarapította a GTX 560 Ti és a GTX 660, valamint bevettük még a GTX 650-et is a tesztelt NVIDIA kártyák közé, mely ezzel együtt most járt nálunk először. A konkurencia oldaláról a két HD 7700-as VGA mellé még bekerült a HD 7850, valamint a korábbi HD 6870 is.


[+]

Tesztkörnyezet
Videokártyák ASUS GTX 650 Ti DirectCU II TOP 1024 MB GTX650TI-DC2T-1GD5 (Geforce driver 306.97)
MSI N650 Ti Power Edition OC 1024 MB N650 Ti PE 1GD5/OC (Geforce driver 306.97)
NVIDIA GeForce GTX 650 Ti 1024 MB (Geforce driver 306.97)
Zotac GeForce GTX 660 2048 MB (Geforce driver 306.97)
Zotac GeForce GTX 650 1024 MB (Geforce driver 306.97)
NVIDIA GeForce GTX 560 Ti 2048 MB (Geforce driver 306.97)
Sapphire Radeon HD 7850 2048 MB (Catalyst 12.8 Beta + 12.9 CAP 1)
AMD Radeon HD 7700 1024 MB (Catalyst 12.8 Beta + 12.9 CAP 1)
Sapphire Radeon HD 7750 1024 MB (Catalyst 12.8 Beta + 12.9 CAP 1)
AMD Radeon HD 6870 1024 MB (Catalyst 12.8 Beta + 12.9 CAP 1)
Processzor Core i7-2600K (3,40 GHz)
EIST / C1E / C-state kikapcsolva; Turbo Boost kikapcsolva
Alaplap

MSI P67A-GD65 (BIOS: 1.C) – Intel P67 chipset

Memória

G.Skill RipjawsX 16 GB (4 x 4 GB) DDR3-1866 F3-14900CL9Q-16GBXL

Háttértárak Intel SSD 510 250 GB SSDSC2MH250A2 (SATA 6 Gbps)
Seagate Barracuda 7200.12 500 GB (SATA, 7200 rpm, 16 MB cache)
Tápegység Cooler Master Silent Pro M600 – 600 watt
Monitor Samsung Syncmaster 305T Plus (30")
Operációs rendszer Windows 7 Ultimate 64 bit

Mivel mind az ASUS, mind pedig az MSI kártyája gyárilag túlhajtott példány, így első körben kénytelenek voltunk a referencia értékekre visszavenni az egyik kártya GPU-órajelét. Az így lefuttatott tesztek után visszaállítottuk a gyári állapotot, majd újramértünk mindent. Ebből kifolyólag 'GTX 650 Ti' néven is láthatók eredmények, melyek a referenciakártya értékeit próbálják szemléltetni.

Középkategóriás kártyákról lévén szó most úgy döntöttünk, hogy az i7-2600K processzorunk órajelét nem piszkáljuk, így azt 3400 MHz-en hagytuk. Emellé most is bekerült a 16 GB G.Skill memória, de annak órajelét csak 1333 MHz-re állítottuk be, ami megfelel a 2600K processzor által támogatott hivatalos maximumnak. Az új GTX 650 Ti kártyákat a legújabb, 306.97-es verziójú drivercsomaggal teszteltük le, akárcsak az összes többi tesztben szereplő GeForce modellt. A Radeon kártyák esetében a Catalyst 12.8 került feltelepítésre a 12.9 CAP 1 alkalmazásprofillal kiegészítve.

A játékokat a tesztben szereplő kártyák várható teljesítménye alapján 1680x1050-es és 1920x1200-as felbontásban, magas vagy annál valamivel jobb képminőségi beállítások mellett teszteltük. Az élsimítást játéktól függően kikapcsoltuk, vagy alacsonyabb szinten hagytuk. A meghajtóprogramokban a képminőségre vonatkozó beállításokat alapértelmezetten hagytuk. Az anizotropikus szűrést – ha a játék lehetőséget adott rá – 16x-osra kapcsoltuk. Az élsimítás "alkalmazásvezérelt" módban működött, így a programokból került bekapcsolásra.

Játékok

  • Anno 2070 (DirectX 11) – motor: InitEngine / műfaj: stratégia
  • Batman: Arkham City (DirectX 11) – motor: Unreal Engine 3 / műfaj: TPS
  • Battlefield 3 (DirectX 11) – motor: Frostbite 2.0 / műfaj: FPS
  • Crysis Warhead (DirectX 10) – motor: CryEngine 2 / műfaj: FPS
  • Deus Ex: Human Revolution (DirectX 11) - motor: Crystal Engine / műfaj: FPS/RPG
  • DiRT: Showdown (DirectX 11) – motor: EGO Engine / műfaj: autóverseny
  • Metro 2033 (DirectX 11) – motor: 4A Engine / műfaj: FPS
  • Nexuiz (DirectX 11) – motor: CryEngine 3 / műfaj: FPS
  • Sniper Elite V2 (DirectX 11) – motor: Asura Engine / műfaj: TPS

Fontosnak tartjuk, hogy viszonylag naprakész és/vagy népszerű címeket alkalmazzunk, így a közelmúltban néhány korábbi játékot menesztve újabbak kerültek be a csomagba. A Total War: Shogun 2-t az Anno 2070, az F1 2011-et a Nexuiz, míg az Aliens vs. Predator-t a Sniper Elite V2 benchmarkja váltotta. Ezen felül a DiRT 3 helyét a közelmúltban megjelent újabb DiRT Showdown vette át.

A könnyebb és pontosabb mérés, valamint összevetés érdekében a Crysis Warheadnél a benchmark toolt használtuk, ahogyan a Sniper Elite V2, Metro 2033, Batman: Arkham City, DiRT Showdown és Nexuiz esetében is. A Battlefield 3-nál a Going Hunting című küldetés első perceit mértük le FRAPS-szel, míg a Deus Ex esetében a játék elején található demót vizsgáltuk hasonló módon. Az Anno 2070-nél szintén FRAPS-et használtunk. Korábban észrevettük, hogy a Metro 2033 sokszor hibásan méri a minimum fps-t, ezért itt is a FRAPS-et alkalmaztuk a lehető legpontosabb eredmények érdekében.

A fogyasztást egy konnektorba dugható, digitális VOLTCRAFT Energy Check 3000 készülékkel vizsgáltuk. A grafikonon az egyes videokártyákkal kiegészített rendszerek fogyasztása látható alaplappal, processzorral, táppal és a többi alkatrésszel együtt, de természetesen a monitor nélkül. A méréseket a Metro 2033 benchmarkja alatt végeztük, mely 1920x1200-as felbontásban került lefuttatásra. Játékkal terhelt mérés közben meglehetősen sűrűn és gyorsan ingadoznak az értékek, ezért ide egy olyan értéket próbáltunk regisztrálni, melyet a legtöbbször villant fel az eszköz kijelzőjén, vagyis nem a csúcsértéket jegyeztük fel.

A GTX 650 Ti meglehetősen alacsony értékeket mutatott mind terhelve, mint pedig üresjáratban, ezzel gyakorlatilag egy szinten van a HD 7770-nel. A túlhajtott ASUS és MSI kártya valamivel többet kért magának, de a különbség elenyésző. Az AMD Radeon HD 7000-es kártyák egyik újítása volt a ZeroCore Power nevű szolgáltatás, amely hosszú üresjárat esetén képes az adott kártya fogyasztását minimálisra csökkenteni. Mindez akkor következik be, ha a számítógépen az operációs rendszer készenlétbe (stand-by) helyezi a megjelenítőt, ilyenkor a kártyán található ventilátor(ok) leáll(nak), és a fogyasztás 2-3 watt körüli értékre csökken. A fenti grafikonon látható, hogy ennek megfelelően az NVIDIA kártyái kisebb arányban korlátozzák fogyasztásukat, ha a megjelenítő készenlétbe kerül.

Szokás szerint megvizsgáltuk a kártyákon található GPU hőmérsékletét és az ahhoz tartozó ventilátor-fordulatszámot is.


ASUS - MSI[+]

A mérést egy nagyjából 20 °C hőmérsékletű helyiségben végeztük, miközben a konfiguráció az asztalon volt összeállítva. Szinte akár azt is mondhatnánk, hogy az ASUS hozta a kötelezőt a DirectCU II hűtéssel, ugyanis ez a verzió is az alig hallható kategóriát súrolta, emellett a hőmérsékleti értékek is rendkívül jók voltak. Ezután az MSI kártyáját hallgatuk meg, és azt tapasztaltuk, hogy bizony az ASUS megoldásához hasonlóan ez is nagyon halk jószág; zajszintben szerintünk csak nagyon minimális különbség van a két kártya között. Az MSI hangszíne egy kicsit magasabb, de szerintünk egy zárt házból egyik sem hallatszódik ki. A hangszínről olvasóink is meggyőződhetnek, ugyanis arról felvételeket készítettünk. A rögzítés során a diktafon nagyjából 15 centiméterre volt a kártyáktól. A felvétel első 10 másodpercében az üresjárati, míg második 10 másodpercében a terhelés alatti zaj hallható:

Végül a kártyák túlhajtási lehetőségeire is vetettünk egy pillantást.


ASUS – MSI [+]

A már alapvetően nagyobb GPU-tuninggal rendelkező ASUS kártyára további 70 MHz-et tudtunk rápakolni, míg a memóriák 1450 MHz-ig bírták stabilan a strapát. Az MSI GK106-alapú grafikus processzora 100 MHz-nyi pluszt viselt el, a GDDR5-ös chipeket pedig 200 MHz-cel sikerült feljebb tornászni, egészen 1550 MHz-ig. 256 bites hubvezérelt

VGA megnevezése GeForce
GTX 650 Ti
GeForce
GTX 650
GeForce
GTX 660
GeForce
GTX 560 Ti
Radeon
HD 7770
Radeon
HD 7850
Kódnév GK106 GK107 GK106 GF114 Cape Verde XT Pitcairn Pro
Gyártástechnológia 28 nm (TSMC) 40 nm (TSMC) 28 nm (TSMC)
Mikroarchitektúra Kepler Fermi GCN
Tranzisztorok száma 2,54 milliárd 1,3 milliárd 2,54 milliárd 1,95 milliárd 1,5 milliárd 2,8 milliárd
GPU lapka mérete 221 mm2 118 mm2 221 mm2 332 mm2 123 mm2 212 mm2
GPU/Shader v. Turbo órajele 925 MHz 1058 MHz 980 MHz
T: 1033 MHz
732 MHz
S: 1464 MHz
1000 MHz 860 MHz
GPU/shader órajele üresjáratban 324 MHz 51 MHz
101 MHz
300 MHz
Shader processzorok típusa stream multiprecíziós vektor
Számolóegységek száma 768 384 960 384 640 1024
Textúrázók száma 64 textúracímző
és -szűrő
32 textúracímző
és -szűrő
80 textúracímző
és -szűrő
64 textúracímző
és -szűrő
40 textúracímző
és -szűrő
64 textúracímző
és -szűrő
ROP egységek száma 4 blokk (16) 6 blokk (24) 8 blokk (32) 4 blokk (16) 8 blokk (32)
Memória mérete 1024 MB 2048 MB 1024 MB 2048 MB
Memóriavezérlő 128 bites crossbar 192 bites crossbar 256 bites crossbar 128 bites hubvezérelt 256 bites crossbar
Memória órajele terhelve 1350 MHz (GDDR5) 1250 MHz (GDDR5) 1502 MHz (GDDR5) 1002 MHz (GDDR5) 1125 MHz (GDDR5) 1200 MHz (GDDR5)
Üresjáratban 162 MHz 135 MHz 150 MHz
Max. memória-sávszélesség 86 400 MB/s 80 000 MB/s 144 200 MB/s 128 270 MB/s 72 000 MB/s 153 600 MB/s
Támogatott DirectX 11.1 11 11.1
Dedikált HD transzkódoló NVENC - VCE
HD képi anyagok lejátszásának hardveres támogatása Purevideo HD (VP4) AVIVO HD (UVD 3)
Hivatalos TDP 110 watt 64 watt 140 watt 170 watt 80 watt 130 watt

Crysis Warhead, DiRT: Showdown, Anno 2070

A továbbra is meglehetősen erőforrásigényesnek számító Crysis Warheadben a HD 7770, valamint a HD 6870 közé ékelődött be a főszereplő. A DiRT Showdown alatt az utóbbihoz hasonló kép rajzolódott ki a GTX 650 Ti körül. A három játék közül az Anno 2070 tetszett leginkább az új jövevénynek, ennél gyakorlatilag a HD 6870 eredményét hozta.

Metro 2033, Sniper Elite V2, Deus Ex

A Metro 2033 esetében a Crysis Warheadnél látott eredmények képe köszönt vissza a főszereplőt illetően. A Sniper Elite V2 alatt meglehetősen kesze-kusza eredmények születtek: a HD 7750-nel bezáróan a magasabbik felbontásban szenvedtek a kártyát, legalábbis a minimum képkockaszámot illetően. Ami különösen érdekes, hogy a GTX 650 itt jobb eredményt ért el a papíron gyorsabb 650 Ti-nél. A Deus Ex már nem hozott ilyen jellegű izgalmakat, ennek ellenére 650 Ti ott loholt a HD 6870 nyomában.

Batman, Battlefield 3, Nexuiz

A Batman esetében viszontláttuk a Sniper Elite V2 esetében tapasztalt minimum képkockaszámos furcsaságot, amire magyarázatot ebben az esetben sem találtunk. A korábbi Kepler-alapú kártyáknál már megfigyeltük, hogy remekül muzsikálnak Battlefield 3 alatt. Ezt újfent megerősíthetjük, aminek köszönhetően a GTX 650 Ti ismét képes volt a HD 6870 eredményét produkálni. A Nexuiz az első olyan CryEngine 3-at használó játék, melyet nem a Crytek készített. Itt a 650 Ti a korábbiakhoz hasonló eredményt mutatott, azaz a HD 7770-et már megelőzte, de a HD 6870-től lemaradt.

ComputeMark, LuxMark, konvertálás

Az idei évtől két általános számítási feladatokat tartalmazó benchmark is bekerült méréseink közé. Mivel félig-meddig szintetikus tesztekről van szó, túl messzemenő következtetéseket szerintünk nem érdemes levonni ezek eredményeiből.

A ComputeMark egyszerűbb DirectCompute shaderekkel operál, melyekkel főleg a játékok alatt lehet találkozni. Ezen a ponton a Kepler nagyjából olyan szinten teljesít, ami az elméleti számítási teljesítménye alapján elvárható. A Luxmark az egyik legelterjedtebb benchmark a ray-tracing tesztelésére. A Kepler itt nem sokat lépet előre a Fermihez képest, sőt... Valószínűleg a gyenge szereplésből a kezdetleges támogatás is kiveszi a részét, de az NVIDIA által alkalmazott gyorsítótár- és memóriahierarchia nem kedveli annyira a komplex számításokat, mint az AMD GCN architektúrája.

Összegzés

Mindkét felbontás összesített eredményeit szemlélve megállapíthatjuk, hogy a GTX 650 Ti szinte pontosan a HD 7770 és a korábbi HD 6870 közé ékelődött be, előbbinél átlagosan 12%-kal gyorsabb. A gyárilag tuningolt kártyák a referenciánál néhány százalékkal tudtak gyorsabbak lenni, ami egészen pontosan az MSI esetében körülbelül 2,5%-ot, míg az ASUS-nál 5%-ot takar. A számokkal kapcsolatban azt még mindenképpen megjegyeznénk, hogy a most alkalmazott alacsonyabb felbontás és részletesség mellett a korábban látottakhoz képest fordult a kocka a HD 7850 - GTX 660 viszonylatában, mivel utóbbi nem csak megelőzte, de alaposan el is lépett a szóban forgó Radeontól. Ez alapján kijelenthető, hogy ilyen körülmények mellett a Kepler-alapú GeForce már lényegesen jobban muzsikál.

Teljesítmény/fogyasztás mutatóját tekintve a GTX 650 Ti viszonylag jól szerepelt, bár például a GTX 660-tól már 11%-kal marad el.

Korábbi HD 7800-as tesztünkben hiányoltuk a HD 7770, valamint a HD 7850 között tátongó űrt betölteni hivatott Radeont, és ezt a hézagot az AMD azóta sem tömte be. Az NVIDIA kapva kapott az alkalmon, és kihasználta az ellenfél pajzsán található kisebb rést, aminek a GeForce GTX 650 Ti megszületését köszönhetjük. A HD 7770 ára jelenleg 30 000 forinttól indul, míg az 1 GB-os HD 7850-ek 46 000 forint körüli áron kaphatóak.


Ciklon és anticiklon [+]

Ezzel szemben a GTX 650 Ti már 38 000 forinttól már elérhető, ahol az AMD-nek jelenleg nincs alternatívája. Mindezek tükrében elmondhatjuk, hogy az NVIDIA egy jól eltalált terméket dobott piacra a GTX 650 Ti személyében. A gyárilag túlhajtott megoldások természetesen most is felárasak, így a nálunk járt ASUS VGA nagyjából 43-44 000 forint környékén vihető haza, az MSI modellje viszont már 41 000 Ft-ért is megvásárolható. Mivel a két kártya között minimális a teljesítménybeli különbség, valamint a hűtésük hatékonysága és zajszintje is nagyon hasonló, így mi két kártya közül – alacsonyabb ára miatt – inkább az MSI megoldását ajánljuk a jól eltalált GTX 650 Ti sorozatból, de ez nem jelenti azt, hogy az Asus kártyája nem tetszett.

MSI N650 Ti PE 1GD5/OC videokártya ASUS GTX 650 Ti DirectCU II TOP videokártya

Oliverda

Az ASUS GeForce GTX 650 Ti DirectCU II TOP videokártyát az Asustól, az MSI N650 Ti PE 1GD5/OC videokártyát az MSI-től kaptuk.