CUDA vs. ATI Stream

Végezetül készítettünk pár tesztet a CUDA és az ATI Stream technológia előnyeinek vagy éppen hátrányainak demonstrálására. Egyre több olyan program jelenik meg, amelyekben támogatottak a GPU-s számolások. Az utolsó az Adobe CS5-ös csomagja, amiben az Adobe Premier Pro a CUDA-t képes kihasználni; érdekes módon az ATI Streamet nem támogatják, ami egy igen fura hozzáállás, hiszen az AMD azért nem annyira kis szereplő a piacon, hogy csak úgy félre lehetne söpörni ezt a kérdést.

A Cyberlink Mediashow Espresso egy szimpla videokonvertáló programocska, ami igen könnyen kezelhető, videóinkat a legkülönbfélébb előre eltárolt profilokba konvertálhatjuk át. Mi a Pókember 3 DVD-jéről a Vts_01_1.vob-ot (23 perc) konvertáltuk át 1 Mbps-os H.264-es formátumra 720x480-as felbontásban, lényegében ez az a beállítás, ahogy a DVD-rippek mostanában terjednek. Mediashow Espresso alatt mondhatni teljesen értelmetlen eredményeket kaptunk, ugyanis a csak CPU-val végzett konvertálás sokszor gyorsabb volt, mint azokban az esetekben, amikor a GPU-t is megizzasztottuk. Ezek az alkalmazások igazából akkor jöhetnének igazán jól, ha egy gyengébb processzorral szerelt gépet szeretnénk felgyorsítani (mi egy túlhajtott Core i7-920-at használtunk), de ha egyszer az jön ki, hogy a GPU lassít a konvertáláson, akkor nem igazán látjuk értelmét. Házon belül konzultálva kiderült, hogy ez nem egyedi eset, másik szerkesztőnk saját otthoni gépével is ez a helyzet. Ráadásul az átkonvertált film képminősége mondhatni ronda volt egy sima, pár kattintásos Handbrake-kel konvertált videóhoz képest, szóval a Mediashow Espresso elsőre leszerepelt nálunk.

A másik tesztelt program is a Cyberlinktől származik, a Powerdirectorral videókat szerkeszthetünk és konvertálhatunk át. Itt azért már látszott, hogy van valami értelme a GPU-k támogatásának, mert a CPU+GPU-s konvertálások hamarabb végeztek, mint önmagában a CPU, igaz, a gyorsulás nem nevezhető tetemesnek (10-15%), de még ez is jobb, mint a semmi. Ez a program alapvetően csak bizonyos filterek alkalmazásánál használja a GPU-kat, tehát ennél többet nem is várhatunk el tőle.

Nem különösebben rajongunk az olyan programokért, amelyek lefutnak fél perc alatt és kiírnak egy számot, de ezúttal kivételt tettünk. A Computemark egy áramlásszimulációs program, mely a Navier-Stokes egyenletre alapoz. A DirectCompute felületen írt szoftver rendkívüli módon megdolgoztatja a grafikus kártyákat, főleg a számítási kapacitásra alapozva. Bár a DirectCompute platformot a fejlesztők egyelőre a post process effektek kreálására használják, a jövőben a játékok alkalmazhatnak különböző folyadékáramlást szimuláló algoritmusokat, amelyek növelik a virtuális világ realizmusát. A Computemark a piacon lévő kártyák teljesítményét ebből a szempontból vizsgálja.

A GeForce-ok rendesen kikaptak, ez pedig a nyers számítási kapacitás hiányának tudható be. Ez a szimuláció (és általában a többi is) jól párhuzamosítható algoritmusra és úgynevezett 3D-s textúrázásra épül. A HD 5870 2,7 TFLOPS-os, míg a GTX 480 1,4 TFLOPS-os nyers teljesítményre képes. Valószínűleg az is közrejátszik az eredményben, hogy az AMD rendszere valamivel több konkurens szálat kezel, egészen pontosan 32 768 darabot, a GTX 480 pedig jelenleg 23 040-et. Gyakorlatilag az a lényeg, hogy az ilyen egyszerű, alacsony adatot megmozgató számításra kihegyezett algoritmusokban a Fermi a soronkívüli (OoO) végrehajtással és a fejlett cache-szervezéssel nem megy semmire. Ez utóbbiak főleg a Ray-Tracingnél hasznosak, többnyire ezért mondják azt, hogy ez nem egy játékosoknak fejlesztett architektúra.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!