Működés

Amit a Coolpix L100-hoz írtunk, az itt sajnos nem áll meg: az előd pattogós működéséhez képest az L110 hozza az éti csiga sebességét. Bekapcsolást követően 6,4 másodpercet kellett várnunk, mire elkészíthettük az első képet. Két legnagyobb felbontású, legjobb minőségű kép között 2,11 mp a pihenő, a 15-szörös átfogású optika egyik végpontjából a másikba 1,8 mp alatt jut el. Amúgy a gép általános működésének sebességét is a komótosság jellemzi - az biztos, hogy türelmetleneknek nem ajánlott ez a masina.

Funkciók tekintetében szinte ugyanazokat kapjuk, mint az elődmodellben. A sport sorozatkép módban (legfeljebb 30 kép, 13 kép/mp sebességgel) a gép itt is 3 MP méretűre csökkentett felvételeket készít, s hiába igyekszik a masina, legfeljebb egy távfutót tudna megfelelően lekövetni.

A szgk kb. 15 km/h sebességgel halad

Az intelligens portré egyszerre több mindenre próbál odafigyelni: igyekszik mosolygó alanyokat elkapni, figyelmeztet a pislogásra, arcra fókuszál, és megpróbálja a vaku vörösszem-hatását eliminálni. Kipróbálva csak a beállított jeleneteknél készültek jó képek, egy rendezvényen vagy buliban a lassúsága miatt esélye nem lenne a rendszernek egy mosolygó, spontán feltűnő arcot megfelelően elkapni.

Hasznos funkció lenne a makró mód, amely akár 1 cm-es tárgytávot is lehetővé tesz. Igazi makrófotósok azonban bizonyára nem ezzel a géppel indulnak majd neki a természetnek, mivel nincs manuális élességállítás, nem lehet rekeszeléssel növelni a mélységélességet, és az AF mező sem választható (csak középső áll rendelkezésünkre).

Egyéb funkciók:

• BSS, azaz Best Shot Selector: legfeljebb tíz kép készül egy sorozatban, melyek közül a fényképezőgép automatikusan a legjobban sikerültet menti el. No, itt senki se gondoljon arra, hogy az L110-ben egy esztéta manó bújt meg, aki helyettünk mindent elvégez. Csupán arról van szó, hogy a legélesebb, legkevésbé bemozdult fotót választja ki az elektronika tündére.
• Egyszerű automatikus mód: amit lényegében a sima automata móddal is megkapunk, hiszen a fényképezőgép itt is és ott is maga választja ki az összes, a környezetnek és a témának megfelelő paramétert.
• Ötféle elmosódásgátlás: célja a bemozdulások elkerülése. Első körben a mechanikus (szenzoreltolásos elv) és a digitális (eVR) bemozdulásgátlás lép működésbe. Ha ez kevésnek bizonyulna, akkor az ISO érzékenység is automatikusan emelkedik akár ISO 6400-ig. Végül a mozgásérzékelés a téma és a fényképező mozgásának hatását igyekszik ellensúlyozni.

A Coolpix L110 stabilizátora kétféle módban működtethető: hagyományos és hibrid. Fenti kép bizonyítja, hogy érdemes a hibridet választani, a kép sokkal tisztább, mint a csak hagyományos stabilizációval készített fotó.

Kár, hogy a D-Lighting csak képeink visszanézésekor, utólag alkalmazható. Ez a funkció a kép sötétebb részeiben rejlő részleteket hozza elő. Mivel belépőszintű fényképezőről van szó, ne várjunk felsőkategóriás dSLR-éhez hasonlítható eredményt. A kivilágosított képrészlet általában zajosabb lett, ráadásul nem is paraméterezhető a funkció: vagy be-, vagy kikapcsolhatjuk.

A kép leméretezése eredményeként 640x480, vagy kisebb képek jönnek létre - ezeknek a mai internetes sávszélességeknél már szinte semmi jelentőségük, esetleg mobiltelefonokra másoláskor vehetjük hasznát az így erősen lecsökkent fájlméreteknek.

A Nikon Coolpix L110 nem sok újdonságot vonultat fel elődjéhez képest. Belépő kategória ide vagy oda, illett volna még pár funkciót legalább az elkészített képek szerkesztéséhez adni. Leginkább a gép lassúsága bosszantó, hiszen ma már szinte mindenki, aki foglalkozik digitális fényképezéssel, rendelkezik akár alapszintű képszerkesztő szoftverrel, így nem okozhat különösebb gondot egy fotó átméretezése.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!