Beállítás

Kellemes meglepetés volt, hogy a Netgear útválasztójához mellékelt beállító magyarul is beszélt.

Szépen magyarul közölte, mire lesz szükségünk a konfiguráláshoz és nagyjából mennyi időt fog igénybe venni a művelet. Ezután képes, szöveges segítséget nyújtott a vezetékek csatlakoztatásában. Apró baki, hogy kék Ethernet kábelről írt, a csomagban pedig fekete volt. Ha rendben van az internetkapcsolatunk, akkor a vezeték nélküli hálózatot is szépen magyarul lőhetjük be, ha viszont nincs internet, akkor a szoftver megakad és a Wi-Fi beállításához sem enged hozzá.

Ilyenkor marad a klasszikus beállítás, a böngészőbe IP címet írva érhetjük el a routert, amely már csak angolul beszél. Az internetnél félbehagyott varázslót felismeri a rendszer, mert az első belépés után innen folytathattuk a beállítást a Wi-Fi-vel. Az N-es 300 Mbps-os tempó mellett választhatjuk a szomszédbarát 145 Mbps-ot is, amely a kisebb sebesség mellett nem zavarja annyira a környékünkön működő további Wi-Fi hálózatokat. Egy zsúfolt városi környezetben nagyon szimpatikus lépés lehet a barátságos üzem választása, bár aki N-es eszközöket vesz, az valószínűleg nagy tempóra tart igényt. Ezután megadhatjuk a titkosítást, mely után szépen megjelenik a monitoron nem csak a hálózati, hanem a routert biztosító jelszó is. Hogy még tovább „növelhessük” a biztonságot, ezt a lapot egy gombbal ki is nyomtathatjuk.

A beállítás után újraindul a router, majd a szokásos felületén találjuk magunkat. Ez balra fő és alsóbb menüpontokra bontott listát jelent, felül szép Netgear fejléccel, jobbra pedig rövid segítő tanácsokkal. Első lépésben, most már internetkapcsolattal a router felajánlotta, hogy talált új firmware-t és frissítené. Ezt érdemes elfogadni.

A Setup menünek csak két pontja van. Az elsőben a vezetékes hálózatra és internetkapcsolatra vonatkozó beállításokat találjuk, a másodikban a Wi-Fi-s alapbeállításokat. A jelszó itt is megjelenik a monitoron.

A főmenü második pontja a tartalomszűrés, ahol kicsit furán először logokat nézhetünk, majd csak ezután jönnek a szabályozással, blokkolással kapcsolatos opciók. Weboldalakat, szolgáltatásokat tilthatunk, és időszakos korlátokat is megadhatunk. Érdekes funkció, hogy azonnali e-mail értesítést kérhetünk, ha valaki a tiltott zónába próbálna bejutni.

A karbantartással foglalkozó menüpont sem túl érdekes. Itt az útválasztó állapotát, rá csatlakozó eszközök listáját nézhetjük meg, elmenthetjük a beállítást, módosíthatjuk a jelszót és firmware-t frissíthetünk.

Szokás szerint a legérdekesebb az utolsó, „Advanced” részleg, bár az esetek többségében ez az alapbeállításokat szokta követni. Ide került a Wi-Fi nem túl részletes finombeállítása, a kissé nehézkes port forwarding, néhány WAN beállítás a tűzfal és DMZ kapcsolójával, a DHCP kiszolgáló, a dinamikus DNS, amely csak egy szolgáltatót ismer, és a távoli elérés kezelője. Az utolsó pont valójában csak két hivatkozás a Netgear internetes támogató oldalaira.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!