Hirdetés

Négy okoseszköz egészségünk védelmében

Mire jó ez az egész?

Napjainkra szinte teljesen elárasztottak bennünket a különféle okoseszközök. Okosóra, okoszemüveg, okoslámpa, okoscipő, okosfogkefe, és még sorolhatnánk. Ezen eszközök elsősorban kényelmünk és/vagy biztonságunk, egészségünk, netán produktivitásunk szolgálatában állhatnak, nem utolsósorban pedig remek lehetőséget kínálnak az egyes cégeknek arra, hogy újabb kütyüket sózzanak a nyakunkba. Hosszan lehetne vitatkozni arról, hogy a mindennapi életünkben mennyi értelme van például egy okosszemüvegnek vagy épp egy okoslámpának, ugyanakkor az egészségünket szolgáló különféle okoseszközöknek kétségkívül van létjogosultsága, pláne hazánkban.

Magyarország helyzete nemzetközi összehasonlításban aggasztó az egyes, kiemelkedő helyen álló népbetegségeket illetően. Különösen gyakori hazánkban az elhízás, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri megbetegedés, valamint a csontritkulás, és a különféle daganatos megbetegedések diagnózisa. A 15 év feletti lakosság 29 százaléka számít elhízottnak, amivel sajnos az EU élmezőnyébe tartozunk. Az elhízás a nők körében valamivel gyakoribb: míg a gyengébbik nem képviselőinek közel 30 százalékát érinti, addig a férfiak esetében ez az arány 26 százalék. Az elhízás számos, szó szerint súlyos szövődménnyel járhat, egyebek mellett 44 százalékban ez a cukorbetegség oka, 23 százalékban pedig a szív- és érrendszeri betegségek előidézője.

Testmozgás és testsúly

Az elhízás, illetve bizonyos szövődményeinek megelőzéséhez az egyik kulcs a mozgás. Az emberi test nem tétlenségre hivatott, így például a manapság széles körben elterjedt ülőmunka hosszútávon kifejezetten káros az egészségre. Különféle kutatások szerint a napi 10-12 órát üléssel töltő emberek 40-50%-kal hajlamosabbak az elhízásra, a cukorbetegségre, az ízületi gyulladásra, valamint a különféle szív- és érrendszeri problémákra, vagy éppen a metabolikus szindrómának nevezett komplex tüneteggyüttesre. A napi minimum, két lábon megtett mozgást 10 000 lépésben, azaz közel 8 kilométerben határozták meg, ergo naponta legalább ennyit mindenkinek meg kell(ene) tennie, de különösen az ülőmunkát végzőknek. Ennek mérésére ma már egyes okostelefonok is képesek, hisz jó néhány készülék tudja számlálni lépteinket, legyen szó akár egy laza sétáról vagy éppen futásról. Emellett egy ideje piacon vannak az okoskarperecek és okosórák is, melyek szintén el tudják látni ezt a viszonylag egyszerű feladatot.

A rendszeres testmozgás, illetve aktivitásunk nyomon követése mellett hasznos és fontos testsúlyunk rendszeres ellenőrzése is. Ezzel egy esetleges lassú elhízás mellett más egyéb, akár jóval súlyosabb betegségekre is idejekorán fényt deríthetünk. Amennyiben a megszokott étvággyal, a szokásos mennyiségű étel elfogyasztása mellett, tehát változatlan életvitel mellett tapasztalunk hirtelen komolyabb, több kilogrammos fogyást, úgy az gyomor- vagy bélfertőzésre, parazitás megbetegedésre, rosszabb esetben a vérképzőrendszer rosszindulatú folyamataira, netán daganatos betegségre is utalhat. Fokozott étvágy melletti fogyás a cukorbetegség egyes típusának kezdeti megjelenésére, vagy a túlműködő pajzsmirigy rendellenes működésére utalhat. A hirtelen hízás szintén lehet rossz ómen. Ennek elsősorban hormonális okai lehetnek, ugyanis a pajzsmirigy alulműködése a már említett túlműködéssel ellentétben épp hirtelen testsúlygyarapodáshoz vezethet. Emellett a mellékvesekéreg fokozott hormontermelése (Cushing-szindróma) okán is gyorsan felugorhat néhány plusz kiló. Bármelyik eshetőség is álljon fenn, amennyiben nagyobb mértékű, hirtelen testsúlyváltozást tapasztalunk, úgy haladéktalanul forduljunk orvoshoz.

Súlyunk nyomon követéséhez a legegyszerűbb eszköz a mezei szobamérleg, ugyanakkor ma már léteznek ennél kényelmesebb és okosabb megoldások is. Az egyszerű mérleget használók nagy többsége például valószínűleg ma már nem tudná megmondani, hogy két és fél éve pontosan hány kilogrammot nyomott, hacsak valamilyen módon nem vezeti az adatokat. A mérési eredmények automatikus regisztrációja mellett a fejlettebb eszközök képesek a BMI (testtömegindex), sőt akár a testzsírszázalék megállapítására is. Előbbi a testmagasságunkat és -tömegünket veti össze, így állapítva meg, hogy testsúlyunk épp az ideális zónában van vagy sem, míg utóbbi a testünkben megtalálható izom/zsír arányt mutatja meg. Ez szintén egy fontos mutató, hisz egyáltalán nem mindegy, hogy egy 180 centiméter magas, 80 kilogrammos férfi testsúlyának 13 vagy éppen 33 százaléka áll tisztán zsírból.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés