Thermalright Ultra-120

Tesztünk első részében 92 milliméteres ventilátorral szerelt, alumíniumbordás, hőcsöves CPU-hűtőket vizsgáltunk meg. A léghűtéseknél alapelv, hogy a nagyobb borda és nagyobb ventilátor keltette nagyobb légáramlás nagyobb teljesítményt hoz, ezért a bajnokokat rendszerint a legnagyobbak, vagyis a 12 centiméteres ventilátorral szerelt óriások között kell keresni. A hőleadók anyaga is befolyásolja a hűtési képességet. A megszokott alumínium mellett rézből készült bordákkal is találkozhatunk, melyek viszont nehezebbek és drágábbak konkurenseiknél.

Első tesztalanyunk a Thermalright Ultra-120, melynek kisebb, 90-es testvérével már az előző részben is találkozhattunk. A 120-as is klasszikus Thermalright termék a maga sima kartondobozával és ventilátornélküliségével.

A borda nemcsak nevében, hanem stílusában is hasonlít az Ultra-90-re. A legjelentősebb eltérés, hogy a nagyobb modellnek már külön szerelést igénylő, az alaplap hátuljára is támaszkodó rögzítési rendszere van. Erre azért van szükség, mert tömege jelentősen meghaladja a fél kilót, ennyit pedig már veszélyes lenne a négy kis műanyagpöcökre bízni.

Akárcsak az Ultra-90-nek, az 120-asnak is sűrű, vízszintes lamellái vannak, melyeket U alakú hőcsövek tartanak egybe, szám szerint négy. A lemezek egyik szélét itt is felfelé, a másikat lefelé hajlították.

A borda tetején ott díszeleg a Thermalright címke, és az egész eszköz kivitelezése a márkára jellemző minőséget sugározza. Nincsenek durva élek, sorják, minden szépen csillog-villog. A heat-pipe-ok végéből látszik, hogy némileg aszimmetrikusan vannak elhelyezve, így jobb hőelosztást biztosítanak.

A processzorral érintkező talprész polírozása nem annyira tükrös, mint néhány konkurensnél, és a csiszolókorong ívei is látszanak. Manapság a felület kikészítése, vagy inkább kisuvickolása nem kap olyan hangsúlyt, mint korábban – meglátjuk, milyen hatással lesz ez a teljesítményre. Jó pont, hogy a hőcsövek nagyon közel vannak a processzorhoz.

Az Ultra-120-hoz felépítésben ás méretben is nagyon közel áll a Coolink U8-120, melyet mai tesztünkben még viszontlátunk. A lényegesebb különbségek a sűrűbb, vékonyabb, keskenyebb lamelláknál és a hőcsövek elosztásánál láthatók.

A nagy Thermalrightot minden komplikáció nélkül sikerült felszerelni. A műveletsor egyetlen trükkösebb része a bordát lefogó hajlított fémlap heat-pipe-ok közé beügyeskedése volt. A ventilátort csak a masszív, rugós csavarok betekerése után érdemes rögzíteni.

A 120-as vállban meglehetősen széles, így azokban a házakban, ahol a tápegység nagyon közel van az alaplap zónájához, vagy az alaplap és táp között merevítő fut, gond lehet úgy beépíteni, hogy hátrafelé szellőzzön. Szerencsére a borda meglehetősen magas, így a nagyobb északihíd-hűtők is elférnek alatta.

Főbb paraméterek:

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!