Platform – CPU, RAM, HDD, Wi-Fi

Kiderült már, hogy ez a kis masina hardvertartalmát tekintve nem is netbook, hanem Intel CULV platformos masina. Egyelőre csak a legkisebb ilyen processzorral, az 1,20 GHz-es, 1 MB másodszintű gyorsítótáras Celeron ULV 723-mal kapható, melynek 10 wattos TDP fogyasztási mutatója lényegesen nagyobb az Atomokénál. Az alatta dolgozó GS45 északi hídban rejtőző GMA 4500MHD grafikus mag lényegesen fejlettebb az N-es Atomokhoz társuló GMA 950-nél, de a Z-s Atomok GMA 500-ánál nem számottevően okosabb. Túlmutat a netbookok többségén a 2 GB-os rendszermemória és a 250 GB-os merevlemez. Ahogy illik, az Intel CULV-s hardverhez már Vista jár, esetünkben Home Premium. Valamivel a hasonló méretű netbookoknál magasabb az MSI Wind12 U200 ára. Picivel 140 000 forint alatt vásárolható meg, míg az Asus Eee PC 1101HA várhatóan durván 125 000 forintba kerül majd, az Acer Aspire One 751 pedig már 110 000 forint alatt elvihető, igaz, a másik két géppel ellentétben kettő helyett csak egy év garanciával. Alternatívaként szóba jöhet még az U200 kilapított változata, a 13,3”-os kijelzővel szerelt, vékony X340 Celeron ULV-s változata. Az a kisebb akkumulátorral is jóval drágább, 200 000 Ft környékén kínálják.

Korábbi tesztjeinkben már megvizsgáltuk az Intel CULV platform összes processzorát, így a kis Celeront most Atomokkal vetettük össze. Mégpedig nem az 1,60 GHz körüliekkel, hanem a Z520 két változatával. Ugyanis az MSI U200-hoz legközelebb álló Eee PC 1101HA-ban és Aspire One 751-ben ez a processzor dolgozik.

A kis Celeron a szintetikus tesztek többségében legyőzte az 1,33 GHz, de még az 1,60 GHz környékén dolgozó Atomot is. Volt viszont pár olyan helyzet, ahol az Atom a Hyper-Threading miatt fölé kerekedett. Valós alkalmazásoknál az volt a tapasztalatunk, hogy egyszerűbb weboldalak nézegetésénél nem lehet érezni az 1,60 GHz körüli Atom és a Celeron közti különbséget, de még az 1,33 GHz-es Atom hátránya is eltűnik. Több oldal vagy más, kevéssé erőforrásigényes alkalmazás egyidejű futtatásakor már érezhető volt az alacsonyabb órajelű Atom és a Celeron hátránya, nem váltott olyan fürgén a rendszer az ablakok között, mint a gyorsabb Atomnál. Amint viszont betöltöttünk egy hardverigényesebb tartalmú weboldalt vagy mondjuk képeket kezdtünk átméretezni, azonnal előjött a Celeron fejlettebb architektúrájának előnye.

200 GB-os ToshibaMSI Wind U200-ban

Memóriakezelésben is lényegesen jobb a CULV platform a Centrino Atomnál, és ugyanez vonatkozik a merevlemezre. Érdekes, hogy a Wind12-nél közel 20%-os processzorterhelést mértünk.

160 GB-os Hitachi Asus Eee PC 1101HA-ban és Acer Aspire One 751-ben

Megvizsgáltuk a nagy Wind Wi-Fi-s képességeit is. Ehhez Ralink chipkészletes Edimax BR-6504n Draft N szabványos routert, hozzá való Edimax PC Card adaptert és egy IBM ThinkPad X60 notebookot használtunk. Az alábbi ábra szemlélteti tesztkörnyezetünket, egy kétszintes családi házat. A miénk mellett még egy Wi-Fi hálózat működött a környéken. Ki kell emelni, hogy mérési eredményeink csak információs jellegűek, más környezetben ugyanezek az eszközök teljesen másképpen viselkedhetnek.

A routert az emeleten a 0-s pontba helyeztük, majd a házon belül az 1-3 pontokban mértünk. Ezután kimentünk a 4-es ponthoz, majd az utolsó két mérést egy szinttel lejjebbről, a kertből végeztük. A „Wi-Fi - LAN” teszteknél az egyik gép vezeték nélkül, a másik vezetékkel csatlakozott az Edimax routerhez, míg a „Wi-Fi - Wi-Fi” esetben minden kapcsolat drót nélküli volt az útválasztóhoz.

Nem éppen világbajnok csúcssebességgel, de azért elfogadható szinten teljesített a Windben dolgozó Draft N-es Intel Wi-Fi adapter. Könnyen lehet, hogy a mini PCI Express aljzatba szerelt kártyának nem volt bekötve mind a három antennája. Ismét az az érdekes helyzet alakult ki, hogy a routertől távolabbi pontokban a teljesen drót nélküli átvitel gyorsabb volt, mint a félig vezetékes.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!