MSI Wind12 U200 – mi is ez?

  • (f)
  • (p)
Teszt – Írta: rudi | 2009-08-26 10:55

Netbooknak tűnik, de Intel CULV platform dolgozik az MSI új kis laptopjában.

MSI Wind12 U200

Fura egy laptop pottyant az ölünkbe. Úgy láttunk neki a Wind U200-nak, mint az MSI újabb kötelező gyakorlatának. Hiszen már az Acer és az Asus is bemutatta 11,6”-os kijelzővel szerelt netbookját, tehát nekik is lépniük kell. Aztán jöttek sorban a meglepetések. Először is a névbe bekerült egy 12-es szám – Wind12 –, ami a kijelző méretére utal. Nem 11,6”-os, hanem még egy picivel nagyobb, 12,1-es. Emellett a gépecske eléggé vaskos. Igaz, nagy akkuval kaptuk, de a valamivel több, mint három centiméteres vastagság így is sok. Ugyancsak a konkurensek fölé emelkedik az U200 tömege, ami a kisebb, háromcellás akkumulátorral is 1,4 kilogramm.

Elöl csak a méretes szellőzőnyílást vagy hangszórórácsot vagy mindkettőt találtuk. Hátul jól látszott, hogy a nagyobb telep mennyire megemeli a notesz fenekét. Lábai a levegőben kalimpáltak, míg az akku kitöltötte a teljes hátsó részt.

Oldalt jött az újabb meglepetés. A szokásos három USB, két hangos, Ethernet és analóg monitorcsatlakozó, valamint kártyaolvasó mellett találtunk egy HDMI aljzatot. A szokásos netbookosnál lényegesen nagyobb szellőzőnyílást vágtak az U200 oldalába. Az alábbi képen látható, hogy az akku mennyivel megemeli a farát, és az is, hogy a LED-es háttérvilágítású kijelzőpanelt rejtő felső rész meglehetősen vaskos. A fedél és az alsó rész közötti illesztési hézag lehetne kisebb.

Kinyitva a kicsikét helyre kerültek a fura részletek. Azért a netbookban – mondhatni – megengedettnél nagyobb kijelző és a HDMI, mert ez a Wind12 U200 a látszat ellenére nem is netbook, hanem Intel CULV platformos masina. Most már az összetéveszthetőség szintjére csökkent a két kategória közti határ. Kiderül az is, miért olyan vaskos a felső rész. Azért, mert a dicséretesen vékony kávájú kijelző elé egy üveglapot tettek. Ezzel elveszik a határ a kép és kerete között, de elég komoly tükörhatást kapunk. Alul a fedél feketéjéhez hasonlóan fényes, szürke színt találtunk. A méretes, fekete billentyűzet alá már csak egy keskeny csuklótámasz fért picike tapipaddal és jó sok – szám szerint öt – matricával.

Nagyon masszív hatást keltett az U200 zsanérja. A nagyobb akkuval közel kétkilós gépet lazán felemelhettük a kijelző felső sarkánál fogva. Valószínűleg az elé illesztett üveglap is jó hatással van a felső rész merevségére. Mindenesetre a rendszeres saroknál fogva emelgetést még a látszólagos biztonság ellenére sem ajánlanánk. Nagyjából rendben van a maximális nyílásszög, az átlagnál magasabb felhasználók is megtalálják majd maguknak az optimális helyzetet. Arra viszont vigyázni kell, hogy a megemelt fenék és vaskos fedél miatt az U200 hajlamos lebillenni az ölünkből.

Alul hatalmas ajtót találtunk. Sajnos egy garanciamatrica megakadályozta a kinyitását, így hiába érhető el alatta – minden bizonnyal – a merevlemez, a memória és talán a mini PCI Express aljzatba illesztett Wi-Fi adapter is. A két év lejárta előtt csak a jótállás elvesztésével, vagy márkaszervizben tudjuk majd bővíteni az U200-at.

Bár a mi tesztgépünkben nem volt 3G modem, a hozzá való SIM kártya rését megtaláltuk az akkumulátor mögött.

Platform – CPU, RAM, HDD, Wi-Fi

Kiderült már, hogy ez a kis masina hardvertartalmát tekintve nem is netbook, hanem Intel CULV platformos masina. Egyelőre csak a legkisebb ilyen processzorral, az 1,20 GHz-es, 1 MB másodszintű gyorsítótáras Celeron ULV 723-mal kapható, melynek 10 wattos TDP fogyasztási mutatója lényegesen nagyobb az Atomokénál. Az alatta dolgozó GS45 északi hídban rejtőző GMA 4500MHD grafikus mag lényegesen fejlettebb az N-es Atomokhoz társuló GMA 950-nél, de a Z-s Atomok GMA 500-ánál nem számottevően okosabb. Túlmutat a netbookok többségén a 2 GB-os rendszermemória és a 250 GB-os merevlemez. Ahogy illik, az Intel CULV-s hardverhez már Vista jár, esetünkben Home Premium. Valamivel a hasonló méretű netbookoknál magasabb az MSI Wind12 U200 ára. Picivel 140 000 forint alatt vásárolható meg, míg az Asus Eee PC 1101HA várhatóan durván 125 000 forintba kerül majd, az Acer Aspire One 751 pedig már 110 000 forint alatt elvihető, igaz, a másik két géppel ellentétben kettő helyett csak egy év garanciával. Alternatívaként szóba jöhet még az U200 kilapított változata, a 13,3”-os kijelzővel szerelt, vékony X340 Celeron ULV-s változata. Az a kisebb akkumulátorral is jóval drágább, 200 000 Ft környékén kínálják.

Termék megnevezése MSI Wind12 U200
Processzor Intel Celeron ULV 723 (1,20 GHz, 512 kB L2 cache, 800 MHz)
Lapkakészlet Intel GS45+ICH9M-SFF
Memória 2048 MB DDR2-800
Kijelző 12,1"-os, 1366x768 pixeles TN+film panel LED háttérvilágítással
Grafika Intel GMA 4500MHD
Hang Realtek ALC888
Merevlemez 2,5"-os Toshiba, 250 GB, 5400 rpm
Optikai meghajtó nincs
Kommunikáció Intel IEEE 802.11b/g/n Wi-Fi, Realtek Ethernet, Bluetooth v2.0 + EDR
Interfészek - 3 x USB 2.0,
- D-Sub és HDMI monitorkimenet,
- Ethernet,
- analóg audio ki- és bemenet
Extrák 1,3 megapixeles webkamera, kártyaolvasó
Akkumulátor kapacitása 3 cellás
6 cellás - 57,72 Wh
Méret 297 x 190 x 24,5-31 mm
Tömeg 1,4 kg (3 cellás akkumulátorral)
Operációs rendszer Windows Vista Home Premium
Gyártó weboldala www.msi.eu
Termék weboldala Wind12 U200
Forgalmazó Expert Computer Kft.
Megvásárolható SpeedShop.hu
Fogyasztói ár 138 990 Ft
Garancia 2 év

Korábbi tesztjeinkben már megvizsgáltuk az Intel CULV platform összes processzorát, így a kis Celeront most Atomokkal vetettük össze. Mégpedig nem az 1,60 GHz körüliekkel, hanem a Z520 két változatával. Ugyanis az MSI U200-hoz legközelebb álló Eee PC 1101HA-ban és Aspire One 751-ben ez a processzor dolgozik.

CPU-tesztek MSI12 Wind U200
Intel Celeron ULV 723
(512 kB L2 cache)
Asus Eee PC 1101HA
Intel Atom Z520
(512 kB L2 cache)
Acer Aspire One 751
Intel Atom Z520
(512 kB L2 cache)
CPU-órajel (MHz) 1200 1333 1540 1240
FSB (MHz) 200 133 154 124
Everest v5.0
CPU Queen
2523 3150 3579 2934
Everest v5.0
CPU PhotoWorxx
3179 1845 2270 1862
Everest v5.0
CPU Zlib (kB/s)
7667 6969 7951 6535
Everest v5.0
CPU AES
2206 1527 1736 1413
Everest v5.0
FPU Julia
1051 652 738 602
Everest v5.0
FPU Mandel
562 119 136 110
Everest v5.0
FPU SinJulia
293 238 269 220
Renderelés
Cinebench 10 1 CPU
1251 455 522 389
Renderelés
Cinebench 10 x CPU
- 695 806 627
Videokódolás
AutoGK v2.45 MPEG2 -> XviD (s)
251 384 331 408
Tömörítés
7-zip benchmark (MIPS)
1209 860 1014 856
Kitömörítés
7-zipbenchmark (MIPS)
1182 1226 1425 1179
Memóriatesztek 2048 MB DDR2-800 1024 MB DDR2-533 1024 MB DDR2-616 1024 MB DDR2-496
Effektív órajel (MHz) 400 266 308 248
Everest v5.0
memóriaolvasás (MB/s)
5118 3350 4195 3265
Everest v5.0
memóriaírás (MB/s)
4080 2099 2444 1955
Everest v5.0
memóriamásolás (MB/s)
3844 2091 2506 2023
Everest v5.0
memóriakésleltetés (ns)
96,6 133,5 109,4 131,4

A kis Celeron a szintetikus tesztek többségében legyőzte az 1,33 GHz, de még az 1,60 GHz környékén dolgozó Atomot is. Volt viszont pár olyan helyzet, ahol az Atom a Hyper-Threading miatt fölé kerekedett. Valós alkalmazásoknál az volt a tapasztalatunk, hogy egyszerűbb weboldalak nézegetésénél nem lehet érezni az 1,60 GHz körüli Atom és a Celeron közti különbséget, de még az 1,33 GHz-es Atom hátránya is eltűnik. Több oldal vagy más, kevéssé erőforrásigényes alkalmazás egyidejű futtatásakor már érezhető volt az alacsonyabb órajelű Atom és a Celeron hátránya, nem váltott olyan fürgén a rendszer az ablakok között, mint a gyorsabb Atomnál. Amint viszont betöltöttünk egy hardverigényesebb tartalmú weboldalt vagy mondjuk képeket kezdtünk átméretezni, azonnal előjött a Celeron fejlettebb architektúrájának előnye.


200 GB-os ToshibaMSI Wind U200-ban

Memóriakezelésben is lényegesen jobb a CULV platform a Centrino Atomnál, és ugyanez vonatkozik a merevlemezre. Érdekes, hogy a Wind12-nél közel 20%-os processzorterhelést mértünk.


160 GB-os Hitachi Asus Eee PC 1101HA-ban és Acer Aspire One 751-ben

Megvizsgáltuk a nagy Wind Wi-Fi-s képességeit is. Ehhez Ralink chipkészletes Edimax BR-6504n Draft N szabványos routert, hozzá való Edimax PC Card adaptert és egy IBM ThinkPad X60 notebookot használtunk. Az alábbi ábra szemlélteti tesztkörnyezetünket, egy kétszintes családi házat. A miénk mellett még egy Wi-Fi hálózat működött a környéken. Ki kell emelni, hogy mérési eredményeink csak információs jellegűek, más környezetben ugyanezek az eszközök teljesen másképpen viselkedhetnek.

A routert az emeleten a 0-s pontba helyeztük, majd a házon belül az 1-3 pontokban mértünk. Ezután kimentünk a 4-es ponthoz, majd az utolsó két mérést egy szinttel lejjebbről, a kertből végeztük. A „Wi-Fi - LAN” teszteknél az egyik gép vezeték nélkül, a másik vezetékkel csatlakozott az Edimax routerhez, míg a „Wi-Fi - Wi-Fi” esetben minden kapcsolat drót nélküli volt az útválasztóhoz.

Edimax BR-6504n Wi-Fi - LAN Wi-Fi - Wi-Fi
1. 2900 kB/s 1850 kB/s
2. 2900 kB/s 1850 kB/s
3. 2900 kB/s 1850 kB/s
4. 2000 kB/s 1500 kB/s
5. 50-100 kB/s 50-100 kB/s
6. 150 kB/s 200-300 kB/s

Nem éppen világbajnok csúcssebességgel, de azért elfogadható szinten teljesített a Windben dolgozó Draft N-es Intel Wi-Fi adapter. Könnyen lehet, hogy a mini PCI Express aljzatba szerelt kártyának nem volt bekötve mind a három antennája. Ismét az az érdekes helyzet alakult ki, hogy a routertől távolabbi pontokban a teljesen drót nélküli átvitel gyorsabb volt, mint a félig vezetékes.

Megjelenítés, bevitel

Konkurensei 11,6 hüvelykeseinél egy picivel nagyobb az MSI Wind12 U200 12,1 colos kijelzője. Mivel ugyancsak 1366x768 képpontja van, ezért valamicskével nagyobb pixelméretet kapunk, ami gyengébb látásúaknak jót tehet. A keskeny káva miatt a fél hüvelykkel nagyobb képátló csak egy centiméterrel szélesebb gépházat eredményezett. A sajnos fokozottan tükrös üveglap mögött mi más lenne, mint energiatakarékos, de ferde szögekből torzuló színű TN+film panel.

Készítettünk a Wind12 U200-hoz színprofilt. A kalibrációt a GretagMacbeth Eye-One Display 2 kalibrátorral (koloriméterrel) és a LaCie Blue Eye Pro szoftverrel végeztük. A programok azt mérik, hogy a képernyőn bemért színek mennyire térnek el a referenciától. Ezt az eltérést a deltaE értékkel határozhatjuk meg. A kisebb deltaE érték kisebb különbséget jelent a szín referenciához való hasonlóságában. A szabály általánosan az, hogy ha a deltaE nagyobb háromnál, akkor a megjelenített szín erősen eltér az elvárttól, tehát szemmel láthatóan különbözik tőle. Az ennél kisebb különbséget már nem látjuk. DeltaE<1 esetén a színhűség szinte tökéletes.

Ezúttal a szokásosnál valamivel kisebb, csak durván 20 deltaE érték volt a kezdeti színbeállítás maximális eltérése az optimálistól, az átlagos differencia viszont most is – mint eddig oly sokszor – tíz deltaE környékén volt. Kalibrálással annyira a szokásos, netbookos eredményt kaptuk, hogy nemcsak az átlag és a maximum, hanem a LED-es panelekre jellemző sötétszürke, vörös és sárga pontatlanság is jelentkezett. Az MSI Wind12 U200 színprofilja innen tölthető le.

Teljesen rendben volt a nem is olyan kicsi monitor egyenletessége. A tükör mögött egészen jó értékeket mértünk, csak a két felső sarok fényereje volt az optimálisnál 7-8%-kal alacsonyabb. Minimális bevilágítást láttunk nemcsak alul, hanem a felső sarkokban is. Sajnos a kijelző 176 cd/m²-es maximális fényereje szabadtéren nem volt elég az üvegen kialakuló tükröződés legyőzéséhez, így hunyorogva is csak nehézkesen tudtuk leolvasni. A 0,5 cd/m²-es minimummal 350:1 fölötti kontrasztarányt ad.

Beviteli eszközben nem éppen világbajnok a Wind12 U200. Majd harminc centiméter széles a masina, szinte minden helyet kihasználtak a klaviatúra kialakításához, az Entertől jobbra lévő sáv és a kurzormozgatók mégis vékonyabbak a többi gombnál. Persze sokkal jobb a vékony gomb, mint a semmilyen. Ez az elrendezés mérföldekkel kényelmesebb a netbookokénál, ahol a navigációhoz hasznos gombok, mint a Home, End, PageUp, PageDown rendszerint csak Fn váltóval érhetők el.

A keskenyítésnél talán még kellemetlenebb az MSI billentyűzetek visszatérő betegsége, a nem szokványos magyar kiosztás. Minden konkurens ki tudja alakítani a kétsoros Entert, és jó helyre tudja tenni az Í-t, de ez az MSI-nek az U200-on sem sikerült. Gépelési komfort tekintetében sem kiemelkedő a billentyűzet. Határozatlannak éreztük a nyomáspontját, gombjai netbookos viszonylatban is rövid úton jártak. Ebben a tekintetben az Eee PC 1101HA egy picivel, az Aspire One 751 klasszisokkal jobb.

Tapipadban sem erős az MSI. Az Asus már régóta óriási, multi-touch mezőt kínál, az Acer is fejlődik a több érintés felé, ellenben az MSI-nél egy pici, hagyományos működésű, apró, kattogó gombokkal kiegészített megoldást láttunk. De legalább a felülete kissé érdes, így nem lesz rövidke használat után sikamlós vagy ragadós.

Hőmérséklet, zaj, akkumulátor

Annak ellenére, hogy a CULV platform processzorai többet fogyasztanak az Atomnál, a Wind12 U200 meglehetősen csendesen tette a dolgát. Nyugalmi állapotban 20 dB alatt duruzsolt, miközben 24 fokos szobahőmérsékletnél felülete egyetlen pontján sem melegedett 35 fok fölé.

Mikor megterheltük a Celeront, nyugalmi, 42 fokos hőmérséklete négy fokkal megugrott, majd egy perc múlva elérte az 50 fokot. Hangban nem történt semmilyen változás. Picike emelkedést csak kilenc perc elteltével tapasztaltunk, amikor a CPU 55 fokra melegedett. További húsz perc alatt a Celeron már csak egy fokot melegedett, a gép hangja pedig megmaradt 20 dB körüli neszezésnél. Időközben az U200 aljának fontos alkatrészeket rejtő területe 45 fok közelébe melegedett. A winchester hőmérséklete a félórás fűtés alatt 37 fokról 42-re emelkedett, ami átlagosnak mondható ekkora laptopoknál.

Akkumulátoros üzemidőben a CULV platform jelentős hátrányban van a Centrino Atommal szemben. Ezt mutatja alábbi grafikonunk is, melyen a Wind12 U200 és az Aspire One 751 egyaránt 57,72 Wh-s teleppel elért eredménye látható, az Eee PC 1101HA pedig egy 63 Wh-s példánnyal szerepel. A Wind 12 több mint hat és fél órás nyugalmi teljesítménye magában nagyszerű, de az Aspire One erős másfél órát, az Eee PC pedig jóval több mint hármat vert rá. Tovább romlottak az arányok HD videolejátszásnál, tehát a GMA 500 sokkal takarékosabban végzi ezt a feladatot, mint a GMA 4500MHD. Azért a majd négy és fél órás eredmény elég kellemes. Teljes terheléssel csaknem három óráig bírta a Wind12 U200 akkumulátora, amit meglehetősen hosszú ideig tartott visszatölteni. Érdekes, hogy ez a művelet bekapcsolva fél órával hosszabb volt, mint kikapcsolva.

Az akku 57,72 Wh-s kapacitásából és az üzemidőkből arra jutottunk, hogy a CULV platformos Wind12 U200 nyugalmi állapotban 8,6 wattot, videólejátszás közben majdnem 13 wattot, teljes terheléssel pedig 20 wattot fogyaszt. Ez nagyjából megfelel a platform átlagának, de lényegesen magasabb a Z-s Atommal és SU15W északi híddal szerelt netbookok értékeinél. Azok ugyanis 7, 8, illetve 12 watt környékén fogyasztanak.

Értékelés

Úgy tűnik, az MSI előszeretettel készít fura laptopokat. A X320 egy CULV platformos gépekre jellemző kabátba bújtatott, atomos netbook, most pedig itt a netbooknak álcázott CULV-s Wind12 U200. Mindkét masina egyedülálló a maga nemében – legalábbis a hazai piacon. Hogy megéri-e őket választani, azt nehéz megmondani. A Wind12 U200 külsőre egy vaskos, nagyobb méretű netbook. Durván 30 x 20 centiméteres alapterületével mindkét irányban kisebb a szokásos CULV-s gépeknél, tehát valamivel kisebb táskában elfér. Vastagsága miatt sokkal masszívabbnak éreztük a platform többi gépénél, minden bizonnyal valamivel ellenállóbb náluk. Összeszerelési minősége átlagos, anyaghasználata megfelel a kategória átlagának.

Kisebb terhelésnél, egyszerűbb weboldalak nézegetése, chatelés, vagy akár HD filmnézés közben nem érezni gyorsabbnak a Celeront az 1,60 GHz körüli Atomoknál, több alkalmazás egyidejű futtatásánál egy hajszálnyival lomhábbnak is tűnik náluk. Amikor viszont kissé hardverigényesebb helyzetbe kerülünk, a Core 2-től örökölt architektúra kivillantja a foga fehérjét. Csodákra azért nem képes egy maggal, 1,20 GHz-en.

Használat közben vegyes érzéseink voltak a nagy Winddel kapcsolatban. Kijelzője borzasztóan tükrös, billentyűzete nem valami jó, tapipadja lehetne nagyobb. Ellenben nem melegszik és hangja is alig van. Míg teljesítményben nem minden esetben jött ki a CULV előnye a Centrino Atommal szemben, addig fogyasztásban egyértelmű volt a hátránya. Ahogy nőtt a terhelés, úgy maradt le ezen a téren a celeronos gép az atomosok mögött.

Nagyon nehéz megmondani, hogy az MSI Wind12 U200 jobb, avagy rosszabb választás-e a hasonló méretű netbookoknál. Processzora valamivel gyorsabb, kijelzője egy picivel nagyobb, van HDMI kimenete, több a memória, tágasabb a merevlemeze, szép halk, és Vista jár hozzá, amit később Windows 7-re lehet majd cserélni. Ezek mellett viszont akkumulátorról sokkal kevesebb ideig bírja, vaskosabb, kijelzője fokozottan tükrös, és jó 20 000 forinttal többet kell érte fizetni. Szerintünk akkor lenne jó ez a masina, ha az árába beleférne a kisebb fogyasztású és erőteljesebb Core 2 Solo SU3500.

További képek az MSI Wind12 U200-ról a galériában.

MSI Wind U200
Jellemzés: Intel CULV platformos notebook nagyobb netbooknak álcázva
Pro: + konkurenseinél nagyobb monitor
+ halk és hűs
+ nagy akkumulátor
+ HDMI monitorkimenet
Kontra: - fényes felületek
- fokozottan tükrös kijelző
- lehetne kissé vékonyabb
- konkurenseinél magasabb fogyasztás
- konkurenseihez képest drága
Alternatívák: Acer Aspire One 751
Asus Eee PC1101HA

MSI X340

rudi

Az MSI Wind12 U200-at a SpeedShop.hu bocsátotta rendelkezésünkre. A tesztelt laptopok Port Designs táskában utaztak.