Próba a felső-középkategóriáig

Ma azt vizsgáljuk, hogy milyen konfiguráció meghajtásához elegendők a minőségi 400 wattos tápok, ezért a szokásostól némileg eltérő konfigurációt állítottunk össze. Maradt az enyhén húzott, 65 nm-es gyártástechnikával készült extrém négymagos Intel processzor, de mellé hatféle grafikus kártyát tettünk be a Radeon HD 4770 és Radeon HD 4870 X2 közötti skálán. Összehasonlítási alapnak szokásos Cooler Master Silent Pro 600 tápunkat használtuk. Ugyanis a versenyzőinkkel ellentétben van 80 Plus minősítése, így elég pontosan tudjuk, milyen hatásfokkal működik.

• Intel Core 2 Extreme QX6700 @ 3,33 GHz, 1,45 V
• Asus P5E3 Deluxe alaplap
• 2 x 1024 MB Samsung DDR3-1333 RAM
• Asus GeForce GTS 250
• Asus GeForce GTX 260
• Asus Radeon HD 4770
• Asus Radeon HD 4850
• Asus Radeon HD 4890
• Asus Radeon HD 4870 X2
• 400 GB-os Samsung SATA merevlemez

Méréseinket nem házba szerelt, hanem nyitott rendszerrel végeztük. Táblázatunkban a konnektorból felvett maximális fogyasztási értékek szerepelnek. Az a mennyiség, amit a táp egy-egy csúcsra járatott pillanatban felvesz az elektromos hálózatból, majd megfelelő egyenárammá alakít, és a számítógépnek továbbít. Ez a folyamat veszteséggel jár, mely a modern tápoknál 10-20%-ot tesz ki, de régebbi felépítésű tesztalanyainknál nem tudjuk, milyen mértékű. Az átalakításkor elveszett teljesítmény hőenergia formájában manifesztálódik. Tehát tesztgépünk fogyasztása – vagyis a táp leadott teljesítménye – ennek megfelelő mértékben kisebb a táblázat adatainál.

Mivel arra voltunk kíváncsiak, hogy mit bírnak a négyszázasok, nyugalmi értékeket nem, csak a csúcsteljesítményeket tüntettük fel. Terheléshez több próba után a meglehetősen régi 3DMark05 Canyon Flight résztesztjénél maradtunk, és közben a CPU két magját 100%-ra terheltük. Ez a felállás olyan terhelést – és ezzel fogyasztást – produkált, mint a mai legmodernebb játékok.

Amolyan bemelegítőnek számított a Radeon HD 4770, de a húzott Core 2 Extreme két magjának rásegítésével egészen combos számokat mértünk. Az FSP 365 wattja sokak számára ijesztő lehet, de a helyzet távolról sem olyan vészes, mint gondolnánk. Vissza kell emlékezni, hogy a táblázatban a konnektoron mért értékek láthatók, tehát nem a konfig fogyaszt sokat, hanem az áram átalakításának van nagy vesztesége. A 80 Plus hivatalos mérése alapján tudjuk, hogy a Cooler Master Silent Pro 600 20-50% közötti terhelésen 84% körüli hatásfokkal dolgozik. Tehát a nála mért 272 wattos konnektoros értékből arra lehet következtetni, hogy a Radeon HD 4770-nel szerelt gépünk csúcsfogyasztása 230 watt környékén alakult. Ráadásul ez az érték csak rövid pillanatokra ugrott be – játékoknál jellemző az ingadozó fogyasztás a változó kép miatt –, átlagban 20-30 wattal kisebb értékeket mértünk. Hatásfokban tehát az FSP nagyon lemaradt, 63% körüli értéket kalkuláltunk hozzá, míg a Chieftec 77%, az Enermax 78,5% a Cooler Master eXtreme Power pedig 82% fölötti értékre enged következtetni. Lám, a PFC típusának tényleg nincs köze a hatásfokhoz, attól, hogy egy táp passzív PFC-s, még nem feltétlenül rosszabb ebben az aktív PFC-s modelleknél. Összességében azért meg voltunk lepődve az eXtreme Power 80% fölötti produkciójától, és a többi versenyzőt is inkább 70% köré vártuk.

A következő, lényegében közös szintet a GeForce GTS 250 és a Radeon HD 4850 képviselte, de a GeForce GTX 260 sem evett sokkal többet náluk. A Cooler Master Silent Pro 320 watt körüli értékéből arra következtetünk, hogy tesztgépünk ekkor 270 watt környékén fogyasztott. Elmondható tehát, hogy a három nagyobb VGA úgy 40 wattal igényel többet a kis HD 4770-nél. Négy 400 wattosunk közül hatásfokra ismét a Cooler Master volt a legjobb, lényegében a Silent Pro 84% fölötti szintjét hozta. Az Enermax és a Chieftec picivel 80% alatt maradt, az FSP pedig majdnem elérte a 65%-ot.

Itt futottunk bele az első váratlan eseménybe, mégpedig a Chieftec táp kapcsán. Az egyetlen PCI Express tápcsatlakozóval ellátott GeForce GTS 250 és Radeon HD 4850 hajtásakor is közbeszólt a táp védelme, amikor a VGA ellátásához az erre való hattűs csatlakozót használtuk. Ellenben, amikor átalakítóval négytűs perifériacsatlakozókra kötöttük a VGA-t, akkor minden rendben volt. Minden bizonnyal az egyik 12 voltos részleg 168 wattos (14 A) vagy 180 wattos (15 A) határába futott bele a CPU és GPU közös terhelése, amit az ágak átvariálása (négytűs csatlakozókra) helyrehozott.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!