A tuning maga

Az átlagos beállítottságú emberek jobbára nem is tudják, mi az a túlhajtás, tuning – legalábbis a számítástechnika vonatkozásában, ennél is nagyobb számban vannak, akik nem élnek efféle teljesítménynövelési lehetőségekkel. Végül, de nem utolsósorban felsorakoznak azok, akik ismerik és aktívan használják is a túlhajtás adta lehetőségeket; mai elemzésünkkel elsősorban őket vesszük célba, de a téma iránt kicsit is érdeklődők szintén hasznos információkkal gazdagodhatnak az elolvasást követően.

Bár olvasóink közt a tuning javarészt ismert és sok esetben alkalmazott is, hiszen anyagainkat alapvetően a számítástechnika iránt érdeklődők fogyasztják, ennek ellenére egy könnyebben emészthető bevezetővel kezdünk, aztán jön az elméleti mélyvíz, majd a szakmaibb folytatás, mielőtt a mérési eredményeket ismertetnénk. Kiemeljük, hogy cikkünk a tuning hatásait szeretné elméleti és gyakorlati megközelítésből megmutatni, nem pedig azt, hogyan végezzük el a tuningot.

Mi is az a tuning?

(forrás: http://www.car-generation.de/) [+]

Az autónk vizuális szépítgetése természetesen ezeken a hasábokon rossz válasz, a funkcióbeli bővítés (pl. spoilerek felszerelése, légbeömlő csatornák kialakítása) sem az igazi. Fején találja viszont a szöget az, aki a teljesítmény hajszolását jelölte meg válaszában. Noha a számítástechnikában a tuning gyakorta kerül az autós példákkal párhuzamba – még a termékek gyártói is alkalmazzák túlhajtásra alkalmasabb termékeik marketingje során –, a kérdés itt nem ilyen egyszerű. A számítógépek esetén az első kategória természetesen ugyanolyan elterjedt és meglehetősen népszerű is, de külön néven fut, moddingnak hívjuk. Hasábjainkon rendszeresen írunk a téméról, valamint korábbi és jövőbeli Veletech rendezvényeink során is találkozhatnak vele az érdeklődők.

A funkciók terén nehezebb a helyzet, de nem reménytelen. Egy részét kategorizálhatjuk a modding szárnyai alá, ahol például a gépházat szerelik fel nyitó, záró, mozgó és egyéb csellentyűkkel, kényelmi megoldásokkal. Másik részét, amikor az elektronikai tudás bővítése a cél, nem sorolhatjuk sehova, nagyon ritka ugyanis, amiben közrejátszik korunk számítástechnikájának hihetetlen mértékű integráltsága, emiatt ez bonyolult és nehéz. Végül pedig a számítógép tuningja megegyezik az autó motorjának tuningjával, lévén a teljesítmény növelése a végeredmény. A helyzet ennél azonban sokkal árnyaltabb, hiszen a számítógépek ebből a szempontból bonyolultabbak a gépjárműveknél.

Miért tuningolunk?

A kérdés gyakran hangzik el a túlhajtást elutasító tábortól, hogy a rá adott válaszok alapján többfrontos támadást indíthassanak, de ugyanezek a válaszok csábíthatják tuningra azokat, akiket az égett alkatrész füstje még nem csapott meg. Az ismert szállóige eredeti verziója egyetlen mondattal elintézi a vasút akár legkisebb szintű szeretetét mutató összes embert. Ahogy ott is temérdek különböző kategóriára oszthatjuk a résztvevőket, úgy a tuning is több indíttatásból valósulhat meg, és az előző bekezdésben is említett magasabb teljesítmény a jutalom.

A két legnépesebb csoport célja tisztán a végeredmény, de más megközelítésből. Azokban az országokban, ahol a fizetés nagyobb részarányát viszi el a számítógép valamely komponensének ára, sokan eleve számításba veszik a tuning lehetőségét, hiszen így egy magasabb árkategória szintjét és teljesítményét kaphatják meg olcsóbban. Sajnos hazánkban sem mondhatja el a többség, hogy ne volna ilyesmire szüksége, de például Oroszországban arányaiban még többen tuningolnak e célból. A második nagy tábor egyszerűen csak azért tuningolja az adott komponenst, mert az lehetőséget ad rá, és miért ne éljen ezzel, illetve a vele nyert többlet számítási kapacitással, mindazonáltal a vásárlás során nem ez a fő mozgatórugó. A nagy gyártók természetesen érzékenyek erre, így a termékstruktúra kialakításánál ezt is figyelembe veszik, például az Intelnél jelenleg leginkább csak a K-s processzorok tuningolhatók – természetesen felárért –, a többi nem.

Tuningnak számít még az is, ha a sebességet ugyan nem, de a működési feszültséget csökkentjük, hiszen így a stabil üzem határvonalát eltoljuk (erről bővebben az elméleti ismertetésben), cserébe kisebb hőtermelés, könnyebb hűthetőség a jutalom. Viszonylag alacsony a tuningot egyfajta sportként kezelő, kompetitív megközelítés, habár ez is egyre nagyobb teret kap és növekvő népszerűségnek örvend. Korábban online fórumok adatbázisai, házi ranglistái voltak a versenyek színterei (pl. xtremesystems.org, de ilyen a mai napig aktív PH!Toplista is, stb.), ám a HWBot központi adatbázisa jött, látott, tarolt.

Mára akkorává nőtte ki magát, hogy a nagy hardvergyártók számára is döntő jelentőségű az oldal, valamint támogatásukkal önálló eSport aloldala is született, az OC eSports. Érdekesség, hogy eleinte egy automata motor pásztázta a fórumokat benchmark eredmények után kutatva, amelyeket végül összesített, később a felhasználóknak már maguknak kellett ezeket feltölteni. 2009-ben Massman (Pieter-Jan Plaisier) vált a HWBot első teljes munkaidős alkalmazottjává. (A céget Frederik Colardyn alapította, és a kezdeti időkben Richba5tard intézte ügyeit – mindketten egyéb elfoglaltságaik mellett). Nagyon sokan innentől a tuningot, mint professzionális jelenséget számolják.

Legvégül nagyon fontos kiemelnünk egyfajta latens tuningot is, amikor a szándék nem is adott, csupán egy elvégzett beállítás hatására haladja meg a végeredmény a tervezett üzem specifikációit. Első hallásra ez bonyolultnak tűnhet, de gyakorlati eseteken bemutatva sokkal közérthetőbb. Potenciálisan ilyen egy XMP profil beállítása, vagy nagyon extrém esetben kettő mellé még két ugyanolyan memóriamodul behelyezése. Csak a példa erejéig jegyezzük meg, hogy ugyan az AMD FX-ek 1866 MHz-es RAM-ot támogatnak, de csak két memóriamodul esetén. Négy, 1866 MHz-es SPD-vel programozott modullal egy modern alaplap ezt a frekvenciát állítja be, holott itt már csak 1600 MHz a processzor memóriavezérlőjétől hivatalosan elvárható. Lám, bármilyen gombnyomás és beállítás nélkül is lehet tuningolni. A következő oldalakon egy kicsit technikaibb elméleti leírás segít megérteni a jelenséget, utána pedig konkrét méréseket is végeztünk, hogy mégis mi, mennyit változik ilyenkor.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!