Platformok

Platformok jönnek és platformok mennek. Vagy inkább: platformok jönnek, majd újabb és még újabb platformok jönnek, a korábbiak pedig egészen addig köztünk maradnak, ameddig a kereskedők másképp nem döntenek. Így lehetséges, hogy bár mostanság a figyelemnek az ő középpontja leginkább a Pentium 4-et az Athlon XP-vel összekötő egyenesen izeg és mozog, aszerint, hogy épp a Northwoodról, vagy a 2GHz-es Palominoról érkezik-e több hír, tehát mindezek ellenére a boltokban még könnyű szerrel vásárolhatunk akár 200MHz-es Pentium MMX procit is; kérdés persze, hogy minek. Karácsonyfadísznek például minden további nélkül, bár tudom, ez kicsit elfogódott vélemény. A lényeg: még mielőtt bárki azt hinné, akár csak egy nanosecundum erejéig, hogy a technológiai vágtát lehetséges sétagaloppra fogni, íme két újdonság, azt bizonyítandó, hogy mindez csak hiú ábránd. Persze most is elmondható, hogy általuk csak még tovább épül és szépül a high-tech univerzum, és hogy velük csak nyerhet a user. Más kérdés, hogy ez a bizonyos ideális user az utóbbi egy évben hány darab ilyen és ehhez hasonló tanácsot kapott már..

Szerkesztőségünk persze a high-tech hadszíntér frontvonalában próbál talpon maradni, ahol a hagyománytisztelet, nem létező fogalom. Értsd: hiába a tavalyi hó, ha hidegsége már sehol sem fogható; bár ennél azért cseppet többről szól a mindig változó hardverpiac. Kalapunk tehát, amely már annyiszor levétetett egy-egy vas érdemeit elismerendő, most újra fent, és türelmesen várja a legújabb versenyzőket. Amelyek most épp két alaplap, két zsír új Pentium 4-es platform, méghozzá nem is akármilyenek!

Mint már eddig is annyiszor, most is az MSI jóvoltából kaparinthattuk őket kezeink közé, ami persze cseppet sem csökkenti a Kelly-tech Kft. érdemeit, merthogy ugye ők voltak a médium. Külföldi anyagokat is fogyasztó olvasóink persze részben joggal kérhetnék számon a csöppnyi csúszást, őket ezúton megkövetjük, mint cukrosbácsi Nellikét, mea meg culpa, de ez van. Ja, hogy a két lap felkonfja még hibádzik?

Jelen dolgozat a Pentium 4-es platform két legújabb inkarnációját, két különböző, ám egyként DDR SDRAM-mal fűthető chipsetet és a köribük épített két MSI lapot veszi górcsője alá. Egész pontosan egy SiS és egy Intel alomból való játékosról van szó, egyrészt a SiS645-ről, másrészt az Intel 845D-ről (Brookdale a lá DDR..), akarjuk mondani az MSI 645 Ultráról, valamint az MSI 845 Ultra-ARU-ról.

2008: "karácsonyfadísznek például"

"A P4-ek DDR-t (mármint DDR SDRAM-os lapokat..) vennének"; ezt már biztos mindenki tudja. Tudható ez legkésőbb azóta, hogy az AZZA P4X2 lapjáról mi is ódákat zengtünk. Az AZZA óta volt szerencsénk még pár P4X266-os laphoz (a teszt róluk késik, ám nem múlik..), de az élmény nem sokat változott: a chipset továbbra is versenyképes, ráadásul átlagos implementációi (Acorp, AZZA, ECS, Kobian, Shuttle, SOLTEK) mind úgy nettó 30e Ft magasságában foghatók; ez persze alapvetően a chipset olcsóságából következik. (és emellett már elkészült az "A" rev. is belőle, régi VIA-s szokás szerint..) Emellett az is tudható, hogy ha a P4 "jót akar", akkor nem vesz SDR-t (sima SDRAM-os lapot..); mert egyfelől drága a lelkem (a lap), másfelől meg a performance nem az erőssége. Ja, és a Rambus-szal is óvatos a "vásárló kedvű" P4, bár a jelenlegi (DDR) RAM-árak fényében hamarost ismét valós alternatíva lehet a jobb esetekben MSI 850 Pro5, ABIT TH7II (stb.) lapokba szerkeszthető RDRAM.

Kár, hogy az RDRAM PC-s jövője eldőlt; és ez akár szó szerint is érthető: az Intel még egy utolsót moccan ebbe az irányba, lásd Tehama-E (alias i850 + 533MHz QDR FSB), majd végleg magára hagyja a platformot. (érdekes lesz, hogy az RDRAM ekkor gyárilag 33%-kal lassabb kell majd legyen az FSB-nél; hiába, ezek még mindig ugyanazok a PC800-as holmik..)

RDRAM helyett azonban ideje visszatérni a DDR RAM-hoz, annál is inkább, mert többek szerint ennek a memóriatípusnak (PC266) az olcsóbbodása okán döntött úgy az Intel, hogy a Brookdale-D(DR)-t (845D) már nemcsak a PC1600-as, hanem a nagytestvér (PC2100) kezelésére is "alkalmassá teszi." Hozzá kell persze tennünk, hogy a konkurencia a csak PC1600-as DDR RAM-ok támogatásától már a kezdetekkor elzárkózott, így az Intel lépését akár az is kiválthatta, hogy csak így tudta biztosítani az új chipset versenyképességét. Másként nem lett volna valós alternatíva. Első körben persze a VIA, származását hivatalosan igazolni máig nem képes chipkészletével (P4X266) szemben. Annyit azonban elárulhatunk, hogy lesz második kör is..

Kicsit ugyan csavart a helyzeten, hogy a DDR RAM piac időközben magára talált: miután a Hynix és a Samsung is (övék a RAM-piac majd' fele..) megelégelte a nevetségesen alacsony, kvázi veszteséggel kalkulált árakat, a DDR modulok két hét leforgása alatt immár a duplájukat érik. Ez persze nekünk már nem feltétlen olyan jó hír.

El kell továbbá mondanunk, hogy az egész Intel-DDR hóbelevanc csak azután kap(hat)ott zöld jelzést, hogy 2002-t kezdtünk el írni, ugyanis csak ekkortól szabadult ki a chipgyártó a Rambus öleléséből, azaz ekkorra vesztette érvényét az a megállapodás, miszerint 1GB/sec feletti memória-sávszélességet (ez ugye a PC133 SDR-t jelenti..) megvalósító chipset csak Rambus DRAM támogatással dobható piacra.

De vissza a lapokhoz! Két (chipset) platformról lévén szó, nem árt, ha tételesen elővesszük őket.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!