Menük

T5 menüje

A kisebb iriver kijelzője kétsoros megjelenítésre képes. A főmenü 11 tételből áll, amelyek között jobbra-balra mozoghatunk. Pozíciónkat a felső sorban látható körök jelzik. Az első öt menüpont a zenehallgatással kapcsolatos. Ezek sorban az aktuálisan hallgatott zene, minden zene, aztán az előadó, album és stílus szerinti csoportosítás. Érdekes, hogy általában ezeket egy közös, "Zene" menübe szokták sűríteni. Zenehallgatásnál hat előre beállított hangszín közül választhatunk.

A következő opció a diktafon, azaz a "Record". Három formátumban és hatféle mintavételezési frekvencián (8000-44 100 Hz) készíthetünk felvételeket. Az FM rádió csatornáinak tárolására 20 hely áll rendelkezésünkre. Van kézi és automata kereső. A rádióból is készíthetünk felvételeket.

A lejátszón van még fájlböngésző, amelyben törölhetünk is feleslegesnek vélt állományainkat. A T5-ben találunk stopperórát, ami nagyon jól jöhet a sportolóknak, futóknak, mivel köridőket is mérhetünk vele. Külön menüpontot kapott a dátum-idő kijelzés. A beállításoknál választhatjuk ki a hangszínt, lejátszási módot, a kijelző fényerejét, a háttérvilágítás kikapcsolásának idejét, az automatikus kikapcsolást, és némi információt is kaphatunk a lejátszó háttértárának állapotáról.

T6 menüje

Az iriver T6 menüjének kezelése elsőre nagyon furcsa volt. A főmenüben még a megszokott módon tudtunk navigálni, tehát az érintőgombokat nyomva, fel-le irányban a menüpontok közül választhattunk, jobbra pedig a menüpontba léptünk be. Zenelejátszás közben viszont a fel-le gombok szerepe átalakult az előző-következő számra ugrássá. A jobbra gomb rövid megnyomásakor szünet /állj-ként működött, hosszabban nyomva a lejátszáshoz kapcsolódó almenübe léphettünk be. A balra irány minden esetben a vissza vagy a menüből egy szintel feljebb ugrást jelentette. Első használatkor szoknunk kellett ezt, de gyorsan megbarátkoztunk vele.

A kijelző legfelső részén mindig az óra, az akkutöltöttségjelző és az ismétléses, illetve a véletlenszerű lejátszás ikonjai sorakoztak. Az öt főmenüpont a zene, képnéző, rádió, fájlböngésző és a beállítások voltak. Az egyes pontok közti váltást az ikonok animációja kísérte. A készülék zenéinket az ID tagek alapján szétválogatta, így hallgathattuk csak egy előadó számait vagy csak egy bizonyos műfajú zenéket.

Lejátszás közben látható a szám címe, előadója, az album címe, és az értékelés. A helyi menüből a részleteket lekérve olyan plusz információkhoz jutunk, mint a stílus, kiadás éve, bitráta vagy a fájl formátum. Szabályozni lehet a gyors előre-hátra tekerés sebességét is, 2x-32x tempóig.

A beépítettek mellett lehetőségünk van egy saját hangszín beállítására is, amit egy ötsávos equalizeren finomhangolhatunk. A fájlböngészőben a lejátszón tárolt állományokat nézhetjük végig. A hosszú és az ékezetes fájl- illetve könyvtárneveket is hiba nélkül jelenítette meg.

A képnézegető JPG és BMP formátú fotókkal boldogul. JPG-ket 4500x4500 pixeles felbontásig képes kezelni. Az 5 megapixeIes képeinket szépen megjelenítette, bár beletelt 3-4 másodpercbe, mire teljesen kirajzolta a fotókat. Indíthatunk diavetítést többféle képváltási sebességgel és megnézhetjük a képek adatait. A képekbe 2x-8x-ig bele is nagyíthatunk.

A rádiónál húsz csatornát állíthatunk be. Az adókat automatikus vagy kézi kereséssel is megtalálhatjuk. A rádióból felvételt is lehet készíteni. Ezek formátuma a diktafonéhoz hasonlóan WAV lesz. Tesztünk során szinte az összes ismertebb adót sikerült befognunk elég jó minőségben.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!