WebOS?

2012 őszén láttak napvilágot az első olyan hírek, amelyek arról szóltak, hogy az LG a lassan elavulttá váló NetCast okostévérendszer totális lecserélésén gondolkodik, ehhez pedig az akkoriban a HP által birtokolt és nyílt forráskódúvá tett webOS operációs rendszert nézték ki maguknak. Ez a terv annak idején komoly felhördülést keltett, hiszen a platformot elsősorban mobil eszközökhöz szánták, tévék szóba sem kerültek.

Az LG döntéshozói azonban kitartottak elhatározásuk mellett, és idővel meg is vásárolták a HP-tól az operációs rendszert, aminek következtében a cég megkapott mindent: a kódokat, a fejlesztőket, a webOS internetes oldalait, illetve persze magát a nevet is. Az első webOS-alapú LG televíziók idén tavasszal kerültek a boltokba, és már Magyarországon is kaphatóak néhány hónapja. Egy ideje már nyaggattuk a vállalat hazai kirendeltségét, hogy kipróbálhassunk végre az új rendszert, de a kereslet olyan nagy ezek iránt a tévék iránt, hogy erre egyszerűen eddig nem volt lehetőség. Csak arra nyílt mód, hogy ellátogassunk az LG főhadiszállásra, és ott vegyük közelről szemügyre az új, forradalminak szánt rendszert az 47LB670V típusjelzésű televízió segítségével.

Sajátosságok

A koncepció nem változott: továbbra is olyan komplex rendszerben gondolkodtak a fejlesztők, amelyen keresztül a készülék összes funkciója, szolgáltatása és paramétere elérhető. A cég munkatársaitól kapott információk alapján kiemelt figyelmet fordítottak az esztétikus kialakítás mellett a felhasználóbarát, stabil és gyors kezelésre. Ezt mondjuk eddig minden gyártó, minden esetben elmondta, ha saját okostévérendszere került szóba, így nagy meglepetést nem okozott az LG azzal, hogy ezen célok elérését jelölte meg elsődleges prioritásként.

A bekapcsolást követően azonnal szembeötlő, hogy a korábbi megoldásoktól eltérően hiányzik a teljes képernyőt kitöltő grafikus kezelőfelület. A kijelző egyes részein bukkannak fel a különféle alkalmazások, szolgáltatások elérését biztosító "linkek", de minden esetben úgy, hogy közben a néző folyamatosan nyomon követhesse az éppen futó tévéadást, filmet, láthassa a futtatott applikációt vagy a betöltött internetes oldalt. A legtöbb esetben ráadásul többé-kevésbé átlátszó felületekkel operáló grafikai megoldásokat alkalmaztak, ami szintén ezt a hatást erősíti fel.

Ezzel egyébként a cég nyilván még jobban ki akarja hangsúlyozni az új rendszer egyik kulcsszavát, a multitaskingot. A webOS-alapú tévéken ugyanis az alkalmazások, menüpontok kezelése teljesen úgy történik, mint mondjuk egy androidos mobil eszköz esetében. Tehát a felhasználó egyszerre többet is megnyithat, és ha váltogat köztük, akkor az elért tartalmak, az elindított appok, a kiválasztott almenük, beállítások nem tűnnek el örökre. Egy gombnyomással előhívható az aktív ablakok sora (pont mint az Androidnál), és az ezek közti választáshoz csak pusztán újabb gombnyomásra van szükség. Tapasztalataink egyébként azt mutatták, hogy csak körülbelül tucatnyi épp futó alkalmazás lassítja le észrevehető mértékben az elektronikát, tehát szó sincs arról, hogy csak elméletben működik a multitask, mint egyes más gyártók készülékeinél, hanem megállta a helyét ez a funkció a gyakorlati használat során.

A személyre szabhatóság lehetősége már néhány évvel ezelőtt megjelent a vállalat televízióiban, így elég meglepő lett volna, ha innen kimarad. A felhasználónak egészen pontosan arra nyílik lehetősége, hogy a Home gomb megnyomásával előcsalható főképernyő alján megjelenő, applikációkat és funkciókat tartalmazó színes kártyák sorrendjét megváltoztassa, azok közé betegyen néhányat, vagy épp ellenkezőleg, likvidáljon párat.

Net, multimédia, DTV

Appok, böngésző

A vállalat most is két csoportba osztotta netes alkalmazásainak körét. A Prémium Tartalmak közé tartoznak a lokális-regionális, azaz magyar vonatkozású programok, amelyek segítségével elolvashatóak az Index vagy az Origo cikkei, átnézhető a Port.hu programajánlója, illetve kapu nyílik a Fuso vagy a Filmbox virtuális videotékájába. Ezenkívül ott vannak természetesen a globálisan, minden országban elérhető alkalmazások is, amelyek az LG Tárról (a teszt pillanatában még LG Üzletnek hívták) tölthetőek le.

Ezek száma jelen pillanatban épp hogy meghaladja a százat, tehát a kínálat jelentősen elmarad mondjuk az Androidétól. Viszont az is igaz, hogy a Google-féle megoldásnak többéves előnye van. Nyílt operációs rendszerről van szó, tehát elméletileg adott a lehetőség bárki előtt, hogy ha kedve támad, fejlesztgessen ezt-azt kedve szerint. A böngészőnél a Google, a Bing és a Yahoo keresője közül lehet választani, ami megint egy olyan plusz szolgáltatás, ami nélkül ellenne az ember, de azért jó, hogy gondoltak rá. A szörfözés sebessége teljesen rendben van, a készülék simán hozza egy átlagos számítógép szintjét, ami tévék esetében még mindig nem túl gyakori.

A régebbi LG készülékek is lehetővé tették a hangalapú keresést az internetes tartalmak között, ez a szolgáltatás innen sem maradt ki. Sőt rengeteget fejlesztettek rajta, így amellett, hogy már magyarul is tud, a pontossága, hatékonysága is rengeteget javult. Gyakorlatilag nem sikerült hibára bírni, és még arra is képes volt, hogy összetett kifejezések esetén a teljes szókapcsolatra, illetve annak elemeire külön-külön is rákeressen.

Médielajátszó

A médialejátszó funkció is megújult egy cseppet, legalábbis ami a grafikus kezelőfelületet illeti, de az irányítás továbbra is kényelmes és egyszerű. A különböző médiaállományok eljuttathatóak rá USB porton keresztül csatlakoztatott külső adattárolóról, illetve a DLNA-kompatibilitásnak köszönhetően a hálózaton található többi eszköz tartalmai között is képes tallózni. Képek esetében a JPG mellett a BMP és PNG fájlok megjelenítését teszi lehetővé. Működik a diavetítés funkció is természetesen, amely alatt aláfestő zene is bekapcsolható, és a képváltás különféle effektekkel színesíthető.

Videós tesztcsomagunk kezelése nem volt hibátlan, a TS és a Killa_sample fájlokat ugyanis nem volt hajlandó lejátszani. A többivel viszont semmi gondja nem akadt, folyamatosan, akadozás, zajosodás és remegés nélkül, színhelyesen jelenítette meg azokat, és a hangok is rendben voltak. A vezérlés kényelmes, akinek jobban fekszik, használhatja a távirányító funkciógombjai helyett a grafikus lejátszófelületet is, ahol bármennyi időt átugorhat, nem kell a beletekeréssel szórakozni. Viszont arra nincs lehetőség, hogy a számok segítségével adjuk meg, hogy pontosan honnan is folytatnánk a lejátszást, és a virtuális fejezetekre osztás is hiányzik.

DTV

A csatornakeresés a hagyományoknak megfelelően gyors és kulturált, körülbelül két perc alatt végez az egész procedúrával a készülék, ezt követően pedig már kezdődhet is a tévézés. Ezúttal egy rendes, külső antennát használtunk, a jelfeldolgozással semmi probléma nem akadt, a kép nem esett szét, nem vált pixelessé. Amellett, hogy az épp nézett műsorról egy gombnyomással lekérhető a tartalma, mód nyílik annak felvételére is külső merevlemezre, és az időeltolásos tévézés is működik. Emellett a rendszerbe bekerült a Live Playback funkció, amely alaphelyzetben törli a felvételt egy megnézés után, amivel hely spórolható meg az adattároló eszközön. De ha a felhasználó úgy ítéli meg, akkor persze meg is tarthatja az így rögzített videót.

Vezérlőeszközök, extrák

Magic Remote és barátai

A hagyományos távirányító mellől nem hiányozhatott a mozgásérzékelős Magic Remote sem, ami az egyik olyan LG fejlesztés, amelyet mára a cég jó pár konkurense lekoppintott. A tavalyi változathoz képest csak minimális változtatásokat eszközöltek rajta, például megjelentek a színes gombok, de egyébként nagyjából minden maradt a régiben. Tehát továbbra is kiválóan alkalmas az egér kiváltására, hiszen a kurzornyíl a kéz, illetve a távirányító mozgásának megfelelően vándorol ide-oda a képernyőn. Fogása kényelmes, használata egyszerű, nem igényel különösebb ügyességet.

Az USB-n csatlakoztatott egér és billentyűzet kezelését támogatja, és  a mozgásalapú vezérlést is megtartották, vagyis az egeret az ember a tenyerével is kiválthatja, ha csatlakoztat a készülékhez egy kamerát, vagy ha tévéje rendelkezik belső kamerával. Ez jól hangzik, de a valóságban kényelmetlenebb, mintha a Magic Remote-ot használná valaki ugyanerre a célra, még akkor is, ha finomítottak tavaly óta a dolgon, és már elég csak az ujjakat mozgatni. A hangalapú vezérlés egyébként csak a netes keresésnél működik, tehát parancsszavak kiadására nincs mód (illetve természetesen van, csak a tévé nem reagál rá semmit). A rendszer ezen kívül vezérelhető egy direkt erre szánt alkalmazás segítségével iOS- vagy Android-alapú okostelefonról vagy tabletről is.

Extrák

A készülékből nem spórolták ki a beépített kislexikont, amely ez esetben is remekül használható. A világosan, a műszaki dolgok iránt kevéssé érdeklődő átlagos felhasználó számára is érhetően megfogalmazott, olykor illusztrációkkal is tarkított magyarázatok valódi segítséget jelenthetnek a készülék használata során a helyes beállítások vagy a szükséges funkciók megtalálásában.

A Skype-támogatás sem hiányzik, így mód nyílik a videotelefonálásra is, de csak akkor, ha az adott készülék rendelkezik integrált kamerával vagy csatlakoztattak hozzá egy külső egységet. Ezen kívül lehetséges ily módon felvételeket is rögzíteni a csatlakoztatott USB-s merevlemezre, ami talán egy házibuli alkalmával még jól is jöhet. A Miracast-támogatásnak köszönhetően a kompatibilis táblagépek vagy okostelefonok kijelzője tükrözhető a tv képernyőjén is, ami szintén hasznos funkció. Sőt még azt is megoldották, hogy ilyenkor a Magic Remote-tal lehessen irányítani a telefont.

A számítógépek világából ismerős lehet a "segítőtárs", ám a tévék univerzumából ezidáig ők hiányoztak. Az LG azonban most beköltöztetett egy pingvinszerű lényt, konkrétan a Beanbird (Babmadár) névre hallgató jószágot, amely az első bekapcsolás után végigvezet egy rövid setup úton, és segít a megfelelő beállítások megtalálásában.

Értékelés

Az együtt eltöltött rövid másfél óra olyan volt, mint egy jól sikerült első randi, a webOS alapú operációs rendszer ugyanis a lehető legjobb arcát mutatta. Lehet, hogy vannak rejtőzködő hibái, de ezekkel egyelőre nem találkoztunk. A vállalat minden szempontból jó irányba indult el, és ismét olyan pozícióba navigálta magát, ahonnan mutathatja az utat vetélytársainak, és persze mindez remek kis erődemonstráció a potenciális vásárlók irányába is.

Az tény, hogy van még hova fejlődni, elsősorban ami az alkalmazáskínálat mennyiségét illeti, hiszen például nem ártana végre már egy-két komolyabb játék a boltból, és talán a médialejátszó formátumtámogatására is elbírna egy kis finomhangolást. De mindent összevetve az összkép remek, a használatába gyorsan bele lehet jönni, ráadásul kellően gyors és stabil is. Az új funkciók ülnek, a jól működő Miracast támogatásért és a hangalapú keresés továbbfejlesztéséért pedig külön dicséret jár.

LG webOS smart rendszer

elefant

Az LG webOS alapú smart rendszerét az LG magyarországi képviseletének jóvoltából próbálhattuk ki.