Gyakorlati tapasztalatok
Kézbe fogva, kicsit nyomogatva, hajtogatva érezni, hogy a Yoga 900 elődeihez hasonlóan az egyik, ha nem a legkifinomultabb körbeforgatható zsanéros megoldás a piacon. Annak ellenére, hogy milyen félelmetesen vékony – különösen kinyitva – egyáltalán nem érezni törékenynek. Fedele sem rugózik vészesen, amiben szerepe van a Gorilla Glassnak is, ami nem csak a karcok ellen véd, hanem merevít is.
Szintén masszív az alsó, billentyűzetes rész, amit nem csak oldalt, hanem középen, az akkumulátor központján is megtámasztottak, így nem közvetlenül a vaskos áramforrást püföljük lendületes gépelés közben. Az ilyen vékony masinák sajátja a minimális úton járó klaviatúra, több egyszerűen nem fér bele a szerkezetbe, ezt el kell fogadni. A Yoga 900 esetében egy egész jó megvalósítást kaptunk jól elkülönülő nyomásponttal, még egy kis csillapítást is érezni a mozgás végén. Örültünk a felső, funkcióbillentyűs sor visszatérésének, a megnövelt csuklótámaszba viszont tehettek volna valamivel nagyobb touchpadet, mert a Yoga 900-ban lévő kicsit szűkös a többujjas gesztusokhoz. Felülete egyébként rendben van, gombjainak járása is elfogadható.
Jó nagy – sőt szerintünk túl nagy – felbontású kijelzőt kapott a Lenovo csúcs tornásza, ami az elődjéhez hasonlóan a Samsungtól érkezik, és pentile rendszerű. Ez annyit tesz, hogy nem minden pixelben van meg a teljes vörös, zöld és kék szubpixel, így a kijelző kevésbé tűnik élénknek mondjuk egy IGZO panelhez képest. Mindenesetre 13,3 hüvelyken, 3200x1800 pixel, tehát 276 ppi-s pixelsűrűség mellett ennek nem sok kárát láttuk, csak akkor tűnt fel, hogy ez a panel talán nem annyira tuti, amikor egy IGZO konkurenst tettünk mellé. A 315 cd/m²-es maximális fényerő és a 700:1-et maghaladó kontrasztarány egyébként elég jól ellensúlyozza a Gorilla Glass miatt meglehetősen tükrös felületet.
Hatalmasat fejlődött az utóbbi időben a vékony notebookok hangzása, a Yoga 900 esetén is meglepődtünk, hogyan jöhet ilyen filigrán testből ennyire telt hang. Jó, nyilván nem egy Hi-Fi szett vagy drágább füles szintjére kell gondolni, de pár éve még elképzelhetetlen volt, hogy az egy centinél vékonyabb gépházból sziszegő magason kívül más is jöjjön. Most pedig már mélyeket is hallani, és jól érzékelhető eltérés van az egyes hangszínprofilok között. A hangélmény pedig tovább javult, amikor filmnézős módba fordítottuk a gépet, ilyenkor ugyanis fölfelé, és nem az asztal felé néznek a hangszórónyílások.
Hasonló bravúrra képes a Yoga 900 akkumulátor terén. Ez is egy olyan pont, ahol nem is értettük, hogy fért el a 66 wattórás egység, főleg azt figyelembe véve, hogy az alig vékonyabb, alig könnyebb elődnek csak 44 wattórás energiaforrása volt. Minimális terhelésen, alacsony fényerővel több mint 15 órát bírt a gép, ami azért ma már nem olyan nagy szám. Láttunk jobbat is, de hát a rengeteg pixelnek kell az energia, mindenesetre így is 9 órát meghaladó HD videós időt kaptunk. Irodázás, internetezés közben 6-8 órás töltő nélküli időtartamra lehet számítani, teljes terhelésen azért két és fél órán belül nyúlhattunk a töltőért. A 66 wattóra visszatáplálásához több mint két és fél óra kellett, de egy óra alatt 5-ről 70 százalékra el lehet jutni.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
