A résztvevők
VGA megnevezése | ATI Radeon 9800 | ATI Radeon X700 | ATI Radeon X600 XT | NVIDIA GeForce PCX5900 | NVIDIA GeForce 6600 | NVIDIA GeForce 6200 |
GPU órajele | 325 MHz | 400 MHz | 500 MHz | 375 MHz | 300 MHz | 300 MHz |
Pixelfutószalagok száma | 8 | 8 | 4 | 4 | 8 | 4 |
Pixel fillrate | 2600 Mpixel/s | 3200 Mpixel/s | 2000 Mpixel/s | 1500 Mpixel/s | 2400 Mpixel/s | 1200 Mpixel/s |
Futószalagonkénti textúrázó egységek száma | 1 | 1 | 1 | 2 | 1 | 1 |
Textúra fillrate | 2600 Mtexel/s | 3200 Mtexel/s | 2000 Mtexel/s | 3000 Mtexel/s | 2400 Mtexel/s | 1200 Mtexel/s |
Vertex Shader egységek száma | 4 | 6 | 2 | 4 | 3 | 3 |
Támogatott PS-verzió | 2.0+ (24 bites precizitás) | 2.0+ (24 bites precizitás) | 2.0+ (24 bites precizitás) | 2.0+ | 3.0+ | 3.0+ |
Támogatott VS-verzió | 2.0+ (32 bites precizitás) | 2.0+ (32 bites precizitás) | 2.0+ (32 bites precizitás) | 2.0+ | 3.0+ | 3.0+ |
Memória órajele | 290 MHz | 350 MHz | 370 MHz | 350 MHz | 275 MHz | 250 MHz |
Memóriainterfész | 256 bit | 128 bit | 128 bit | 256 bit | 128 bit | 64/128 bit |
Memória-sávszélesség | 18560 MB/s | 11200 MB/s | 11840 MB/s | 22400 MB/s | 8800 MB/s | 8000 MB/s |
Támogatott DirectX-verzió | 9.0b | 9.0b | 9.0b | 9.0a | 9.0c | 9.0c |
Tesztünkben azok a kártyák szerepelnek, melyeket elvileg 20 és 40 000 forint között megkaphatunk bármelyik boltban, illetve két olyan kártya is szerepet kapott, melyek sok felhasználó szemében referenciát képeznek, ezek pedig a Radeon 9800 és a GeForce PCX5900 (az FX 5900XT PCIe verziója). Lássuk őket sorra.
Az Asus Extreme N5900 egy GeForce FX 5900XT az Asus tálalásában PCI Express interfészre ültetve. A kártya órajelei szinte azonosak az AGP-s verzióéval (375/350 MHz GPU/RAM), vagyis lényegében egy olyan kártyáról van szó, melyet nagyon sokan kedveltek és kedvelnek még napjainkban is, amikor az FX-ek kora már leáldozott. Az NVIDIA nem vacakolt túl sokat a GPU áthegesztésével, mikor a GeForce PCX-et megtervezte, ugyanis egyszerűen egy HSI hidat épített a kártyára. A HSI hidat már bemutattuk egy korábbi cikkünkben, így ezzel külön itt nem foglalkoznánk. A chip nyákra helyezése érdekes helyzetet teremtett, hiszen a kártya alakja kissé megváltozott az eredeti FX 5900XT-hez képest, úgymond megnyúlt, csak így férhetett el egy plusz chip a kártyán. Az Asus Extreme N5900 128 MB fedélzeti memóriával kerül forgalomba.
Következő kártyánk a rendkívül népszerű GeForce 6600 GT olcsóbbik verziója, a „sima” GeForce 6600. A Chaintech tálalásában csak SE6600-nak nevezett kártya szintén PCI Express csatolóval és 128 MB memóriával rendelkezik, holott az NVIDIA akár 256 MB-ot is lehetővé tett. A kártya legelső szembetűnő tulajdonsága (ami alapvetően meg is határozza a GT verzióhoz fűződő viszonyát) a TSOP-tokozású memóriák hada, a GeForce 6600 GT ugyanis jelentős órajelcsökkentéseken megy keresztül, mire sima GeForce 6600 lesz belőle. Az NVIDIA ajánlása a kártya órajeleire nézve 300/275 MHz (a GT órajelei 500/500 MHz), ám mivel ez egy olcsóbb verzió, a gyártók ettől akár eltérően is kiadhajták kártyáikat.
A GeForce 6600 minden másban megegyezik gyorsabbik verziójával, azaz egy 8 futószalagos kártyáról van szó, amely 128 bites memóriabuszon keresztül kommunikál a memóriákkal, a GPU DirectX 9.0c-kompatibilis, és ismeri mindazon funkciókat, melyek a GeForce 6800-asokat is olyan gyorssá teszik (IntelliSample 3.0, CineFX 3.0, UltraShadow 2.0). Talán sejthető is, hogy a kártya egy igazi memórialimitált „találmány”. A Chaintech SE6600 követi a referenciaajánlást, tehát 300/275 MHz-es órajelekkel rendelkezik. A tesztpéldányon 4 ns-os Hynix memóriákat véltünk felfedezni, ez pedig azt jelenti, hogy a kártya már memóriaoldalról gyárilag túlhajtott, hiszen a 4 ns-os memóriák elvileg maximálisan 250 MHz-et bírnak.
Ismerkedjünk meg tesztünk legnagyobb újdonságával, a GeForce 6200-zal. Lássuk csak, hogy miben lassult a 6200-es a 6600-oshoz képest. Először is a GeForce 6200 egy NVIDIA NV43-leszármazott chip, hiszen ugyanúgy 0,11 mikronos gyártástechnológiával készül, ahogyan a GeForce 6600, ennek eredményeként a két chip külsőre teljesen megegyezik, azonban a 6200-esben az aktív futószalagok száma nyolc helyett négy. Másodsorban a GeForce 6200 a 6600-ossal ellentétben három verzióban létezik, kiadták egy 128 bites és egy 64 bites memóriabusszal szerelt változatát, illetve nemrégiben megjelent a GeForce 6200 TurboCache-es verziója. A 64 bites verzió értelemszerűen olcsóbb, mint a 128 bites, de egyértelmű, hogy lassabb is, hiszen a memóriasávszélesség a buszszélesség megfelezésével szintén megfeleződik. A következő újítás, hogy a GeForce 6200 már az órajeleket tekintve is lassabb, mint a 6600-os, hiszen a memória 275 MHz helyett csak 250 MHz-en jár. És ha mindez nem lenne elég, akkor egy architekturális változásról is be kell számolnunk, ugyanis a GeForce 6200 memóriavezérlője nem ismeri a Z-tömörítést. Mindez csak azért probléma, mert egy ilyen eljárással drasztikus mértékben csökkenthető a memóriabusz terhelése, ami például a nagyobb felbontások vagy az élsimítás használata esetén rendkívül kedvezően befolyásolhatja a kipumpált fps-ek számát. A funkció elhagyása persze érthető lépés az NVIDIA részéről, hiszen a GeForce 6200 nem a hardcore játékosok számára készült, hanem egy belépőszintű termék.
A Chaintech SE6200 a Chaintech SE6600-oshoz hasonlóan szintén 128 MB memóriával kerül forgalomba, a kártya órajelei pedig követik a referenciaajánlást, azaz 300/250 MHz-en jár a GPU, illetve a memória. Érdekes, hogy ez a VGA is 4 ns-os memóriachipeket hordoz a hátán, csak a 6600-ossal ellentétben Samsung gyártmányúakat. Az SE6200 a hűtőborda formájától eltekintve 99 százalékban megegyezik az SE6600-ossal, márpedig ez csak jót jelenthet. Vajon miért? Ahogyan korábban kifejtettük, ezek a 6200-asok csak az aktivált futószalagok számában különböznek a 6600-osoktól, márpedig ez annyit jelent, hogy egy kis szerencsével a 6200-esből egy majdnem 6600-ost gyárthatunk, ehhez pedig a Rivatuner legújabb verziójára van szükségünk.
Voilà: 4 futószalagból 8 futószalag [+]
A művelet mindössze néhány kattintás, a programmal a gyárilag letiltott pixel unitot, azaz quadot (1 quad = 4 futószalag) kell engedélyeznünk. A PH! szerencsével járt, ugyanis a nálunk vendégeskedő SE6200-esen hiba nélkül bekapcsolható volt a plusz négy futószalag, ennek eredményeként egy 6200-es árán kaptunk egy majdnem 6600-as kártyát. Azért csak majdnem, mert a négy futószalag visszakapcsolása mellett a Z-tömörítést már nem lehet visszakapcsolni, márpedig így ez a kártya nagyobb memóriasávszélességet igénylő beállítások mellett mindenképpen elvérzik.
Tesztünk NVIDIA gyártotta tagjai után ismerkedjünk meg az ATI-t képviselő kártyákkal is. Korábbi bemutatónkban már szemrevételezhettük a Gigabyte passzív hűtéssel ellátott videokártyáit, melyek közül a Radeon X700 256 MB-tal ellátott Pro változatát kaptuk meg tesztünkhöz, ez a kártya RX70P256V néven szerepel a Gigabyte weboldalán, ám aktív hűtéssel. A magyarázat egyszerű, a nálunk járt kártya nem kerül forgalomba (egyszerűen nem létezik), tehát ilyet senki ne keressen a boltokban. Mivel X700 Próról van szó, az órajeleket vissza kell állítanunk a sima X700-as gyári értékeire, ami 400 MHz-es GPU, és 350 MHz-es memóriasebességet jelent. Hogy magáról az X700-as GPU-ról is essen szó, az X700 Pro illetve XT variánsait már több tesztünkben is kielemeztük, mint később kiderült, majdnem feleslegesen, ugyanis az X700 XT sosem került piacra. Az X700 Pro ezzel szemben a bejelentést követően igen gyorsan elérhetővé vált, és ahogy azt számos neten megjelent teszt is bizonyítja, nem éppen egy rossz kártyáról van szó, a probléma inkább az ára, hiszen a legtöbb boltban X700 Pro áron már GeForce 6600 GT-t kapunk, márpedig utóbbi könnyedén ráver az ATI középkategóriás versenyzőjére. Vajon a sima X700-as (melyből igencsak kevés található a piacon) ebben a mezőnyben megállja a helyét?
Utolsó (előtti) résztvevőként a szintén Asus gyártotta AX600XT/HTVD-t mutathatjuk be. A kártya egy HDTV-támogatással (nagy felbontású videojelek kezelésével) ellátott Radeon X600 XT, mely a korábbról jól ismert Radeon 9600 XT PCIe-es változata. Kis különbség azért van a két kártya között, az X600 XT memóriája 70 MHz-cel gyorsabb, mint a 9600 XT-n található, így az Asus AX600XT 500/370 MHz-es órajeleken jár. Ez a kisebb órajelnövelés egy iciripiciri sebességnövekedést hozhat azokban az esetekben, mikor a kártyával inkább memória-sávszélességet igénylő beállításokkal játszunk. A kártyával csupán egy bajunk volt, a hűtőventilátor hangja, iszonyatosan hangos...
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!