Szemle

Úgy tűnik, a vállalati laptopok privilégiuma lett a nem tükröződő felületű kijelző. Nagyon örülnénk neki, ha az otthoni gépekben is hasonlót használnának, amelyikben mondjuk filmnézés közben nem kell a saját arcképünket, vagy a mögöttünk elterülő tájat is nézegetni. Matt felület ide vagy oda, a mögötte dolgozó TN+film panel ebben a notebookban sem volt csodákra képes. Színei kalibrálás után, elölről nézve rendben voltak, de oldalról és felülről hamar fakulni kezdenek, alulról szemlélve pedig átfordulnak. Egy nagy teljesítményű vállalati notesz kijelzője – még ha csak 12,1 hüvelykes is – lehetne a standard 1280x800 pixelnél nagyobb felbontású és TN+filmnél komolyabb.

Megvizsgáltuk a kijelző színhelyességét is. A kalibrációt a GretagMacbeth Eye-One Display 2 kalibrátorral (koloriméterrel) és a LaCie Blue Eye Pro, illetve az Eye-One Match szoftverrel végeztük. A programok azt mérik, hogy a képernyőn bemért színek mennyire térnek el a referenciától. Ezt az eltérést a deltaE értékkel határozhatjuk meg. A kisebb deltaE érték kisebb különbséget jelent a szín referenciához való hasonlóságában. A szabály általánosan az, hogy ha a deltaE nagyobb háromnál, akkor a megjelenített szín erősen eltér az elvárttól, tehát szemmel láthatóan különbözik tőle. Az ennél kisebb különbséget már nem látjuk. DeltaE<1 esetén a színhűség szinte tökéletes.

Kalibrálás nélkül az ESPRIMO Mobile U9215 kijelzőjének színei is szándékosan túlszaturáltak, élénkek voltak. Beállítva viszont egészen korrekt árnyalatokat kaptunk. A bevilágítás mértéke az átlagosnál kisebb, és a bal alsó saroktól eltekintve a kijelző homogenitása is rendben volt. Műszerrel elég magas, 227 cd/m²-es maximális fényerőt mértünk, ami az elég világos, 0,8 cd/m²-es feketével együtt közel 300:1 kontrasztarányt ad.

A vállalati felhasználásra szánt ESPRIMO Mobile U9215 külsőre majdnem ugyanazt a billentyűzetet kapta, mint az AMILO-k. Az Enter mellett nincs még egy gombsor, a rendszerint ott lakozó Home és End felülre, az Insert és Delete mellé, a PageUp és PageDown a kurzormozgatók környékére költözött. Igaz, hogy kicsik ezek a billentyűk, de legalább egyik funkcióhoz sem kell Fn váltógomb. Jó pont, hogy ez belül, a bal Ctrl pedig kívül van. Tesztgépünk klaviatúrája nemzetközi festéssel, de magyar kiosztással érkezett, ahol az Í miatt szokásosan kicsi a bal Shift. Szerintünk az alsó sort valamennyire jobbra tolhatták volna, ugyanis jobb oldali társa elég nagy. Örvendetes a méretes Backspace, de emiatt kicsi lett a magyar kiosztás nullája.

Két extrája van a billentyűzetnek. Az első, hogy vízálló, a második pedig, hogy pöcökegér (TrackPoint) is van rajta, amit egyesek sokkal jobban szeretnek a tapipadnál. Az U9215 masszívabb felépítése miatt kellemesebb volt gépelni a billentyűzetén, mint az AMILO 3000-én, bár az sem horpadt, csak a szándékosan erős elütéseknél.

A fő gombok fölötti kezelőszervek közül a kijelző az érdekesebb. Itt az áramellátás, akkumulátor(ok), vezeték nélküli hálózatok, merevlemez, memóriakártya, chipkártya, Express Card és leragadó gombok állapotáról kapunk visszajelzést. Jó, hogy nem LED-ek világítanak a képünkbe, viszont a bekapcsológomb erős, fehér fénye zavaró. A másik oldalon kilépő/lezáró, energiagazdálkodási és Wi-Fi-t aktiváló gombok sorakoznak.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!