Az SSDNow V+100 96 GB SSD

A gyártók többségére nem igazán volt jellemző, hogy kínálnának 80 és 120 gigabájt között 2,5"-os SSD-t. Néhány hónappal ezelőtt a Kingston azonban úgy döntött, hogy saját termékpalettájában kitölti ezt a rést. Mindehhez egy 96 gigabájtos meghajtót választott az amerikai vállalat, mely a 100 GB alatti szegmensben leginkább elterjedt, 60-64 GB-os méretű SSD-khez képest kb. 50%-kal nagyobb. Ez a kapacitás elsősorban azoknak lehet ideális, akik számára például egy 80 GB-os meghajtó már éppen szűkös lenne, de a 120 GB-os már sok. Na de nézzük, hogy pontosan mit is kaphatunk a pénzünkért!

Alapvetően a termék idehaza kétféle kiszerelésben kerül forgalomba. Az egyszerűbb (és ezzel együtt olcsóbb) verzió gyakorlatilag csak magát a meghajtót tartalmazza egy egyszerű műanyag csomagolásban. Emellett létezik dobozos kiadás is, melyben – ahogy a lenti képen látható – a meghajtón kívül még található néhány további kiegészítő. Ezek lényegében egy SATA adat- és tápkábelben, egy pár beépítősínben, valamint egy USB 2.0-s külső keretben merülnek ki. Ez az "Upgrade Kit" nevezetű csomag leginkább a notebooktulajdonosoknak jöhet jól, ugyanis a mellékelt keret segítségével a korábbi meghajtón lévő adatok viszonylag egyszerűn átmozgathatóak az újonnan megvásárolt SSD-re.

[+]

Amikor a meghajtót először a kezünkbe vettük, akkor szinte azonnal feltűnt a súlya, pontosabban az, hogy a többi SSD-hez képest igencsak nehéz. Gyorsan elő is vettük a mérlegünket, hogy számszerűsíteni tudjuk ezt a tulajdonságát is: míg az SSDNow V+100 alatt 128 grammot mutatott a mérleg, addig az Intel 510 esetében csak 80-at, azaz tesztalanyunk több mint 50%-kal nehezebb, mint egy átlagos súlyú SSD. Ez elsősorban azoknak lehet nem túl jó hír, akik valamilyen könnyebb hordozható gépbe szeretnék tenni a Kingston meghajtóját, ugyanis ezzel inkább nőni, mintsem csökkenni fog a gép tömege, még egy alap HDD-s felszereltséghez képest is. Természetesen ezek után kíváncsiak voltunk, hogy vajon minek köszönhető ez a kissé rendhagyó tulajdonság.

[+]

A felmerült kérdésre a meghajtó szétszerelése után választ is kaptunk. A fedlapon belülről ugyanis egy nagyjából 3 milliméter vastag, fehér színű, tömör hővezető anyag lapul, ami rátesz néhány lapáttal a tömegre. Mindennek viszont van egy olyan jó tulajdonsága, hogy a NYÁK-on lévő chipek hűtése jóval hatékonyabb. Őszintén szólva kissé kételkedünk abban, hogy erre mindenképpen szükség lenne, de nyilván ezt a Kingstonnál jobban meg tudják ítélni.

A meghajtó jóformán teljesen Toshiba által gyártott főkomponensekből épül fel. Konkrétabban a vezérlő és a lapkák biztosan a Toshiba tervezőasztalairól és gyártósorairól gördülnek le. A T6UG1XBG jelzésű chip már nem egy mai gyerek, ugyanis még valamikor 2010 elején tűnt fel, de ez természetesen nem jelent automatikusan semmi rosszat, ha csak a SATA 6 Gbps szabvány támogatásának hiányát nem vesszük azonnal annak. Természetesen a vezérlő támogatja a TRIM-et, és emellett az üresjárati Garbage Collectiont is. Ez utóbbi röviden annyit jelent, hogy az operációs rendszertől teljesen függetlenül valós időben takarítja a blokkokat, így a teljesítmény folyamatosan a maximum közelében mozog. Ergo olyan rendszerhez is remek választás lehet egy ilyen chippel szerelt SSD, amelyik egyáltalán nem támogatja a TRIM-et. A hivatalos specifikációk szerint a vezérlő szekvenciális műveletek esetében 230 MB/s-os olvasási és 180 MB/s-os írási sebességre képes. A 32 nanométeres MLC NAND chipek a TH58NVG7D sorozatból származnak. Ezekből összesen nyolc darab található a NYÁK-on. Mindezek mellett egy 128 MB-os, Micron gyártmányú SRAM chip lapul még, amely gyakorlatilag cache-ként funkciónál.

[+]

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!