Lassan másfél év eltelt azóta, hogy az NVIDIA piacra dobta a GeForce 8800 GTX alapjául szolgáló G80-as grafikus processzort. Akkor még nem tudhattuk, hogy az NVIDIA ezzel a lépésével hosszú időre bebetonozza magát a leggyorsabb VGA gyártójának járó trónra. A G80 megjelenése ugyanakkor az AMD számára is egy új korszak kezdetét jelentette, hiszen a Radeonok készítője azóta nem állt versenyben a high-end szférában, az NVIDIA pedig befolyását, pénzét latba vetve erőteljes nyomást gyakorol a játékiparra annak érdekében, hogy saját termékeinek támogatása prioritást élvezzen a rivális lapkáival szemben. A probléma gyökerei egyszerűen beláthatóak.
Egy új architektúra kifejlesztése (legyen szó GPU-ról vagy CPU-ról) általánosságban legalább 2–4 év, szemben az egymást követő termékciklusokkal, melyek a GPU-piacon körülbelül félévesek. Feltételezve, hogy a két gyártó nem ismeri a konkurens terveit, aktuális titkos fejlesztéseit (az ipari kémkedés állítólag nem működik, legalábbis nem úgy, mint a filmekben), előfordulhat, és elő is fordul, hogy az egyik gyártó fejlesztése, architektúrája ebben jó, a másik meg másban, mivel az alapok lefektetésekor eltérőek voltak az irányelvek. Ennek lehetünk most a szemtanúi. Az AMD az Xbox 360-ban bemutatott Xenos továbbfejlesztésével alkotta meg az R600-at erős együttműködésben a Microsofttal, a DirectX 10-re alapozva, az NVIDIA viszont – feltehetően – nem volt elég közel a tűzhöz, ezért lett a G80 felépítése másmilyen (az eltérő felépítés miértjére lenne még 1-2 tippünk).
Ennek az lett az eredménye, hogy az NVIDIA-nak van egy a jelenlegi, még jórészt DirectX 9-es kódot futtató játékok időszakában nagyon jól teljesítő architektúrája (G80/G92), illetve az ATI-nak egy, a DirectX 10 elvárásaihoz igazított konstrukciója (R600/RV670), amely a többnyire DirectX 9-es kóddal megírt játékokban teljesítmény tekintetében kénytelen beérni a másodhegedűs szerepével. A lényeg tehát, hogy amikor a két gyártó leült a tervezőasztalhoz, és hozzálátott a G80-hoz, illetve R600-hoz, másképpen képzelték el a jövőt. Végül ezt a csatát, úgy tűnik, hogy az NVIDIA nyeri, hiszen piaci részesedése és befolyása révén képes saját kénye-kedve szerint alakítani a szituációt.
A gondolatmenetet továbbvezetve egyértelmű, hogy az AMD-nek jelenlegi helyzetében pénzügyi szempontból az lenne a jó, ha az NVIDIA-hoz hasonló felépítésű chipeket készítene, mivel piaci befolyása sokkal kisebb, ezért abban kellene jónak (vagy még jobbnak) lennie, amiben a versenytárs is jó, mert a játékfejlesztők nagy része akarva-akaratlanul is az NVIDIA-t követi. Legalábbis egyelőre ez a helyzet. Viszont ez megoldhatatlan, méghozzá azért, mert ez csak úgy lenne elképzelhető, ha a) az NVIDIA és az ATI egyeztetne minden egyes architektúra megtervezése előtt, b) az AMD-nek jó kémjei lennének, c) az AMD megvárná az NVIDIA chip megjelenését, és csak utána kezdené el sajátjának fejlesztését – ez persze nonszensz, hiszen több éves lemaradást jelentene.
Az Asus verziója [+]
Az AMD annyit tehet, hogy a már elkezdett úton továbbhalad, hiszen a következő generáció fejlesztése nem most kezdődik, hanem már legalább egy-két éve folyik, és akkoriban még nem tudhatták, hogy mi fog mostanában történni. Ezenkívül az AMD abban sem lehet biztos, hogy az NVIDIA mit forgat a fejében a jövőre vonatkozóan (azaz hogy a következő generációs GeForce alapja milyen elvek mentén készül), ezért csak reménykedhet, hogy a kaliforniaiak is „jó útra térnek”, vagyis a DirectX 10-hez igazodnak. Ha nem, akkor a trend folytatódik, az AMD-nek lesz egy korszerűbb, de a jelenlegi játékokban lassabb GPU-ja, az NVIDIA pedig mindent elkövet annak érdekében, hogy a játékfejlesztők a már jól bevált úton maradjanak.
A történtek arra késztették az AMD-t, hogy másképpen közelítse meg a csúcsteljesítmény kérdését. Ahelyett, hogy a G80/G92-re egy új GPU-architektúrával válaszolnának, a nyers erő szerepét helyezték előtérbe, és így született meg az AMD által csak R680-ként emlegetett két GPU-s Radeon HD 3870 X2. Az elgondolás több okból is racionálisnak tűnik. Először is az elmúlt egy év, bár hihetetlenül hangzik, de a duplakártyás megoldások felemelkedését hozta el, az SLI és a CrossFire népszerűbb, mint valaha. Ezért gondolhatta úgy az AMD, hogy megpróbálkozik egy közös NYÁK-ra épített duplachipes kártya megépítésével. Az ötlet alapanyagául szolgáló RV670 tökéletes alanynak bizonyul ehhez a felépítéshez, hiszen mérete kicsi, ennél fogva gyártási költsége alacsony, ráadásul hőtermelése is kedvező. Emellé párosul még a CrossFire technológia felsőbbrendűsége az SLI-vel szemben, ami jobb skálázódást tesz lehetővé, nagyrészt a Supertile módnak köszönhetően. Nem mellékes az sem (annak ellenére, hogy a HD 3870 X2-t nem érinti), hogy az SLI és CrossFire-kompatibilis alaplapok száma is növekvőben van, a mainstream chipsetek nagy része már támogatja egyik vagy másik technológiát.
Az MSI verziója [+]
Ugyanakkor merjük remélni, hogy a trend nem folytatódik, hiszen a több GPU-s megoldásoknak vannak hátrányai is. Hiába rendelkezik kis hőtermeléssel egy adott chip, két darab abból a lapkából már dupla akkora fogyasztást vetít előre, és ehhez nagyobb, esetenként hangosabb hűtőrendszer kell. Talán még ennél is fontosabb, hogy a kártya teljesítménye ki van szolgáltatva a meghajtóprogram minőségének, kiforrottságának. Korábbi tesztjeinkben számos alkalommal megbizonyosodhattunk arról, hogy ez egyáltalán nem mellékes tényező, hiszen egy olyan játékban, amelyben nem működik a többkártyás üzemmód, egyetlen GPU teljesítményére kell támaszkodnunk. Az elmúlt két-három év mindkét gyártó számára elegendő időt biztosított arra, hogy a meghajtóprogramot tökéletesre csiszolhassa, de sosem lehet tudni – egy új játék megjelenése vagy éppen egy elfeledett játék újbóli elővétele okozhat meglepetéseket azoknak, akik többkártyás vagy több GPU-s rendszerbe fektették pénzüket.
A félreértések elkerülése végett a két GPU-s megoldások kora nem most kezdődött el, hiszen (leszámítva a 3dfx-es időket) a Gigabyte már 2005 elején előállt a két GeForce 6600 GT-t összekötő 3D1-XL-lel, őt fél évvel később követte a dupla GeForce 6800 GT-s Asus EN6800GT-Dual, illetve a Gigabyte hasonló megoldása, majd 2006 közepén, amikor a mostanihoz kicsit hasonló, de mégis más helyzet alakult ki, jött az NVIDIA saját fejlesztése, a GeForce 7950 GX2 két darab G71-es GPU-val a hátán. Akkortájt az AMD-nél volt a stafétabot a Radeon X1900 XTX-nek köszönhetően (ez a különbség), de az NVIDIA elkészítette a mérsékelt fogyasztású, olcsón előállítható G71-et, és erre megépítve adta ki saját dupla GPU-s videokártyáját (ez a hasonlóság). Időközben megjelent a Gemini is (dupla 2600 XT), illetve a Sapphire is próbálkozott, de lényegében egyik sem lett széles körben elfogadott, és nem is terjedt el.
ATI Radeon HD 3870 X2
Az AMD tehát ezt az utat választotta, és mivel az újonc felépítéséhez már minden összetevő a rendelkezésére állt, nem is kellett különösebben megerőltetnie magát. Az ATI Radeon HD 3870 X2 lényegében két RV670-es GPU „összetapasztva”, közös nyomtatott áramkörön. A két GPU egy hardveresen implementált CrossFire segítségével kommunikál egymással, ami azt jelenti, hogy az alaplapnak nem kell támogatnia a CrossFire-t ahhoz, hogy a videokártya teljes mértékben kihasználható legyen. A HD 3870 X2-t összehasonlítva a kétkártyás HD 3870 CrossFire-rel csak az órajelek tekintetében van különbség.
MSI Radeon HD 3870 X2 [+]
Az AMD ezúttal nem küldött nekünk tesztpéldányt, helyette az Asus és az MSI kedveskedett egy-egy mintával. Mindkét gyártó azonos felépítésű NYÁK-ra dolgozott, csak a hűtőrendszer megoldásában van különbség. Az MSI verziója az AMD-től kapott információk alapján referenciafelépítésű, tehát a gyártók többsége valószínűleg az MSI-féle hűtést fogja alkalmazni. Ehhez hasonló rendszert először a Radeon X1950 XTX-en láthattunk, a ventilátor a NYÁK-nak a számítógép belseje felé néző oldalán van, nagy, üreges járaton keresztül pedig a rendszeren kívülre kerül a meleg levegő. A légkavaró üresjáratban egészen halknak tekinthető, csak terhelés közben gyorsul fel. A szellőzőjáraton belül két különálló hűtőborda, továbbá egy öntött lamellás terület gondoskodik a GPU-k lehűtéséről. Érdekes, hogy az egyik réz, míg a másik alumínium, mintha valamiféle master-slave kapcsolat lenne a központi egységek között, holott erről szó sincs. Szerintünk inkább a költségcsökkentés lehet a háttérben, illetve az, hogy a ventilátorhoz közeli GPU több és hűvösebb levegőt kap, ezért ott még elegendőnek bizonyul az alumínium is. A hűtőrendszer összeépítve igen robusztus, lényegében az egész egy nagy hűtőborda; nem csak a hőjáraton áthaladó meleget kell felvennie/leadnia, de a memóriachipek hűtéséről is gondoskodik. A kártya túlsó oldalán szintén van egy hűtőborda, amely az itt található memóriachipek hűvösen tartásáért felel.
Asus Radeon HD 3870 X2 [+]
Az Asus verziója két ventilátort tartalmaz, de a levegőt sajnos nem szállítja ki a házból. A hűtést teljes mértékben eltakarja az Asus feliratos műanyag borítás és a Republic of Gamers feliratos ventilátorduó. Ennek ellenére, ha megfordítjuk a VGA-t, a nyomtatott áramkör túloldalát szemlélve nagyjából már sejthető, hogy mi lapul a borítás alatt (mínusz pont az Asusnak, mert ezen az oldalon nincs hűtőborda). Három chip helyét lehet felfedezni, a két szélső a GPU, a középső pedig a CrossFire támogatásáért felelős, PCIe-sávokat biztosító switch. A GPU-k körül négy-négy memóriachip található, ezek szépen elkülönülnek egymástól, ez is utal a két GPU-s felépítésre. A fekete borítást leszedve sem lettünk sokkal okosabbak, de azért annyi már látszik, hogy két azonos felépítésű, egymásra csúsztatott hűtőborda gondoskodik a GPU-k hőleadásáról, az Asus videokártyáján mindkettő rézből készült. Ezenkívül az is látszik, hogy a megjelenítőn két PCIe tápcsatlakozó van, tehát szüksége van a kakaóra, és az sem mellékes, hogy az Asus megoldása a két gyári DVI csatlakozón felül további kettőt kínál fel, így négymonitoros támogatással szolgál. A hűtőbordákat is leszedve előbújnak az RV670-es chipek, a PCIe-vezérlő, és további 4 + 4 memóriachip.
PCIe switch / Asus és MSI memóriák [+]
A PLX Technologytól származó PEX 8547-es PCIe switch 48 darab PCIe 1.1-es szabványú sávot képes vezérelni, ennek köszönhető, hogy a HD 3870 X2 üzembe helyezéséhez nincs szükség CrossFire-kompatibilis alaplapra. Az alaplap északi hídja és a PCIe x16-os foglalat között 16 darab PCIe-sáv található, ezekhez kapcsolódik 16 sávon a videokártyán található PCIe switch, és a PCIe switch vezérli a két grafikus chipet kétszer 16 PCIe-sávon (összesen tehát 48 sáv). Az Asus-féle HD 3870 X2 GPU-inak órajele 825 MHz, az MSI 850 MHz-ig meg sem állt. Ezek az értékek magasabbak, mint az egyszerű HD 3870-é (775 MHz), viszont a memória csak 900 MHz-en ketyeg, ami alacsonyabb, mint a HD 3870-é (1125 MHz). Hogy ezt az alacsony órajelet mi indokolja, azt egyelőre nem tudjuk, talán a NYÁK-on található alkatrészek minősége, tűrőképessége vagy a hűthetőség kérdése, mindenesetre az Asuson 0,8, az MSI-n pedig 1 ns-os GDDR3-as chipek vannak, ezeknek pedig elméletileg 1250/1000 MHz-ig kellene bírniuk a strapát. Sajnos nem tudtuk kipróbálni, ugyanis egyetlen program sem volt képes túlhajtani a VGA-t, talán egy kicsit később, amikor már jobb lesz a termék támogatása.
Méretek [+]
A HD 3870 X2 nemcsak nagynak tűnik, de az is, hossza megegyezik a GeForce 8800 GTX-ével, jó néhány centivel hosszabb a középkategóriába szánt Radeon HD 3870-nél és GeForce 8800 GT-nél. Súlya sem piskóta...
Asus és MSI Radeon HD 3870 X2 [+]
Az Asus szokásához híven a nagyméretű, csúcskategóriás VGA-t egy óriási dobozban helyezte el. A gyártó az EAH3870X2/G/3DHTI/1G-hez mellékel egy leírást, két, programokat tartalmazó CD-t (az egyik meghajtóprogramos), egy Company of Heroes: Opposing Fronts DVD-t, egy CD/DVD-tartó tokot, egy CrossFire-hidat, két DVI/D-Sub és egy DVI/HDMI átalakítót, egy komponens adaptert és egy PCIe-tápkábelt. A méreteket illetően az MSI sem adta sokkal lejjebb. A rivális gyártó az R3870X2-T2D1G OC mellé leírást, driver CD-t, multimédiás CD-t, Colin McRae DiRT és Lord of the Rings játék-DVD-ket, két PCIe tápkábel-átalakítót, két DVI/D-Sub és egy DVI/HDMI átalakítót, egy CrossFire csatlakozót és egy komponens adaptert csomagolt. A dobozokon jól látható, hogy a videokártyán 1 GB memória található, ez úgy jön össze, hogy GPU-nként 512 MB van kiosztva, ez egyben azt is jelenti, hogy a memória nem 512 biten, hanem 2 x 256 biten kapcsolódik a GPU-khoz, ezért a sávszélességek csak elméletben adhatóak össze.
| VGA megnevezése | Radeon HD 3870 X2 | Radeon HD 3870 | GeForce 8800 GTX | GeForce 8800 GT |
| GPU kódneve | R680 (2 x RV670) | RV670 | G80 | G92 |
| Gyártástechnológia | 55 nm (TSMC) | 55 nm (TSMC) | 80 nm (TSMC) | 65 nm (TSMC) |
| Tranzisztorok száma | 2 x 666 millió | 666 millió | 681 millió | 734 millió |
| GPU órajele | 2 x 825+ MHz | 775 MHz | 575 / 1350 MHz | 600 / 1500 MHz |
| Vertex shader egységek száma | 2 x (64 komplex és 256 darab egyszerű stream processzor) | 64 komplex és 256 darab egyszerű stream processzor | 128 darab skalár stream processzor | 112 darab skalár stream processzor |
| Pixelfutószalagok száma | ||||
| Pixel shaderek száma | ||||
| Textúrázók száma | 2 x 16 | 16 | 32 textúracímező, 64 textúraszűrő | 56 textúracímező, 56 textúraszűrő |
| ROP-egységek száma | 2 x 16 | 16 | 6 blokk | 4 blokk |
| Támogatott Direct X-verzió | 10.1 | 10.1 | 10 | 10 |
| Memóriavezérlő | 2 x 256 bites Ring Bus | 256 bites Ring Bus | 384 bites crossbar | 256 bites crossbar |
| Memória órajele | 2 x 900 MHz | 1125 MHz | 900 MHz | 900 MHz |
| Memória-sávszélesség | 2 x 57600 MB/s | 72000 MB/s | 86400 MB/s | 57600 MB/s |
| Memória típusa | GDDR3 | GDDR4 | GDDR3 | GDDR3/GDDR4 |
| Memória mérete | 2 x 512 MB | 512 MB | 768 MB | 256 / 512 MB |
A HD 3870 X2 a megjelenést követően azonnal feltűnt partnereink árlistáin, azonban az Asus, MSI, Sapphire trióból pár nappal a premiert követően már csak a Sapphire-féle változat kapható, ez egyelőre az kis darabszámmal magyarázható. Érdekesség, hogy mindhárom márkáért körülbelül 115–120 000 forintot kérnek el, tehát lényegében ez most a legdrágább videokártya a piacon, nagyjából kétszer annyiba kerül, mint egy HD 3870-es. A nemrég debütált G92-es GPU-t tartalmazó GeForce 8800 GTS 512 MB körülbelül 85–90 000 forint, tehát jóval olcsóbb, de a számítástechnikában megszokott dolog, hogy adott termékcsoportban a leggyorsabbért mindig felárat kell fizetni, még akkor is, ha nem annyival gyorsabb, amennyivel azt az árazás indokolná. Ennek ellenére azt lehet mondani, hogy a HD 3870 X2-ért elkért összeg reális, hiszen két darab HD 3870-es videokártya árát kérik el érte, és végülis a NYÁK-ok számát leszámítva tényleg két darab HD 3870-esről van szó, ráadásul használatához nincs szükség a költségeinket növelő CrossFire-kompatibilis alaplap beszerzésére.
Tesztünkben a főszereplőn kívül szerephez jutott még a HD 3870 CrossFire, egy GeForce 8800 GTX (amely picit gyorsabb, mint a 8800 GTS 512 MB) és egy GeForce 8800 GT SLI konfiguráció is. Utóbbi már csak azért is érdekes, mert ha igazak a pletykák, akkor az NVIDIA hamarosan bemutatkozó GeForce 9800 GX2-esének felel meg, amely a HD 3870 X2-höz hasonlóan két GPU-t fog összekötni (az SLI révén), méghozzá nagy valószínűséggel két darab 112 stream processzoros, azaz GT-nek megfelelő G92-t. De ha mégsem így lesz, akkor is érdekesség gyanánt érdemes figyelni az eredményeit az SLI skálázódása miatt.
| Videokártya / driver | Asus Radeon HD 3870 X2 (825/900 MHz) / Catalyst 8-451-2-080123a MSI Radeon HD 3870 CF (@ 775/1125 MHz) / Catalyst 8-451-2-080123a EVGA GeForce 8800 GT 512 MB SLI (@ 600/1500/900 MHz) / Forceware 169.28 EVGA GeForce 8800 GTX (575/1350/900 MHz) / Forceware 169.28 |
| Processzor | Core 2 Extreme QX9770 3,2 GHz (2 x 6 MB L2 cache) |
| Alaplap | CrossFire és GTX: Asus Extreme Maximus – Intel X48 chipset 8800 GT SLI: Asus Striker II Formula – NVIDIA nForce 780i chipset |
| Memória | CrossFire és GTX: 2 x 1024 MB Samsung DDR3, 1066 MHz-en: 5-5-5-15 8800 GT SLI: 2 x 1024 MB Corsair DDR2, 1066 MHz-en: 5-5-5-15 |
| Merevlemez | Samsung Spinpoint T166 500 GB (SATA, 7200 rpm, 16 MB cache) |
| DVD-meghajtó | Pioneer DVR-111 |
| Tápegység | Cooler Master 550 Watt |
| Op. rendszer | Windows Vista Ultimate 32 bit |
Játékok
A meghajtóprogramokban a képminőségi beállításokat az NVIDIA kártyák esetében „legjobb minőség”-re, az ATI kártyák esetében pedig a legszebbre kapcsoltuk, az anizotropikus szűrés (16x-os) végig be volt kapcsolva, így később csak az élsimítás mértékét állítgattuk, ahol a játék lehetőséget adott a beállításra, ott játékból, ahol nem, ott a meghajtóprogramból. A „Catalyst AI”-t alapállapotban hagytuk, kivéve a Gears of War-t. A játékokat általában maximális részletesség mellett teszteltük, ahol nem, ott ezt külön jelezni fogjuk a grafikonon. A tesztelt Vista tartalmazza az összes októberig kiadott javítást, ezen felül a többkártyás konfigurációk teljesítményét gyorsító összes gyorsjavítást is (KB945149, KB936710, KB938194, KB938979). Külön említést érdemel, hogy a Crysis megkapta az 1.1-es javítást, ugyanis a Crytek és az NVIDIA (elméletileg) komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a több GPU-s rendszerek még többet profitáljanak a második központi egységből.
Az Enemy Territory: Quake Wars, HL2: Episode 2, Crysis játékokban felvett demókat/replayeket használtunk a kártyák teljesítményének leméréséhez. További játékokban (Bioshock, Gears of War, Colin McRae DiRT) egy begyakorolt útvonalat jártunk be háromszor egymás után, miközben FRAPS-szel mértük az fps-eket. A három lefutott kör után az átlagot jegyeztük fel. A World in Conflictban a játékba beépített teljesítménytesztet futtattuk le, az UT3 esetében pedig a Shangri-la fly-by demót alkalmaztuk a mérések során.
[+]
A fenti két kép azt mutatja, hogy az Asus HD 3870 X2 órajelei 825/900 MHz-esek, illetve hogy ez a kártya is egyszerűen egy CrossFire egyetlen áramköri lapra építve. A meghajtóprogram telepítése után nem kellett manuálisan bekapcsolni a CrossFire módot, az magától aktiválódott. Érdekes módon az Asust használva a Catalyst Control Center 1024 helyett 1279 MB videomemóriát lát, hogy mitől, azt nem tudjuk, a helyes megfejtést a fórumba várjuk.
A fogyasztásmérés félig-meddig az elvárásoknak megfelelően alakult. Üresjáratban a Radeonok a grafikus chip órajelét visszaveszik 300 MHz-re (valószínűleg a feszültséget is csökkentik), ezért hiába tartalmaz két GPU-t a konfiguráció, alacsonyabb fogyasztást mértünk, mint a 8800 GTX esetében. A két radeonos konfiguráció ugyanannyit fogyasztott. A terhelt értékek láttán először kicsit értetlenül áltunk, ugyanis míg a CrossFire-ös konfiguráció beérte kb. 290 wattal, addig a HD 3870 X2-es rendszer fogyasztása fel-felugrott 330–340 wattra is (a WIC benchmarkot futtatva). Ez már csak azért is érdekes, mert kettő helyett csak egyetlen NYÁK, tehát elméletileg kevesebb fogyasztó alkatrész van a rendszerben. A jelenség két dologgal magyarázható, egyrész a HD 3870 X2-n GDDR3-es memóriák vannak, melyek többet fogyasztanak, mint a sima HD 3870-en található GDDR4-es chipek. Másrészt a HD 3870 X2-n szolgálatot teljesít egy PCIe-vezérlő is, ami további wattok formájában jelentkezik a grafikonon.
A játéktesztek során azt tartottuk szem előtt, hogy egy ilyesféle videokártya tulajdonosa legalább 1680x1050-es felbontást megjelenítő monitorral büszkélkedhet, ezért ennél alacsonyabb felbontást csak ritkán használtunk. A felbontásokat úgy állítottuk be, hogy a HD 3870 X2-n élvezhető legyen a játék, a többi videokártyát csak ezután teszteltük le.
A megatextúrás Enemy Territory: Quake Warsban a maximális beállítható felbontás 1920x1200 volt, ami a 24 colos monitorok natív beállítása, ehhez hozzáadtuk a 8x-os élsimítást, és a Radeonok lesöpörték a színről a GeForce-okat. A memóriavezérlő hatékonyabb működése itt kiütközött. Pedig a 8x-os élsimítás már a GeForce 8800 GTX-en is multisampling-alapú.
A HL2EP2 eredményei hasonlóan alakultak, igaz, itt már 2048x1536-os felbontást használtunk. Érdekes, hogy a 8800 GT SLI ezúttal a 8800 GTX mögött végzett, valószínűleg nem működött az SLI.
A Colin McRae DiRT esetében ismét ugyanez a forgatókönyv játszódott le, az SLI láthatóan nem működött, ráadásul hibás is volt (a grafika), míg a CrossFire jól érezte magát. Igaz, a HD 3870 X2 mindhárom játékban lassabb volt az egyszerű HD 3870 CrossFire-nél, valószínűleg azért, mert a memória órajele alacsonyabb, márpedig ezekben a játékokban még memória-sávszélességet zabáló beállításokat használtunk.
Az Unreal Engine 3-ra építkező játékokban nem lehet bekapcsolni az élsimítást, ezért a lehető legmagasabb felbontást használtuk (amit tőlünk telik). A két játék 2048x1536-ban a Radeonokon volt gyorsabb, de Bioshock alatt már vészesen közel került a 8800 GT SLI is.
Mára már köztudott lett, hogy a Crysist a Crytek csapata az NVIDIA-val közösen finomítgatta, így nem is lehet kérdéses, hogy melyik platformon fut gyorsabban. A HD 3870-esek CrossFire-ben olyan gyorsak, mint egyetlen GeForce 8800 GTX, a 8800 GT SLI befogására pedig esélyük sincs.
A World in Conflict sem kedveli különösebben az AMD lapkáit, a HD 3870-esek ezúttal is a sor második felében tanyáznak. A 8800 GT SLI és a HD 3870 X2 eredményei kicsit furcsán alakultak, érdekes módon a két konfiguráció óriási mértékben lassult az 1680x1050-es felbontás beállításával, és ami mégfurcsább, hogy ezúttal a HD 3870 X2 50%-kal lassabb volt a HD 3870 CrossFire-nél is.
A Gears of War is láthatóan inkább az NVIDIA GPU-kat szereti, pedig az AMD kártyáin ezúttal kikapcsoltuk a Catalyst A.I.-t is, azt bekapcsolva hagyva kb. 30–32 fps-t ért el a HD 3870 X2.
A tesztekből kiderült, hogy az egykártyás teljesítményt illetően hosszú idő után újra az AMD ülhet a királyi székbe. Sajnos az öröm nem felhőtlen, ugyanis nem minden játék reagál tökéletesen a CrossFire kapcsolatra (vagy csak szimplán az AMD GPU-ra), vannak alkalmazások, melyek még mindig az NVIDIA chipeknek kedveznek. A trónfosztás ettől függetlenül egyértelműnek tűnik, már csak az a kérdés, hogy meddig, ugyanis az NVIDIA is hamarosan beújít ezen a téren.
Mint már korábban kifejtettük, az AMD megoldása szimpatikus abból a szempontból, hogy egy jól sikerült, kevés hőt termelő architektúra duplikálására épül. Mégsem szeretnénk, ha a jövőben a dupla GPU-s megoldások váltanák ki a csúcskategóriát. A Radeon HD 3870 X2 annyiba kerül, mint két Radeon HD 3870-es VGA, viszont nincs szükség hozzá CrossFire-kompatibilis alaplapra. Teljesítménye a játékok többségében jobb, mint a GeForce 8800 GT SLI-é (amihez megfelelő alaplap is kell), miközben annál olcsóbb. Üresjáratban, ahol a legfontosabb, fogyasztása a kategórián belül alacsony, a két gyártó hűtése szerintünk jól sikerült, mert csak erős terhelés hatására gyorsul és hangosodik be, az RV670-es GPU High Definition videolejátszó képességei minden kívánalmat kielégítenek – mindezen szempontokat figyelembe véve a Radeon HD 3870 X2 számunkra tetszetős. További jó hír, hogy két HD 3870 X2-es CrossFire-be köthető (ezt nevezi az AMD CrossFireX-nek), így négy GPU teljesítményével gazdálkodhatunk. A probléma már csak a meghajtóprogram támogatásának hiánya, bár az AMD ebből a szempontból márciusra datálja a fordulatot, akkor valószínűleg mi is utánanézünk, hogy mi a helyzet ezen a téren. A teljesítmény mindenek felett elvű felhasználók számára a Radeon HD 3870 X2 ajánlott (ez igaz az Asus és az MSI kártyájára is), de nem különösen ajánlott, mert ár/teljesítményben nem a legjobb vétel, és mert nem minden játékban sikerült az AMD-nek a trónfosztás. A Crysis sokaknak tetszik, míg másoknak nem, de kétségkívül napjaink egyik legjobb grafikájú játéka, és sokan a Crysis alatt mutatott teljesítmény alapján választanak videokártyát, márpedig ebben az AMD le van maradva (igaz, nem csak és kizárólag önhibájából). És ez persze más játékokra is igaz, nem csak a Crysisra...
 |
| Asus Radeon HD 3870 X2 MSI Radeon HD 3870 X2 |
fLeSs
Az Asus Radeon HD 3870 X2-t az Asus, az MSI Radeon HD 3870 X2-t a CHS Hungary Kft., a többi videokártyát pedig az Expert Computer Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.