Működés

Kártyákat az asztalra!

A Picsioban nem található merevlemez, ami egyrészt jó, hiszen ennek köszönhetően lehet ilyen kicsi és könnyű a termék, másrészt viszont rossz, ugyanis így csak memóriakártyákra rögzíthetünk. Ezek közül a legnagyobb tárolókapacitású 32 gigabájtos lehet, aminek a kezelésére még képes a modell. A legjobb minőségű, HD-nak nevezett, 1440x1080 képpontos felbontás esetén ez 5 óra 42 percnyi audiovizuális tartalom tárolását teszi lehetővé. Amennyiben beérjük a legsatnyább képminőséggel – 320x240 képpont, harminc képkocka másodpercenként –, akkor viszont akár 86 órányi anyagot is rögzíthetünk. Ám joggal gondolhatja azt bárki, hogy nincs sok kedve egy ekkora kártyáért kiadni újabb harmincezer forintot, inkább megelégszik a kisebb tárolókapacitással. Nos, ha egy viszonylag olcsó és elterjedt, kétgigás kártyát használunk, akkor húszpercnyi HD-minőségű felvételt tárolhatunk, a QVGA felbontás esetén pedig 4 óra 40 percnyi anyag fér a kártyára.

Ha már a formátumoknál tartottunk, a már említett 1080p (16:9 képarány, 1440x1080 képpont, 30 képkocka másodpercenként) mellett a Picsio módot ad a 720p (16:9, 1280x720p, 60 fps), a VGA (4:3, 640x480p, 60 fps) és a QVGA (4:3, 320x240p, 30 fps) képminőségű felvételek közötti választásra.

A fenti (1280x720) videó további felbontásokban: 320x240, 640x480, 1440x1080

A készülék a gyors és jó minőséget produkáló MPEG-4 AVC/H.264 formátumot használja a videoanyagok rögzítése során, amelyet rengeteg különféle videolejátszó program képes kezelni. Tehát a számítógépen történő lejátszással elvileg nem lehet különösebb gond. Az általam preferált Gom Player mondjuk pont nem tudott megbirkózni a MOV kiterjesztésű fájlokkal, de pikk-pakk installáltam a VLC Media Playert, amelynek már nem jelentett kihívást.

Nem Picsioval forgatták az Avatart

Ma már nem újdonság, hogy egy kamera állóképek készítésére is alkalmas, így ez a termék is használható egy nyolc megapixeles digitális fényképezőgépként, ám arra is bizonyítékul szolgál, hogy az érzékelők száma még nem minden. Itt világosan bebizonyosodik, hogy milyen fontosak azok a kiegészítő, képjavító eljárások, amelyek a digitális fényképezőgépeket naggyá teszik. Ahhoz elég jó képeket tudunk a Picsioval készíteni, hogy a netes közösségi oldalakra felpakoljuk ezeket ismerőseink nagy örömére, de a fotózás élményét ez a készülék nem képes megadni. Ám gyaníthatóan nem is ez volt a tervezőmérnökök elsődleges célja.

Egy videokamera esetén nyilván fontosabb kérdés, hogy mi a helyzet a mozgóképekkel. A kamera kialakításából adódóan sokkal kevésbé stabil, mint a kéz, csukló több pontjára támaszkodó, hagyományos felépítésű modell. Ezt próbálták orvosolni a beépített képstabiliziátorral, de a végeredmény még messze van a tökéletestől.

A rögzített felvételek minőségével kapcsolatban kicsit ambivalensek az érzéseink. Kipróbáltuk rengeteg helyen a Picsiót, világosban, sötétben, szabadban és zárt helyen is. (Két további videó: Deák tér, Vásárcsarnok) Volt, amikor sikerült teljesen rendben lévő "kisfilmeket" összehozni, de arra is akadt példa, hogy gyászos véget ért a próbálkozás. A négyszeres digitális zoom által kínált előnyöket például makro módban egyszer sem sikerült kihasználni, mert a kamera képtelen volt normálisan fókuszálni a célpontra, így elmosódott maradt a kép, ami minden bizonnyal a fix, f/2,8 apertúrás lencsének köszönhető. Az 1/3,2"-os CMOS alkalmazása is érthető valamennyire, hiszen a gyártó egyik fő szempontja nyilván az volt, hogy alacsonyan tartsa a gyártási költségeket. A technológiának „hála” azonban sok esetben – főleg, ha kevés volt a fény – borzasztóan, élvezhetetlenül zajosak lettek a felvételek. Szintén tapasztalhatunk problémákat, elcsúszásokat a gyors mozgások rögzítése során, ugyanúgy a CMOS érzékelőnek köszönhetően. Nyilván meg tudták volna oldani az ilyen jellegű gondokat a gyártó mérnökei, de az a méret, a súly és/vagy az ár rovására ment volna. Így viszont sikerült tíz deka és ötvenezer forint alá szorítani az 57 milliméter széles, 97 milliméter magas és 17 milliméter vékony Picsiót.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!