Játékos konfigok tegnap és ma

Alsó- és középkategória

A cikkben közölt árakat nagykereskedelmi partnereink listái alapján képeztük kiskereskedői haszon és 20% áfa hozzászámításával. A bemutatónkban szereplő termékek – többek között – a nagykereskedelmi partnereink weboldalain feltüntetett kiskereskedésekben vásárolhatóak meg

2008 első hardverpiaci összefoglalójában olyan témát feszegetünk, ami olvasóink többségét biztosan érdekli: milyen számítógépet érdemes venni játékhoz? Hogy még érdekesebb legyen, megnézzük a fél évvel ezelőtt összeállított gépeket is.

Az utóbbi hat hónap fontos játékos eseménye, hogy végre magára talált a Vista, pontosabban a grafikus kártyák vistás meghajtói. Ma már alig van teljesítménybeli különbség az új és a régi Windows között. (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a Microsoft a hagyományos DirectX 9-ben is gyorsulást ígért az XP-hez képest, de mi már az egálnak is örülünk.) Jó hír, hogy az év végén óriási játékdömping volt, és a legnagyobb címek már kivétel nélkül támogatják a DirectX 10-et, így végre érvényesül az új GeForce-ok és Radeonok talán legerősebb reklámtulajdonsága. Azért egyelőre még a DirectX 9 a király, mert a legtöbb játék DX10-ben nem sokkal szebb, és/vagy jóval lassabban fut, mint a korábbi verzióval. Tovább folytatódott az a trend, hogy a játékoknak nő a számításigénye. Ennek köszönhetően a kezdetben gyengének tűnő, általános shaderes felépítésű GeForce 8600-ak és Radeon HD 2600-ak szépen elhúztak a GeForce 7600 és Radeon X1650 szériától, és elérték a Radeon X1950 Pro sebességszintjét.

Továbbra is a VGA maradt a játékos számítógép alappillére. Legolcsóbb konfigurációnk nyáron körülbelül 160 000 forintba került, és Radeon X1650 XT dolgozott benne, a leglassabb AMD kétmagos processzor és 1 GB memória társaságában.

Mai alap játékosunk ára 150 000 forint alá csökkent. Videokártyája már olyan MSI GeForce 8600 GT, amely a legújabb játékokban megveri a Radeon X1950 Pro-t, és jelentős tuningpotenciál rejlik benne. Némileg gyorsult a processzor is, mert 3800+-os Athlon 64 X2-t már nem lehet kapni. Nemcsak gyorsult, hanem olcsóbb is lett a CPU. Jelentősen csökkent a DDR2 RAM ára, ugyanannyi pénzért pedig ma már 50 GB-tal nagyobb merevlemezt lehet venni. A többi komponens ára alig változott az elmúlt hat hónapban. Ez is jelzi, hogy az alvégen már nem nagyon van hova csökkenteni az árakat – legalábbis rövid távon.

Összefoglalva: az új alapszintű játékos gép fél év alatt kevesebb mint 10%-kal lett olcsóbb, teljesítménye pedig csak a játékipar fejlődése miatt változott. Aki úgy érzi, hogy Radeon X1650 XT-je már kevés, most még kap érte 10–15 000 forintot, egy új PC-s játék árát, hozzátéve pedig GeForce 8600 GT-re fejleszthet. A gép többi komponensét nem érdemes bolygatni, bár a jelenlegi alacsony memóriaárak mellett megfontolandó még 1 GB DDR2 RAM beszerzése, mert több játék is igényli.

Júniusban az akkori VGA-piac legjobb ár/érték mutatójú termékére, a Radeon X1950 Próra alapozott közepes konfigurációnk, melyet a fellelhető legolcsóbb Core 2 Duo processzor egészített ki decens Intel P965 chipkészletes alaplap és 2 GB RAM társaságában. 20 colos széles TFT-t és igényes kiegészítőket válogattunk a teljesítményt produkáló alkatrészek mellé.

Légyegében ma is ugyanez a helyzet, tehát a legjobb ár/érték arányú VGA van egy olcsó kétmagos Intel CPU és egy nagyon jó alaplap mellett, de az összes komponens változott. A VGA már Radeon HD 3850 256 MB memóriával, amely egy kicsit tuningolva a nagy Radeon HD 2900 XT nyakában liheg. A processzor ugyan a legkisebb, nem is Core 2-nek nevezett Pentium Dual-core E2160, de ez az apróság is nevetve rohangál 3 GHz fölött, különösen akkor, ha az alapritmust egy olyan jó kis Intel P35-ös alaplap adja, mint a Gigabyte P35-S3L. Nem nőtt vagy gyorsult a memória és a merevlemez – sőt az előbbiből most alacsonyabb órajelűt választottunk –, de áruk szépen csökkent, akárcsak a 20 colos Samsung monitoré. Főként ennek köszönhető, hogy mai, grafikában sokkal erősebb gépünk majd 30 000 forinttal – vagyis 11%-kal – lett olcsóbb, de többi komponense nem gyorsult.

Ismét a VGA fejlesztése lehet a féléves konfiguráció felfrissítésének módja. A használt X1950 Próért kb. 25–30 000 forintot lehet kapni, a HD 3850 ára pedig még csökken egy kicsikét, szóval ismét egy új játék árából megoldható a továbbfejlesztés.

Felső kategóriák

Feljebb bizony nagyobb értékcsökkenést számoltunk ki, bár ebben részint benne van az is, hogy júniusban meglehetősen komoly felszereltségű alaplapot tettünk a Core 2 Duo E6320 alá. Nyáron egyértelmű volt, hogy egy jó gamer PC alapja csakis a GeForce 8800 GTS 320 MB lehet.

Ma is eléggé egyértelmű, hogy a felső régióban a GeForce 8800 GT 512 MB az optimális választás, mert teljesítményben nagyobb az előnye a Radeon HD 3870-kez képest, mint amekkora hátránya árban van. Hogy ez számszerűsítve egészen pontosan mit jelent, azt nehéz megmondani. Láttunk már olyan árlistát, amelyen a GT 56 000 forintért szerepelt, de mi a legolcsóbb, partnereinktől származó árat is picivel 60 000 forint fölé tudjuk helyezni. Hasonló az eltolódás a Radeonoknál is. Minden bizonnyal öldöklő árharc várható majd ebben a szegmensben.

Processzoros vonalon maradt a nyári ár, de fejlődött a belső. Az AMD K10 szériájának beindulásával és a 45 nm-es Intel processzorok megérkezésével ezen a területen is csak most kezdődik a tánc. Szépet esett a 22 hüvelykes TFT-k ára, így végül fél év alatt majdnem 60 000 forinttal kevesebb pénzért sikerült egy VGA-ban számottevően erősebb, a többi területen nagyjából azonos szintű PC-t megépíteni. Ez a különbség hasonlóan felextrázott alaplappal csak 40 000 Ft lett volna, ami arányaiban kicsivel 10% fölötti árcsökkenést jelentene, de a szerényebb Gigabyte deszkával 17% jött ki.

Érdemes a nyári GeForce 8800 GTS-es gépet most, fél év után fejleszteni? Nem. Igaz, hogy a 8800 GT gyorsabb nála, de a 320 MB-os GTS teljesítménye is elég még a mai játékokhoz, legfeljebb nem fogunk a 1600x1200-ban, hanem csak eggyel kisebb felbontásban játszani. Ha mégis cserére kerülne a sor, olyan 40–45 000 forintot még lehet kapni a használt GTS-ekért, bár lehet, hogy sokan inkább a hasonló árú, új Radeon HD 3850-eket részesítik majd előnyben.

Érdekes, hogy a legfelső kategóriában is csak 10%-os árcsökkenést találtunk, persze itt ez már több mint 60 000 forintot jelent. Nyáron a majd 150 000 forintos GeForce 8800 GTX volt az alap, ami mellé jó nagy kétmagos processzort és minden jóval megtűzdelt alaplapot választottunk. Igaz, hogy betettünk egy drága merevlemezt, és hatalmas monitor is került a listára, de a többi kiegészítővel nem vetettük el a sulykot, így nem lett a gépnek kilowattos tápja és modern műalkotásnak is beillő, drága háza, valamint a profi játékosok által – elsősorban pénzszerzési célból – fényezett önjáró egereket és billentyűzeteket, meg mindent halló headseteket is mellőztük.

Ugyan ma még nem annyira jellemző, de pár hónapon belül már a kettőnél több processzormagot is ki fogják használni a játékok, ezért érdemes a hozzájuk való gépbe is többmagos, bár alacsonyabb órajelen járó processzort tenni. Ha minden kötél szakad, a quadokat is lehet tuningolni. Ehhez most egy igazi felsőkategóriás alaplapot választottunk, bár a korábbi P35-ös Gigabyte is elég lett volna. Játékos célokra fölösleges méregdrága tuning-RAM-ot venni, inkább a mennyiség számít. Tekertünk egyet a tápon is, mely pusztán a számadatokat nézve gyengébb lett, de a minősége tovább javult, hangja tovább csökkent. Betettük a készletbe a Logitech felfrissített G15-ös billentyűzetét, amely elődjénél sokkal szebb lett; az unalomig ismételt kék világítást vörös váltotta, átvariálták az extra gombokat és a kijelző környékét.

A felsőkategóriás gép is 10%-kal lett olcsóbb az elmúlt hat hónap alatt, teljesítménye pedig ismét alig változott. Egyelőre még nem sok értelme van továbbfejleszteni a fél éves csúcsgépet, mert a 8800 GTX-nél továbbra is csak a 8800 Ultra gyorsabb, amelynek sebessége egy kis tuninggal elérhető, a négymagos processzorok pedig csak most indulnak igazán fejlődésnek.

Játékos PC versus konzol – I.

Ha játékgépekről van szó, kötelező megemlíteni az aktuális konzolokat is. Az Xbox 360 legolcsóbb változata, a merevlemez nélküli Arcade jelenleg 65 000 forint környékén kapható, de talán érdemesebb megvenni a 15–25 000 forinttal drágább, merevlemezes Premium csomagot, amihez vezeték nélküli headset is jár. A 20 GB-os winchestert külön 25 000 forint környékén adják. A PlayStation 3 legegyszerűbb, 40 GB-os merevlemezzel szállított változata 90–100 000 forintot kóstál. Nem szabad elfelejteni, hogy ebben már benne van a Blu-ray olvasó is, ami PC-s vonalon legalább 45–50 000 forintba kerül. A másik kettőtől eltérő szórakozási filozófiát követő Wii 60–65 000 forintért kapható, de ha szeretnénk kihasználni a lényegét, kettő-négy játékossal játszani egyszerre, akkor további 15–50 000 forintot kell költenünk az extra vezérlőkre.

A játékkonzolok többnyire tévére küldik a képüket, tehát ennek beszerzése is külön kérdés. Lehet, hogy már van otthon egy, és nem kell újat venni. Ha új kell, akkor az aprópénzért megkapható 50–70 cm képátlójú, használt katódsugárcsövesektől a több százezres LCD- vagy plazmatelevíziókig terjed a választék, de akár projektort is használhatunk hozzájuk. Még a legmodernebb plazmatévéket sem ajánljuk konzolhoz, mert a játékok grafikus felülete, esetleg a monitor közepén állandóan jelen lévő célkereszt beéghet a kijelzőbe.

Ha monitorra szeretnénk kötni konzolunkat, akkor HDMI vagy egyéb videobemeneteset kell választanunk, esetleg ügyeskedhetünk tévétuneren keresztül is. Természetesen PC-t is ráköthetünk egy modern televízióra, így a konzoloshoz hasonló, nagyképernyős játékélményt kaphatunk. Az LCD-tévék többségének 1366x768 képpontos natív felbontása van, ami picivel kevesebb pixelt jelent a szokásos 1280x1024-es monitoros felbontásnál, szóval nem kell aggódni amiatt, hogy a hatalmas képfelület hatalmas felbontást igényelne. A mai videokártyák rendesen kezelik ezt a felbontást. Szokásos, néhány méteres távolságból nagyszerűen használható a tévés PC akár internetezésre is, csak a 768 soros magasság lehet némileg korlátozó.

Játékos PC versus konzol – II.

A következő nagy kérdéskör a szoftvereké. Alapvetően fel kell tennünk magunkban a kérdést, hogy bűnözni fogunk-e vagy sem. Törvénysértő az illegális szoftvermásolás – warez tevékenység –, de a PC-s vonalon erőteljesen jelen van, sőt többnyire a konzolokat is kikezdi. Az aktuális trióból már csak a PlayStation 3 másolásvédelme állja a sarat.

Kemény ára van a jó úton maradásnak. PC-s vonalon egy 20–30 000 forintos Windows operációs rendszerrel kezdődik a játékos dolga, cserébe viszont a játékok olcsóbbak. Általában 20–25% a PC előnye, de sok új címnél nagyobb is lehet az eltérés. Jelenleg az Bioshock PC-s verziója 8000 Ft környékén kapható, Xbox 360-ra kétszer ilyen drága. A legújabb konzolos csúcsjátékok ára 14–16 000 Ft környékén mozog, míg a PC-seket 10–12 000 Ft magasságában vásárolhatjuk meg, szóval egyetlen játékon átlagban 4000 forint eltérés lehet. Feltéve, hogy idehaza vásárolunk. A korábban példázott Bioshock Angliából postaköltséggel együtt 11 000 forintnyi fontért megrendelhető. A használt játékok csereberéje sokszor járható út, így minden platformon olcsóbban lehetünk legálisak.

Forrás: Wordpress

A legtöbb játékos éppen a játékok miatt neheztel a PC-re. Ott ugyanis a szoftverrel igyekeznek megteremteni az igényt az egyre erősebb hardverre. Nagyszerű példa erre az NVIDIA 3-way SLI rendszeréhez készített techdemója, amit a többség Crysis néven ismerhet. Ez a játék kétségkívül gyönyörű, és vannak benne új elemek, de még a legerősebb játékos rendszereken is kifog, tényleg csak egy milliós árszintű PC-vel játszható nagy felbontásban, maximális grafikai részletességgel. Szerencsére a helyzet általánosan nem ilyen rossz. Tesztjeink is bizonyították, hogy jelenleg a GeForce 8800 GT, sőt a Radeon HD 3850 is elegendő a legújabb játékokhoz. Az előző oldalakon látható számvetés pedig azt támasztja alá, hogy félévente körülbelül egy legális új játék árát hardverre költve egy PC is szinten tartható.

A PC-s játékok másik nagy baja, hogy sok esetben hosszas grafikai konfigurálásra van szükség, és a játékok még így is gyakran szaggatnak. Sajnos az utóbbi jelenség már nem csak a PC-k sajátja. A konzolokon is feltűnt több olyan szoftver, mely bizony itt-ott belassul. Azért a helyzet távolról sem olyan vészes, mint a PC-nél. Ott az új hardverek beszerelésének nyűge is megvan, bár sokaknak éppen ez a barkácsolás a hobbija.

Forrás: Consolewarrior.info

Az utolsó, lényeges dolog, amit érdemes megfontolni a játékos platform kiválasztásakor, az egyéb funkciók listája. Játékkonzol mellett minden bizonnyal szükségünk lesz egy PC-re is, melyen elvégezhetjük ügyes-bajos dolgainkat, szerkeszthetjük, rendezhetjük multimédiás anyagainkat, levelezhetünk, interneten keresztül kommunikálhatunk. Ezekhez egyelőre még nem elég jók a konzolok, bár a PlayStation 3-ra teljes értékű Linuxot lehet telepíteni. Talán a legjobb választás a konzol mellé beszerezni egy olcsó, kisebb teljesítményű notebookot vagy asztali PC-t. Multimédiás tartalmak lejátszására viszont nagyszerű az Xbox 360 vagy a PlayStation 3. Korábban már említettük, hogy a PS3 kezeli a BD-t is. A Microsoft konzolja mögött erőteljes Xbox Live! szolgáltatás áll, amelyben (angol nyelvű) filmeket, tévéműsorokat is vásárolhatunk. Kár, hogy Magyarországról egyelőre csak kerülőúton érhető el. Hasonló rendszert épít a Sony is a PlayStation köré, de jelenleg még csak játékokat és demókat lehet letölteni.

Nem célunk dönteni a konzol kontra játékos PC témában – ezt mindenkinek a saját igényei és lehetőségei alapján kell megtennie –, csak összefoglaltuk azokat a kérdéseket, melyeket érdemes megfontolni a választás előtt.

rudi