Fatal1ty

350 ezer dollár elég sok pénz (nagyjából 80 millió forint). S ha még azt is hozzátesszük, hogy mindezt egy huszonéves fiatalember kereste össze alig pár év alatt, akkor még impozánsabbnak tűnhet ez az összeg.

Ez a háromszázötvenezer dollár persze csak becslés: egyes források szerint háromszor ennyi, más források szerint ennek a tízszerese. Az igazán meglepő azonban nem is az összeg és nem hősünk életkora. Az igazán döbbenetes (és elismerésre méltó) ebben a történetben az, hogy kizárólag PC-s játékokkal kereste meg ezt a vagyont. Ráadásul nem úgy, hogy ilyen játékokat fejlesztett, programozott vagy forgalmazott volna. Johnathan „Fatal1ty” Wendel úgy tett szert hírnévre és vagyonra, ahogyan valószínűleg nagyon sok fiatal szeretne: nem tett mást, csak játszott ezekkel a játékokkal.

Egy sérült csukló

Amikor 1981-ben megérkezett a kis Johnathan, a boldog szülők, James és Judy nem is sejtették, hogy a világ első és leghíresebb professzionális játékosának adtak életet. Persze akkoriban még nem nagyon voltak a mai értelemben vett számítógépes játékok: Johnathan szülei az autóiparban dolgoztak, majd hősünk tizenhárom éves korában elváltak. Johnt az édesanyja és nagybátyja nevelte tovább, és egészen hét éves koráig nem is volt semmi különleges a fiúban. Ekkor azonban egy sajnálatos baleset következtében a kis Johnathan egy iszonyú nagyot esett játék közben, és elég súlyosan megsérült a csuklója. Az orvos azt tanácsolta neki és a szülőknek, hogy a további, felnőttkori komplikációkat (pl. a csukló úgynevezett „bemerevedését”) elkerülendő, sportoljon sokat. John szó szerint vette a jó tanácsot: a következő években megszállottként űzte a baseballt, a focit, a jéghokit, a pingpongot, tekézett, golfozott és biliárdozott.

„John egész egyszerűen nem szeret veszteni. Teljesen mindegy neki,
hogy milyen sportágról van szó: a lényeg, hogy ő legyen az első.
És ha első lett, akkor máris újabb kihívást keres.” (Business Week)

Ez már önmagában is szép teljesítmény, azonban már ekkor kezdett megmutatkozni a fiú érdekes jellemvonása: a sportolást ugyanis nem magáért a sportért (vagy a mozgásért) szerette – egész egyszerűen mindenáron nyerni akart. Mindig. És minden sportágban. Eltökéltségének és kitartásának (tehetségének?) köszönhetően pedig nyert is. És ha egy sportágon belül már nem volt kihívás, akkor jött a következő, majd a következő és így tovább.

Sportból játék

Pár évvel később (1997 körül) megérkeztek az első látványos, 3D-s játékok, és John felfedezte bennük a „sportot”. Mivel a hagyományos sportok terén már nem sok kihívás maradt számára, John a győzelem örömét és a kihívást ezúttal a hálózatos játékok terén kereste. Először csak a barátaival játszott, amikor azonban megtudta, hogy ebben a műfajban is léteznek a szó szoros értelmében vett versenyek, akkor gőzerővel rákapcsolt. Némi gyakorlás után (ami jelen esetben quake-ezést jelentett) 1999-ben benevezett a CPL (Cyberathlete Professional League) tornára Dallasban, és rögtön a harmadik helyig küzdötte fel magát.

Pénzkeresés – igaz, kicsit másképp, mint ahogy megszoktuk

Egy kezdőtől ez igazán nem rossz eredmény. Ráadásul a nevelőapja folytonosan zaklatta, hogy kezdjen már valamit az életével, és hagyja végre a folytonos számítógépezést, John tehát úgy döntött, „fricskát” ad a szülőknek, és mostantól a játékból, illetve a versenyekből fog megélni. (Ebben az elhatározásában valószínűleg segítette a CPL négyezer dolláros díja is, ami tizennyolc évesen nem rossz bevétel...)

Kis gyakorlás után el is repült hát Svédországba, ahol rögtön kihívta a világ legjobb tizenkét (Quake III) játékosát. Ez a teljesítmény azóta is rekordnak számít: John tizennyolc meccset játszott a legjobbakkal, és mind a tizennyolcat megnyerte – ezzel hivatalosan is ő lett a világ legjobb Quake III játékosa.

Két hónappal később már mint világbajnok mehetett ismét Dallasba, sikeresen megvédve címét a sok száz nevezővel szemben – és boldogan zsebelhette be a negyvenezer dolláros fődíjat.

Aki csak ritkán veszít

Innentől pedig már nem volt megállás: Fatal1ty elkezdte járni a világot, minden létező versenyre elment, minden versenyszámban elindult (Quake, Painkiller, CounterStrike, Unreal Tournament, Doom 3 és minden egyéb), és persze közben degeszre kereste magát. Fatal1ty ugyanis nagyon ritkán veszít, a legrosszabb eredménye a hatodik helyezés, de ez is csak egyszer fordult elő (2005, CPL Spain World Tour Stop, Painkiller, Barcelona), legtöbbször az első, a második, illetve ritkábban a harmadik helyen végez.

John, a sportember: ezúttal a BusinessWeek címlapján

Ilyen teljesítményre persze hamar felfigyel a szakma: Fatal1ty (a név amúgy John egyik kedvenc játékából, a Mortal Kombatból származik) hamar kapott maga mellé egy menedzsert, akinek a segítségével azután megszülettek a Fatal1ty reklámok. Reklámozott már internetelérést, processzort, monitort, sőt még energiaitalt is. Ráadásul a gyártó cégek is látnak fantáziát Johnban, hiszen kivel is lehetne jobban reklámozni például egy egeret, mint azzal az emberrel, aki éppen egérrel kereste össze a vagyonát. Így eshet meg, hogy ha hajlandóak vagyunk kicsit többet költeni a szokásosnál (és fanatikus játékosok vagyunk), akkor vehetünk hivatalos Fatal1ty alaplapot, CPU-hűtőt, házat, egeret (az egér kifejezetten John útmutatásai alapján készült, csak hardcore gamereknek ajánlott!).

Fatal1ty márkájú egér a Creative-tól: nem éppen olcsó,
de ha a mesternek jó, akkor talán nekünk is az lesz

És hogy mi lesz ezután? Nos, John saját bevallása szerint a számítógépes játékok sporttá „emelésének” szeretné szentelni életét, beleértve, hogy előbb-utóbb az FPS játékok olimpiai sportággá avanzsáljanak. Ennek érdekében lobbizik és küzd – sok sikert John!

Kazári Csaba