Próba, értékelés

Kézbe véve is igazolja a Spinn azt a minőséget, amit megjelenése sejtet. A fémborításhoz 70 grammos tömeg társul, érezni, hogy van benne anyag. Nagyszerűen jár a névadó tekerő, minden lépésnél racsnisan kattan egyet, forgásában mégsem akad túlzottan. Igényes Hi-Fi berendezéseken látni hasonló kezelőszerveket.

A lapos kijelzők világában valamennyire jártasak számára az óriási sokk akkor jön, amikor életre kel a 3,3 hüvelykes, 480x272 pixeles AMOLED panel. Ilyen sötét feketét eddig még nem láttunk médialejátszón, de monitoron sem. Teljesen fekete képet megjelenítve pontosan olyan volt a Spinn monitora, mintha kikapcsoltuk volna. Kár, hogy ezt fotón szinte lehetetlen visszaadni. Technológiája miatt lényegében nincs utánhúzása, de azért egy hiányosságára fény derült. Csak 262 000 színárnyalat megjelenítésére képes, ezért finom átmeneteknél sávosodás látszik rajta.

Képekkel kapcsolatos a másik hiányosság is, amit felfedeztünk. Vagy a Spinn szoftvere, vagy a hardvere túl lassú a képek előnézeti ikonjainak gördülékeny megjelenítéséhez. Amikor fotóink között lapoztunk, gyakran az alábbi képen látható üres kereteket voltunk kénytelenek nézegetni. Valamiért a JPG állományok nagyítása sem működött, de ez minden bizonnyal orvosolható egy firmware-frissítéssel. Valahol 8-10 megapixel környékén volt a megjeleníthető képek mérethatára.

Hozzánk hasonlóan sokaknak ellenérzése van az érintőképernyőkkel kapcsolatban. A Spinn próbálgatása közben derült ki, hogy mi okozza ezt: a visszajelzés hiánya. Megnyomja az ember a kijelző egy részét és vár, nem tudja, hogy jól nyomott-e, jó helyen nyomott-e, vagy csak a szoftver, esetleg a hardver nem akar reagálni a parancsára. Az Iriver nagyszerűen oldotta meg ezt a problémát. A Spinnbe vibramotort építettek, ami minden érintőképernyős „gomblenyomás” jóváhagyásaként rezeg egy finomat. Így pontosan tudtuk, mikor adtunk ki a parancsot, és már kezdtük szeretni ezt a fajta kezelőfelületet. Főleg, hogy egy kis Flash tudással lényegében akármilyen elrendezés megvalósítható a 480x272 pixelen. Az alap kezelőfelülettel csak az volt a bajunk, hogy az opciókat előhívó felület kicsi volt, és túlzottan a bal sarokba tették. Nagyon tetszett viszont a drag-and-drop jellegű lejátszási lista készítés és állománytörlés.

A Spinn további okosságai, hogy a zenés részen ID3 tag és hagyományos, könyvtáras rendszerben is tudunk navigálni. Nagyra értékeljük, hogy támogatja a médialejátszókkal kezelhető MTP és a normál adattárként működő MSC (UMS) átviteli rendszer is. Kár, hogy a váltáshoz formázni kell a memóriát, ami minden adat elvesztésével jár. Éppen emiatt az MTP-t használóknak körülményes lehet a firmware frissítése, ugyanis azt valamiért csak MSC módban hajlandó elvégezni a mellékelt szoftver. Szintén csak MSC módban működik a mellékelt állománykezelő alkalmazás, az Iriver Plus 3. Kaptunk a géphez egy videokonvertáló programot is, ami szerintünk a legjobb minőségben csinálhatna jobb képet. Kétperces próbavideónknál, aminek kiindulási alapja egy 720p-s DivX volt, a leggyengébb minőségű állomány 5 MB-os, a legjobb 8,5 MB-os WMV lett, az előbbi 300 kbps-os video- és 370 kbps-os audiokódolással, az utóbbi 500 kbps-os és 640 kbps-os beállítással. Közepes beállításon 400 és 505 kbps volt a két érték, a fájlméret pedig 6,7 MB.

Hangminőségben a Spinn megfelel majd a felhasználók legalább 90 százalékának. Azok, akik gyakran többet költenek a kiegészítő, extra fülhallgatóra, mint magára a lejátszóra, némi hiányt éreznek majd basszusból, kicsit túl sok magasat kapnak, és ha nagyon-nagyon jól figyelnek, akkor a veszteségmentes tömörítésű zenéknél a jobb hangkártyákénál valamivel „elektronikusabb” hangzást tapasztalnak. A gyári füles tőlünk erős közepes értékelést kap, hangzásán az EQ-val és az SRS WOW HD-vel lehet egy kicsit finomítani, a basszust kiemelni, a magasat kicsit visszavenni.

Többi funkcióját – a képes akadozástól eltekintve – nagyszerűen látta el az Iriver Spinn. A videók 3,3 hüvelyken már többé-kevésbé élvezhetőek voltak, a rádió megfelelően érzékeny és háromféle tömörítéssel felvenni is lehet belőle. A 8 GB-os modellre nagyjából 300 órát tudtunk rögzíteni közepes minőségben. Minden nehézség nélkül működött a Bluetooth kapcsolatteremtés is headsettel. Hozta az adatlapon szereplő teljesítményt az akkumulátor, aminek egyetlen töltésével egy teljes napon át tudtunk zenét hallgatni. Örvendetes, hogy 15 perces töltéssel további másfél órányi zenehallgatást kaptunk.

Értékelés

Összegezve tehát az Iriver Spinn egy nagyon látványos, nagyon érdekes, nagyon ügyes, felsőkategóriás mini PMP, olyan igazi presztízsmodell, amire gyártója büszke lehet. Szerintünk kiválóan sikerült a névadó kezelőszerv, de a hatalmas AMOLED kijelző a vibrálós érintőfelülettel még egy fokkal jobb. Ezek, és a korábban említett további előnyök mellett elhanyagolható a képes rész akadozása, a kissé sávosodó színátmenetek, és az a tény, hogy az audiofilek esetleg kifogásolhatják a hangzását. Sajnos, mint minden jónak, az Iriver Spinnek is megvan a maga ára. A 8 gigabájtosat 59 000 forintért kínálják, ami már közelíti az iPod Touch árfekvését.

Iriver Spinn

rudi

Az Iriver Spinnt az Infopatika Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.