Adattárolás

Nagyon vártuk, de sajnos idén a memóriaipar még nem tört be teljes erejével az adattárolók világába, vagyis várni kell még egy kicsit a mozgó alkatrész nélküli, flashmemórián alapuló winchesterekre (SSD). Pedig égető szükség lenne valamire, ami gyorsabb az aktuális megoldásoknál, mert egyre gyakrabban a merevlemez a szűk keresztmetszet. Gondoljunk csak a sokmagos processzorral, csúcskategóriás videokártyával és tengernyi memóriával megtöltött játékos számítógépre, amely előtt hosszú másodperceket kell ülni, míg betöltődik a pálya, vagy akció közben meg-megbicsaklik a móka egy kis winchestertekerés miatt.

A klasszikus merevlemezeknél tovább folytatódott a megszokott rutin, az árak csökkentek, a tárkapacitás és – a nagyobb tányérméret miatt – a sebesség viszont nőtt. Az év elején érkeztek az első 750 GB-os winchesterek, időközben pedig sikerült elérni az 1 TB-os mérföldkövet is. Januárban még a 250 GB körüli tárolóknak volt legjobb a fajlagos költségük, mostanra az 500 GB-os vagy még nagyobb méret a nyerő, ahol az árak 12 hónap alatt majdnem megfeleződtek.

Idén nemcsak a notebookok, hanem merevlemezeik is lendületbe jöttek. Az év elején még csak 120 GB-os volt a legnagyobb beszerezhető méret, mostanra már itt vannak a 250 GB-osak, és rövidesen átlépjük a 300 GB-os határt. Júliusban megnéztük, milyen gyorsak ezek az asztali verzióknál kisebb, halkabb, energiatakarékosabb, hűvösebb apróságok. Ezen a területen van a legnagyobb szükség az SSD-kre, és itt is debütáltak. Néhány csúcs hordozható gép már idehaza is rendelhető mozgó alkatrész nélküli háttértárral.

Elsősorban a lassabb merevlemezes notebookokon lendíthet sokat a Vista ReadyBoost technológiája, amit ősszel próbáltunk ki két tucat USB-s pendrive társaságában. Ezek az adattároló apróságok is nagyra nőttek az utóbbi években, és a leggyorsabbak jól mutatják, hogy a flashalapú tárolók bizony versenyképesek a mágneslemezesek ellenében.

Miközben a nagyobb tárkapacitású és a jelenleginél sokkal kedvezőbb ár/érték arányú SSD-kre várunk, mind többet hallani arról is, hogy a flash technológia belátható időn belül olyan versenytársakat kap, melyek sebesség, költségek és – ami itt különösen fontos – tartósság tekintetében is lekörözik őt. A lehetséges utódok egyikének, a PRAM-nak a gyártását már 2007-re ígérték, azonban ezt egyelőre elnapolták, számos más eljárás pedig még csak laboratóriumi körülmények között villogtatja (tej)fogait. A helyzet némiképp hasonló a sokak által várt LCD–OLED generációváltáshoz; az újabb technológia bevezetését még gátolják a kezdeti súlyos költségek, másrészt pedig a gyártók szép haszon kíséretében először azokat az összegeket szeretnék viszontlátni, melyeket a korábbi technológia kifejlesztésébe, a gyártási infrastruktúra létrehozásába, no meg persze a marketingbe öltek. A flash tehát még jó ideig velünk lesz, sőt a pendrive-oknál komolyabb SSD-knek köszönhetően még csak eztán éli virágkorát.

Nagy harc dúl az optikai tárolóknál. DVD-fronton inkább csak reklámértéke van az idén elterjedt 20-szoros írási sebességnek, nem történt semmi jelentős, de a nagy kapacitású Blu-ray és HD DVD szabványok szépen egymásnak feszültek. Szinte minden héten hallani lehetett valami újat egyik vagy másik oldal felől, bár ezek általában a filmeket érintették. Számítógépes vonalon idehaza egyelőre a Blu-raynek áll a zászló. Az első BD-írót még 2006 legvégén teszteltük, és azóta több modell is piacra került, de HD DVD meghajtót egyelőre csak néhány extra notebook opciós listáján láttunk. A BD esélyeit növeli, hogy a sima számítógépes olvasók ára szépen csökken. Ősszel járt nálunk az Asus BC-1205PT, melynek rácsodálkoztunk 60 000 forintos árára, ráadásul Pioneer ikertestvére jelenleg 40 000 Ft környékén fogható. Nem lepődnénk meg, ha ez az ár jövőre a felére vagy akár negyedére csökkenne.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!