Beállítás

A Level One router webes felülete nem kápráztatott el minket, mellőztek szinte minden grafikus elemet, de ami megvan, az könnyen és egyértelműen kezelhető. Meglepően jól használható a help is. Meggyűlt a bajunk a jelszavas védelemmel. A router alapból kód nélkül érkezik, így az IP cím böngészőbe írásával máris a kezelőfelületen találtuk magunkat. Azonnal feltettünk egy tízbetűs jelszót (a betűk száma még fontos lesz), de felhasználói nevet nem lehetett megadni. Amikor újra bejelentkeztünk volna, akkor viszont előjött a felhasználói neves ablak. Vajon mit kell beírni? A használati útmutatóból kiderült, hogy semmit, csak a jelszó kell. Nosza, begépeltük – hibás. Harmadik próbálkozás után reseteltük a routert, újra megadtuk a tízbetűset, de újra hibás lett. A kód beállításánál feltűnt, hogy a rendelkezésre álló ablakocska csak kilenc karakter méretű, de ennek először nem tulajdonítottunk nagy jelentőséget. Mint kiderült, mégis van neki, ugyanis tízbetűs jelszavunk első kilenc karakterét beütve sikerült bejutni végül a menübe.

Elsőnek a WAN varázslót indítottuk el, mellyel három-négy egyszerű lépésben beállítottuk az internetkapcsolatot.

A vezetékes LAN és a vezeték nélküli Wi-Fi rész sincs túlbonyolítva, egyszerű, érthető, könnyen kezelhető. A wireless biztonsági arzenál teljes, van WPA2 is mindennel, ami kell. Nagyon kényelmes volt a vezeték nélküli állomások hozzáférésének megadása. Érdekes, hogy a hálózathoz és az internethez is külön szabályozás van.

A komolyabb beállítási eszközöket a kiterjedt „Advanced” részlegre csoportosították, ahol minden menüponthoz rövid magyarázat tartozik, így könnyű eligazodni. Az általánosan megszokott funkciók közül egyik sem hiányzott, sőt találtunk pár olyan érdekességet, amit a drágább konkurensek sem tudnak.

Az „Access control” specialitása, hogy nem csupán időbeli elérési korlátozásokat szabhatunk meg, hanem ezeket konkrét számítógépekre (vagy azok egy csoportjára) is alkalmazhatjuk. Az „Advanced Internet” részleg extrája, hogy több WAN IP birtokában több DMZ-t is létrehozhatunk (olyan gépeket, amelyek a tűzfal és egyéb hálózati korlátozások fölött állnak).

A legjobban a QoS szekció forgalomszabályozása tetszett, amihez hasonlót csak drágább routereknél látni. Első menetben forgalomtípusonként szabhatunk meg prioritásokat és sávszélességbeli határokat, például háttérbe szoríthatjuk az FTP-t a VoIP szolgáltatások javára. Ennyinél nem álltak meg a Level One szoftverkészítői; csináltak IP és MAC címre megadható szabályozást is.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!