HTPC – processzorok, hang és egyebek

Nem esett még szó a HTPC-k processzorigényéről. Ha szoftveresen tömörítő TV tunerrel szeretnénk felvételt készíteni, akkor a központi egység komoly megterhelésnek lesz kitéve. Korábban általánosan elfogadott álláspont volt, hogy tömörítéshez a Pentiumok a jobbak, de azóta némileg változott a helyzet. Tesztjeink alapján a konkurens AMD behozta lemaradását, de a vezetést nem vette át. A 25 000 Ft körül kapható, 3 GHz-es Celeron 345 többnyire gyorsabb a picivel drágább Sempron 3000+-nál. A 40 000 forint környékén megvásárolható 2,8 GHz-es Pentium 4 520 nagyjából olyan gyors, mint a 10 százalékkal drágább Athlon 64 3200+. A valamivel 50 000 Ft alatt megvásárolható 3 GHz-es Pentium 4 630 és Athlon 64 3500+ is hasonló tömörítési képességekkel bír, de a 60 000 forintos 3,2 GHz-es Pentium 4 640-nek már közel 15 000 Ft-os árelőnye van a hasonló teljesítményű Athlon A64 3800+-szal szemben. Hasonló a helyzet a kétmagos processzoroknál is. Ugyan a 70-75 000 Ft körül kapható legkisebb kétmagos Pentium 4 820 lemarad az Athlon 64 X2 mögött, de hátránya kisebb mértékű, mint amekkora előnyt jelent a megközelítőleg 25 000 forinttal kedvezőbb ára. Ha pusztán videótömörítés a célunk, akkor Intel processzorokkal némileg jobban járunk, bár a különbség csak a nagyobb processzoroknál jelentős. Ha játszani is szeretnénk a HTPC-n, akkor az AMD megoldásai is szóba jöhetnek.

A kép mellett fontos a HTPC hangminősége is. Ugyan a mai modern alaplapokra már 6-8 csatornás hangkodekek kerülnek, de ezek minősége már közepes hangfalakon is jól érzékelhetően gyengébb, mint a különálló hangkártyáké, ráadásul a processzort is jobban terhelik. Előnyük, hogy nem igényelnek bővítőhelyet – ez egy tuneres mATX lapnál fontos lehet – és nem kerülnek extra pénzbe. A különálló hangkártyák többsége is alacsony nyomtatott áramkörre épül, csak a legjobbak vagy az extra csatlakozóval rendelkezők teljes magasságúak.

Az alaplapi hangkeltőkhöz képest jelentős minőségbeli előrelépést jelent a Creative Labs Sound Blaster Live! 24 bit, mely nyolccsatornás, és félmagas nyomtatott áramkörre épül. Vételára jelenleg 6000 Ft körül alakul, de kifutó modellről van szó, melyet a mozizás szempontjából ugyanolyan tudású, de némileg drágább (kb. 10 000 Ft) Audigy SE vált.

Sound Blaster Live! 24 bit - a tanácsos minimum

Az erős középkategóriában is átalakulóban van a Creative Labs kínálata. A korábbi Audigy 2 modelleket az Audigy 4 váltja, ezek már ismerik a Dolby Digital EX 6.1 és a DTS-ES 6.1 szabványt. Az Audigy 4 teljes magasságú kártya, és egy távirányítót is mellékelnek hozzá, így 21 000 Ft körüli vételára jó befektetés. Az egyszerűbb, távirányító nélküli, modell 14 400 forintért vásárolható meg.

Sound Blaster Audigy 4 - távirányító is jár hozzá

Hangminőség szempontjából a csúcsot a Creative Labs új, X-Fi sorozata jelenti, melynek már legkisebb tagja, az Xtreme Music is nagyszerű választás egy HTPC-be. Vételára 32 000 Ft környékén alakul, de cserébe a korábbi moziszabványok mellé THX minősítés társul. Hasonló tudású, de olcsóbb – kb. 20 000 Ft – az Audigy 2 ZS, mely szintén THX minősítésű.

X-Fi Xtreme Music

A HTPC szempontokat figyelembe véve a drágább X-Fi termékek nem hoznak kifizetődő többletet. Az 50 000 forintos X-Fi Platinumhoz előlapi panel és távirányító jár, a csúcs Elite Pro a távirányító mellé külső panelt kapott.

A hangkártya mellett a hangszórókészlet is meghatározó szerepet játszik a hangminőség alakulásában. Ugyan a mozizás nem támaszt olyan minőségbeli követelményeket, mint a klasszikus zene vagy jazz, de nem érdemes pont ezen a komponensen spórolni. Egy jól megválasztott hangszórókészlet sokkal tovább fogja kiszolgálni gazdáját, mint egy processzor, alaplap vagy más gyorsan elavuló hardverelemek. Egy közepes méretű szoba betöltéséhez is szükség van a 25-30 000 forintos árkategóriában kapható Genius HT 5.1 rendszerre, de egy nappalihoz a szokásos számítógépes hangfalak már kevésnek bizonyulnak, érdemesebb hi-fi szaküzletekben szétnézni és külső erősítőt használni.

A hangkártya és hangszórók mellett legalább olyan fontos az összeköttetésük is. Komolyabb hangrendszerhez kötelező igényesebb vezetékeket is választani, mert a gyengébb kábelek jelentősen ronthatnak az összteljesítményen. Az előreszerelt készletek helyett érdemes méretre szabott vezetékeket készíttetni, hiszen ezek is örök darabok lehetnek, legfeljebb a szoba átrendezésekor kell majd módosítani rajtuk. A hang mellett a képet továbbító kábel minőségére is ügyelni kell. Az összeköttetés típusa is sokat számít. A kompozit RCA produkálja a leggyengébb jelet, az S-Video már megfelelő. Ha lehetőségünk van rá – támogatják a berendezéseink – a HDTV-s összekötetéssel járunk a legjobban. Ebben az esetben mind a károm komponensjel külön kábelen halad.

Fontos kényelmi szempont a távirányító is. A TV tunerekhez, jobb hangkártyákhoz, hangszórókészletekhez és televíziókhoz is jár távirányító, sőt, aki videót, DVD lejátszót, műholdvevőt és komolyabb hi-fi hangrendszert is használ, annak hipp-hopp nyolckarú polippá kell változnia, ha összes eszközét egyszerre akarja vezérelni. Az ilyen esetekben tanácsos univerzális vezérlőeszköz után nézni, mint például a Logitech Harmony 525, mellyel mi is megismerkedtünk. Vételára ugyan nem éppen alacsony, de aki a sok távirányítós készüléket megengedhette magának, annak érdemes a karmesterre is áldoznia.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!