Képminőség

A projektoroknál a felbontás mellett a kontrasztarány, illetve a fényerő határozza meg a képminőséget. Ez utóbbi maximum értéke ebben az esetben 2000 ANSI lumen lehet. Ez soknak tűnhet első hallásra, hiszen otthon azért általában lehetőség nyílik a megfelelő körülmények megteremtésére, azaz a szoba besötítésére. De az is igaz, hogy egy irodában, ahova beszűrődik a nappali fény, vagy valamekkora világításra szükség van, igen jól jöhet. Otthoni használat során az az első, hogy a fényerőt levegyük. Egyrészt a túl nagy fényerő igen zavaró, másrészt az alapból kicsit hidegnek tűnő kép finomodik, és ráadásul ilyenkor a hűtési zaj is csökken.

E DLP projektor elméletileg 40 000:1 kontrasztarány megteremtésére képes, ami szokatlanul nagy szám. Gyanítható volt, hogy valamiféle speciális eljárásnak köszönhető ez az érték, ez pedig a Dinamikus Fekete elnevezésű automata íriszvezérlés. A gyári alapbeállításban ez a funkció ki van kapcsolva, és aktiválása után nagyjából sejthetjük is, hogy miért. Ez az eljárás ebben az esetben túlságosan hatékonyra sikeredett, még közepes fokozatban is. Főleg gyors képváltások esetén tűnt szembetűnőnek, ahogy a készülék lámpája változtat a fénymennyiségen, és szabályozza a gamma értékeket. Ez pedig egy idő után kimondottan zavaró volt, mondhatjuk, hogy inkább csökkenti, mint növeli az élvezeti értéket. Tehát az igen magas kontrasztarány rendkívül jól hangzik, de a valóságban nem nagyon fogunk vele találkozni.

Egyébként a kontrasztra kikapcsolt Dinamikus Fekete esetén sem lehet sok panasz. Sőt alapvetően a képminőség teljesen rendben van. A színhűség remek, és a vetítő képe a mai, magasabb kategóriás DLP-megoldásokhoz hasonlóan kellően letisztult és fényszóródásmentes.

Természetesen lehetőségünk nyílik, hogy saját szájunk íze szerint állítsuk be a képet. Módosíthatunk a fényerőn, kontrasztarányon, színhőmérsékleten, a gammán, be- és kikapcsolhatjuk a Dinamikus Feketét, illetve a kissé idétlenül hangzó Ragyogó Színek funkciót. Állíthatunk a RGBCMY (vörös, zöld, kék, cián, magenta, sárga) komponensek erősségén és telítettségén. Sőt még azt is meghatározhatjuk, hogy ha vászon helyett falra vetítünk, milyen színű a felület.

Magától értetődően sok függ attól, hogy milyenek a körülmények, illetve milyen forrásról származó tartalmat jelenítünk meg a H7530D segítségével. Ennek megfelelően a gyártó néhány előzetes beállítást eltárolt, és ezek közül bármikor kiválaszthatjuk a legmegfelelőbbet. Ezek természetesen már nevükben (Bemutató, Mozgókép, Sötét mozi, Játék, Sport, Felhasználói, Fényes) is jelzik, hogy nagyjából mikor érdemes alkalmazásukon elgondolkodni. A Játék mód alaphelyzetben nem túl meggyőző, valahogy túl soknak tűnt a gamma, de amikor valamilyen FPS-ben, egy sötét alagútban vártam a szörnyhordák támadását, rájöttem, hogy tényleg ez kell nekem. Általános használatra, a Bemutató és a Mozgókép tűnik a legjobbnak, a Fényest pedig jobb elkerülni, mert valamilyen oknál fogva ebben a sárga igen erőteljesen dominál. Ez az egyetlen beállítás, amelyet vitán felül sikerült használhatatlanra elbaltázni, de ennyi talán még belefér.

Megéri legalább egyszer végigzongorázni a lehetőségeket. Alapvetően egy projektornál igen sokat számítanak a külső körülmények, ezért általános érvényű tanácsot nem igazán lehet adni, csak azt, hogy érdemes egy kis időt és energiát belerakni, hogy megtaláljuk a nekünk legjobban tetsző beállítást. Amit leginkább nem szabad hagyni, hogy mások túlzott mértékben beleszóljanak ebbe, a felhasználó fog együttélni a projektorával, ő nézi vele a filmeket, az a fontos, ami szubjektív módon neki tetszik.

A DLP-projektorok esetén gyakran előfordul a színátmenetek sávosodása, és ez az, amit itt is néhányszor megfigyelhettünk, főként gyors mozgások megjelenítése során. Illetve néhány sötétebb színárnyalatnál, így a bordónál vagy a mély vörösnél olykor feltűnően pontszórásos volt a kép.

A Full HD felbontás elméletileg magáért beszél. Azért természetesen kipróbáltuk néhány, több felbontásban is elérhető demofilmmel, hogy megnézzük, valóban van-e érzékelhető eltérés. A helyzet az, hogy olyan orbitális különbséget a 720p és az 1080p felbontású tartalmak között nem láttunk. Természetesen az utóbbiaknál némileg részletgazdagabb volt a kép, de ez igazán látványossá csak akkor vált, amikor a vetítési távolság megnövelésével a képméret is nagyobb lett.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!