Samsung SyncMaster 245T

A SyncMaster 245T a korábbi tesztünkben is felbukkanó 244T utódja, sokat csiszoltak a 244T-n, míg megszületett a 245T. Ezt a típust már régen bemutatták, itthon mégis csak nem olyan rég vált elérhetővé. Sajnos a 245T kicsit kilóg a sorból, ugyanis a többiekhez viszonyítva magas az ára (aminek azért megvan a maga oka). Lássuk, hogy mit kapunk 190–200 000 forintért.

Samsung SyncMaster 245T [+]

A 245T külsőre komoly hasonlóságot mutat a 245B-vel, ami talán nem véletlen, hiszen mindkettőt a 2007-es CeBIT-en mutatták be. Ennek ellenére nem tanácsos őket összekeverni (az árcédula segít a megkülönböztetésben), mert belsőleg ég és föld a kettő. A 245T megörökölte a korábban nagy sikereket elért 215TW külsejét, ez a dizájn nálunk nyerő szokott lenni, mert nem csicsás, inkább visszafogott, ugyanakkor egyszerű és tetszetős. A nálunk járt tesztpéldány teljes egészében fekete. A káva nagyon vékony, ugyanúgy, mint az LG L245WP esetében, a típusjelzés a bal felső sarokba került, a panel alatt, középen pedig a Samsung logó látható. A kijelző jobb szélén, alul találjuk a kezelőgombokat. A talp egy kerek, fémmel nehezített műanyag borítású korong, ami passzol a kávához, mert szintén fekete.

Pivot mód és a hátoldal [+]

Oldalról [+]

A panel előre- és hátradönthető (–5 és 20 fok), illetve a magasság állítására is van lehetőség kb. 10 cm-es mozgástartományon belül. A 245T állványzata okosabb a 245B-énél, ugyanis támogatja a portré, azaz a pivot üzemmódot. A hátoldal jól bordázott, ami szerintünk jót tesz a panel szellőzésének. A talpon egy gyűrű található, ennek köszönhetően a monitor mindkét irányba elfordítható.

Csatlakozók [+]

A SyncMaster 245T nem rendelkezik olyan csatlakozóarzenállal, mint a Dell 2408WFP. Az analóg és digitális (HDCP-kompatibilis) bemeneteken felül találunk rajta kompozit és S-Video bemeneteket, illetve két USB portot és egy HDMI bemenetet. A monitor oldalába komponens bemenetet és USB-portokat építettek. A felsorolt portokon felül egy audioport és egy kis tápcsatlakozó található még a 245T-n, ami egy külsőleg csatlakoztatható hangszóróhoz szükséges.

Kezelőszervek [+]

Kezelőszervek terén a 245T kicsit jobb a 245B-nél, ugyanis a 245T támogatja a PIP (Picture in Picture) módot, így egy ennek a bekapcsolására hivatott gombbal is szolgál. A gombok szokás szerint jól sikerültek, a lenyomásra rendesen reagálnak, nem lötyögnek. A Menu gombbal hívjuk elő az OSD-t, a fel-le nyilakkal lehet navigálni, a visszanyíllal lehet menüpontot választani, az Auto gomb szolgál analóg csatlakozás esetén a képernyő automatikus pozicionálására; a bekapcsológomb üzem közben kéken világít.

Az MPA gomb a 245T egyik nagy újítását, az MPA, azaz Motion Picture Accelerator be-, illetve kikapcsolását teszi lehetővé. Az MPA azért született meg, hogy a szem számára még overdrive mellett is látható utánhúzást megszüntesse. Az alapprobléma, hogy az agy az éppen látott képkockát pár ms-ig eltárolja, mielőtt az eltűnne, így mivel az LCD-n megjelenő film/játék folyamatos mozgásban van, az agyunk elmosódást érzékel. Az MPA bekapcsolásával a panel mögött található háttérvilágítás másodpercenként 60-szor villan fel (mint egy CRT), így az agy által megjegyzett képkocka először eltűnik, mielőtt megjelenne a következő, így nem látunk elmosódást (legalábbis a Samsung ezt állítja). Őszintén szólva szerintünk ez a módszer felettébb kétélű. Játék és filmnézés közben nem vettünk észre különbséget az MPA két állapota között (a Pixperan tesztben látszik valami), viszont asztali használat közben láthatóan vibrál a kijelző, mint egy CRT, és fárasztja a szemet. Nem baj, próbálkozni lehet, számunkra a dinamikus kontraszt sem több, mint szemfényvesztés, mégis milyen szépen elterjedt. Az MPA használata szerencsére nem kötelező, ki-bekapcsolható, biztosan lesznek olyanok is, akik használni fogják.

OSD [+]

A Samsung az OSD felépítését is jelentősen megváltoztatta az elődökéhez képest, a 245T menürendszere egyszerre tetszetős és funkciógazdag, illetve jól kezelhető. Lényegében a prémiumkategóriás Samsung kijelzőkre jellemző összes opciót megtaláljuk benne, a legjelentéktelenebb dolgokat is lehetőségünk nyílik beállítani. Érdekesség, hogy még az XL24 OSD-je sem ennyire jól felépített, pedig az kicsit drágább, és professzionális felhasználásra szánták. Összesen öt előre eltárolt profil közül választhatunk, és a monitor támogatja a dinamikus kontraszt funkciót is. A 245T is lehetőséget ad a képarány beállítására (wide vagy 4:3), így a széles képernyős megjelenítést nem támogató játékokat sem kötelező széthúzva „élvezni”. A beállítható profilokon felül további lehetőségeink vannak a kép beállítására, előre eltárolt színprofilokat használhatunk, sőt még a képélesség és a színtelítettség beállítására is módunk van az OSD-ben. Nem is igazán értjük, hogy az XL24-ből miért maradtak ki ezek a menüpontok.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!