Három AM3-as lap AMD 790 chipsettel

BIOS

Asus M4A78T-E [+]

Ami a vizsgált modellek BIOS-át illeti, túl sok meglepetés nem ért minket. Olvasóink már bizonyára jól ismerik a három gyártó alaplapjainak felépítését ezen a téren, a most tesztelt típusok sem okoztak csalódást. Az Asus és a Gigabyte továbbra is szállítja igen jól felépített, könnyen átlátható és a tuningosok számára is megfelelő opcióinak halmazát, ugyanazokkal az előnyökkel és hiányosságokkal, amikkel eddig. Az MSI kicsit le volt maradva ezen a téren, de a 790GX-G65 ebből a szempontból is igen jól sikerült, bár az azért meglátszik rajta, hogy "csak" egy Neóval van dolgunk. A Gigabyte alaplapján ezúttal is a CTRL+F1 billentyűkombinációval hívhatjuk elő a plusz opciókat, amikre a túlhajtás során szükségünk lehet. A beállítható feszültségek, órajelek és szorzók minden esetben igen jól finomhangolhatók, bár az Asus M4A78T-E-n tapasztaltunk furcsaságokat, ezeket nevezhetjük problémáknak is. A szorzó manuálisan csak 8x-os értékig csökkenthető, ami elég érdekes, mert a C'n'Q eleve 4x-es értékig csökkenti a szorzót üresjáratban. A HyperTransport-link manuálisan maximálisan beállítható 2 GHz-es órajele is furcsa, a másik két gyártó 2,6 GHz-es órajelig engedélyezi ezt a részegységet. És érdekesnek nevezhetjük még a memória feszültségének minimálisan beállítható 1,8 V-os értéket is, ugyanis a DDR3-as memóriák alapfeszültsége alapértelmezés szerint 1,5 V. Ezeket leszámítva viszont minden rendben volt. Mint látható, az Asus és az MSI konkrét feszültségérték-intervallumok között engedi a szabályzást, míg a Gigabyte az alapértékhez viszonyítva negatív vagy pozitív tartományban állítható át.

Gigabyte MA790XT-UD4P [+]

A processzor szorzójával kapcsolatban meg kell, hogy jegyezzük, mi egy Black Edition modellt használtunk, egy sima processzor esetében a maximális szorzó az az alapórajelnél használatos szorzó, annál nem mehet feljebb. Ha már órajelek és feszültségek, felfigyeltünk egy hiányosságra is: a Gigabyte MA790XT-UD4P-n nincs lehetőségünk a HT-link feszültségének megváltoztatására. És ha megpróbáljuk a különböző név alatt futó opciókat összekötni, akkor úgy tűnik, hogy az Asus M4A78T-E-n beállíthatatlan a chipset északi hídjának feszültsége. A processzor ventilátorán felül mindhárom alaplapra további három köthető rá, ezek szabályozása azonban igen szegényes. Az Asus csak a két CHA_FAN együttes szabályzására ad lehetőséget (a processzorén felül), a PWR_FAN-éra nem. A Gigabyte csak a SYS_FAN szabályzását engedi, de csak igen behatárolt keretek között. Az MSI-nél a két SYS_FAN vezérelhető, de csak százalékos pörgési sebességben megadva. Összességében ezen a téren az alaplapok szerintünk gyengék. Ami a tuningolást illeti, az Asus példásan viselkedik: a félresikerült próbálkozások után a processzor alapórajelen, a BIOS viszont az általunk utoljára beállított opciókkal köszön vissza, ami igencsak megkönnyíti a túlhajtást. A Gigabyte-on és az MSI-n több esetben is szükségünk volt a CMOS Clear használatára, ráadásul a Gigabyte-on ezzel elveszett az előre eltárolt profilunk is, így elölről kellett kezdenünk az egész procedúrát.

MSI 790GX-G65 [+]

Újabb tapasztalatokat sikerült szereznünk az MSI-féle M-Flash-sel kapcsolatban. Ez az almenü az aktuális BIOS elmentésére, illetve frissítésére szolgál. Az elmentéssel nincs gond, a frissítéssel annál inkább. Először is az opció csak a pendrive gyökérkönyvtárában lévő image fájlokat látja, ez azonban még megbocsátható (bár az Asus és a Gigabyte BIOS-frissítő modulja ennél azért okosabb, mert még akár a meghajtók között is válogathatunk). Ennél nagyobb baj, hogy egy teljesen korrekt, új BIOS image-ből való frissítés után az első nálunk vendégeskedő alaplap többé nem kelt életre. Már azt hittük, hogy mi hibáztunk, de nem: DOS alól az afudos programmal minden simán ment, és még az alaplap sem halt bele a „műtétbe”, pedig ugyanazt az image fájlt használtuk. Mindezt összegezve: az MSI-féle M-Flash használatát mi nem javasoljuk, az MSI-nek viszont azt tanácsoljuk, hogy ezt a hibát javítsák ki minél hamarabb.

Az alaplapokhoz mellékelnek különböző, a gyártók által kifejlesztett segédprogramokat, ezekkel Windows alól is tuningolhatjuk vagy finomhangolhatjuk a rendszerünket. Az Asus a TurboV-t ajánlja a tuningra, az EPU-t pedig a fogyasztás optimalizálására. Az EPU nálunk jól működött egészen addig, amíg Max Power Saving módba nem kapcsoltunk, ekkor ugyanis szimplán lefagyott a rendszer. Az uninstall szerencsére nagyon gyors... A Gigabyte az EasyTune-t ajánlja (1., 2., 3., 4., 5.) túlhajtásra, és az Easy Energy Savert a fogyasztás mérsékléséhez. Az EES bekapcsolása egy számunkra érdekes jelenséget idézett elő: a processzor szorzója elkezdett ugrálni, de teljesen véletlenszerűen, a terheléstől függetlenül, mondhatni értelmetlenül. Végül itt van nekünk az MSI Overclocking Centerje (2.) a tuningra és a GreenPower Center a fogyasztás mérséklésének érdekében. Ez utóbbi nálunk tökéletes csődöt mondott, azon kívül, hogy alig jelzett ki valamit, folyamatosan hibaüzenetekkel teli ablakokat dobált. Ezek a programok vagy ennyire rosszul sikerültek, vagy mi bénáztunk el valamit, bár az számunkra rejtély, hogy mit lehet elrontani egy program feltelepítésén. Egyébként is feleslegesnek ítéltük meg az energiamegtakarító programok használatát, mert a C'n'Q-nál jobban ezek sem képesek csökkenteni a fogyasztást. Inkább legyen stabil a gép, mint hogy az alaplapi komponensek kikapcsolásával nyerjünk 3 wattot.

Tuningeredmények: Asus / Gigabyte / MSI [+]

Ami a tuningot illeti, megküzdöttünk az alaplapokkal, és végül felemás eredmények születtek. Négy helyzetet vettünk alapul: a processzor alapfeszültségen (1,3 V) és 1,5 V-on szorzóállítással, illetve a maximális „FSB” 1,5 V-os CPU, és 1,3 V-os NB/L3 feszültség mellett integrált VGA-val és anélkül. A processzor és az FSB tuningjának egyértelmű győztese a Gigabyte MA790XT-UD4P lett, a Phenom II X2 550-est (3,1 GHz-es alapórajel) 3725 MHz-ig sikerült túlhajtani (alapfeszültségen és 1,5 V-on egyaránt), azt azért tegyük hozzá, hogy a másik két típus sem járt messzi ettől az értéktől (3600 és 3700 MHz). Ennél érdekesebb, hogy az „FSB”-túlhajtásban a Gigabyte-tal 340 MHz-et sikerült elérnünk, ami rendesen lepipálta az Asus és az MSI 265 MHz-es értékét. Nem igazán értjük, hogy mi lehet ennek az oka, egyetlen dologra gondolhatunk: a 790GX-es lapok nem bírják annyira a strapát. Méretben elég nagy a különbség, elvégre a 790GX tartalmaz egy integrált VGA-t, míg a 790X nem. Az Asus és az MSI által elért 265 MHz nem tűnik soknak, de nem is kevés, ez azt jelenti, hogy egy alacsonyabb szorzójú processzorból, tegyük fel a Phenom II X3 700e-ből (12 x 200 MHz) 3180 MHz-et tudunk kicsikarni. Nyilván marad benne még némi tartalék, de jobb, mint a semmi.

A tájékozottabb olvasók biztosan hallottak már a „Phenom II X2 B50”-es processzorról. Ezt hiába keresnénk az AMD oldalán, ilyen ugyanis nem létezik. Ez valójában a Phenom II X2 550 négy aktív maggal (csak a tisztánlátás kedvéért megjegyezzük, hogy az X2 550 kétmagosként kerül a boltok polcaira). Az alaplapgyártótól függ, hogy a BIOS-on keresztül engedélyezi-e a két hibás vagy letiltott processzormag aktiválását. A három tesztelt alaplap képes erre, igaz, mi nem tudtuk demonstrálni a funkció előnyeit, mert az általunk használt tesztprocesszoron a két inaktív mag valóban hibás. Az Asuson az Advanced Clock Calibration menüpont bekapcsolása után láthatóvá válik az Unleashing mode, ezt engedélyezve bekapcsolódik a két inaktív mag. A Gigabyte-on az ACC menüpont Autóra állítása után az EC Firmware Selectiont kell Hybridre állítani, az MSI-n pedig Normalról Specialra.

BIOS

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!