Pentium M

Manapság egyre több felhasználónak fontos szempont, hogy a számára szükséges teljesítményt lehetőleg a legkisebb zajártalom mellett kapja meg. A modern csúcs PC-k nagyon melegszenek, és a hőség mellett gyakran olyan teljesítménytöbblettel szolgálnak, amire az esetek többségében nincs is szükség. Szerencsére a gyártók már eszméltek; legfrissebb processzoraiba az Intel és az AMD is beépít olyan technológiákat, melyek a chip használaton kívüli részeit lekapcsolják, vagy az órajelet csökkentik, amikor nincs szükség az embertelen teljesítményre.

Hűtésekkel kapcsolatos cikkeinkben mindig a legekkel foglalkozunk, a processzorhűtőket a legforróbb Prescott magos Pentium 4-gyel kínozzunk, a videokártya-hűtőket egy izmos Radeon X800 hátára szereljük. Mai írásunkban egy kicsit félretesszük a tüzes vasakat, és két olyan konfigurációt vizsgálunk meg, melyek teljesítménye elegendő a mai alkalmazások többségéhez, valamint áramfelvételük és hőkibocsátásuk is átlagos szintű.

Pentium M processzor

A VIA kis áramfelvételű és teljesítményű processzoraitól eltekintve a Pentium M a felvett és leadott teljesítménnyel legjobban gazdálkodó CPU, ráadásul ez az architektúra meghatározó szerepet játszik az Intel további terveiben. A friss modellek 0,09 mikronos gyártási technológiával készülnek, 2 MB második szintű gyorsítótár fölött rendelkeznek, a rendszer többi részével 533 MHz-es rendszerbuszon keresztül kommunikálnak. Tesztünkben az 1733 MHz maximális és 800 MHz minimális órajelű Intel Pentium M 740 modellt használtuk, melynek feszültsége 0,988 és 1,372 volt között változik, az Intel által megadott TDP (Thermal Design Power) fogyasztása 27 W. Hogy ez a valóságban milyen fogyasztást takar, majd később meglátjuk.

Mivel alapvetően hordozható gépekbe szánt processzorról van szó, nem egyszerű – és sajnos nem is olcsó – mutatvány alaplapot szerezni hozzá. Kishazánkban kétféle Pentium M-et fogadó AOpen alaplap létezik, és beszerezhető az Asus CT-479 átalakítója is, mellyel Socket 478-as Asus alaplapokban is életre kelthető a mobil Pentium.

Mi az előbbi megoldást választottuk, rendszerünket egy AOpen i915GMm-HFS alaplap köré építettük. A microATX méretű deszkán grafikus magot is tartalmazó Intel 915GM északi híd található, és fogadja az 533 MHz-es FSB-vel operáló Pentium M processzorokat. Memóriából két DDR vagy két DDR2 modult építhetünk be, legfeljebb 2 GB-ot. Az integrált vezérlő mellett PCI Express x16 foglalat várja a grafikus kártyákat. Helyet kapott még egy egyszeres PCI Express és két hagyományos PCI foglalat is.

Az ICH6-M déli hídra mókás, AOpen mintájú hűtőborda került. Merevlemezből legfeljebb két PATA és négy SATA köthető a pici alaplapra. Nem maradhatott el a két gigabites hálózati vezérlő, ugyanúgy, ahogyan a nyolccsatornás hangrendszer, valamint az USB 2.0 és FireWire portok sem. Soros, párhuzamos és PS/2 csatlakozót viszont hiába keresünk, a floppy meghajtó kábelét sincs hova dugni.

Az északi híd déli társához hasonlóan hangtalan passzív hűtést kapott, az egyedi processzorfoglalatra egyedi ventilátoros hűtés került. A picike alumínium borda tetején hat centiméteres, hétlapátos, golyós csapágyas ventilátor trónol, melynek maximális percenkénti fordulatszáma 3500.

Főbb paraméterek:

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!