Tesztkonfig, fogyasztás, melegedés

[+]

A Zotac és a Gigabyte is egy enyhén csillogó dobozba tette portékáját. Mindkét kártyához jár leírás, meghajtóprogramokat tartalmazó CD, két PCIe tápkábel, VGA-DVI átalakító és mini HDMI-HDMI átalakító. Érdekesség még, hogy a Zotac különböző CUDA-t támogató videokonvertáló és videóvágó programokat is mellékelt (Badaboom, vReveal, Super LoiloScope), ráadásul megismerkedhettünk a Zotac saját fejlesztésű tuningszoftverével is, amely FireStorm néven fut. Ez nem éppen a legkülönlegesebb program, amivel valaha találkoztunk, de épp kapóra jött, mert mással nem sikerült túlhajtani a GeForce-okat.

Játékok

• Crysis Warhead (DirectX 10)
• James Camerons Avatar: The Game (DirectX 10.1)
• Just Cause 2 (DirectX 10.1)
• Tom Clancy's HAWX (DirectX 10.1)
• DiRT 2 (DirectX 11)
• BattleForge: Lost Soul (DirectX 11)
• Battlefield: Bad Company 2 (DirectX 11)
• Stalker: Call of Pripyat (DirectX 11)
• Aliens vs. Predator (DirectX 11)
• Metro 2033 (DirectX 11)

A felbontásokat és képminőségi beállításokat a GTX 465-höz igazítottuk, ez volt az első letesztelt VGA a sorban. Szereplőink magas áruknál fogva a csúcskategóriát képviselik, de mégsem az abszolút csúcsot, ezért ezúttal csak 1680x1050-es és 1920x1200-as felbontásban teszteltük le őket. Megpróbáltuk úgy beállítani a grafikai opciókat, hogy 1920x1200-ban mindenképpen meglegyen a minimális 30 fps, de ha lehet, akkor inkább több.

A meghajtóprogramokban a képminőségi beállításokat az NVIDIA videokártyáin „legjobb minőség”-re, a Radeonokon pedig a legszebbre állítottuk. Az anizotropikus szűrést, ha a játék lehetőséget adott rá, akkor a játékból kapcsoltuk 16x-osra, ha nem, akkor a videokártya driveréből. Az élsimítást alkalmazásvezéreltre állítottuk. A „Catalyst AI”-t alapállapotban hagytuk.

Crysis Warhead alatt egy előzőleg elmentett replayt használtunk a kártyák teljesítményének leméréséhez. Az Aliens vs. Predatort, a Battlefield: Bad Company 2-t, a Metro 2033-at és az Avatart úgy teszteltük le, hogy a játékban egy előre rögzített útvonal bejárása közben a FRAPS-szel lemértük az fps-eket. A végső eredményt három lefutott kör után jegyeztük fel. A Stalker: Call of Pripyat, a DiRT 2, a Just Cause 2, a HAWX és a BattleForge esetében a játékba beépített teljesítménytesztet alkalmaztuk a mérések során. Úgy vettük észre, hogy a Battleforge hibásan méri a minimum fps-t, ezért itt is a FRAPS-et alkalmaztuk.

A fogyasztást egy konnektorba dugható digitális készülékkel mértük le, tehát a grafikonon az egyes videokártyákkal kiegészített rendszerek fogyasztása látható alaplappal, processzorral, táppal és a többi alkatrésszel együtt, természetesen a monitort kivéve.

A GTX 465-ösök fogyasztása picit furcsán alakul. Üresjáratban többszöri mérés után is többet fogyasztanak, mint a GTX 470, annak ellenére, hogy kevesebb bennük az aktivált részegység. Szerencsére ez nem egetrengető különbség. Terhelve már rendeződik a helyzet, a HD 5870-nél kicsit kevesebbet, de a HD 5850-nél jóval többet esznek.

Megvizsgáltuk a két kártya hőmérsékletét és a ventilátorok fordulatszámát is. A Zotac referenciahűtős GTX-e üresjáratban 40 és 50 °C között tanyázik, egy ilyen chiptől ez teljesen normális, ráadásul a ventilátor 1600 rpm-es forgási sebessége sem kiemelkedő, és mint azt már említettük, szerintünk egészen halk, bár a Radeonok picit még mindig jobbak. Terhelve 80 °C fölé melegedett a GPU a GTX 470/480-hoz hasonlóan, így a ventilátor is begyorsult, de nem ment 2300 rpm fölé. Fejhallgatóval a fejünkön vagy hangfalakkal körülöttünk ez hallhatatlannak bizonyult, tehát ez sem vészes. A méréseket egy 25 fok körüli szobában végeztük, ergo egy meleg számítógépházban problémásabb is lehet a helyzet, a GTX 470 ventilátora 2600 rpm-hez közeli értékre gyorsult. A GTX 465 szerintünk a GTX 470/480 duóhoz képest egészen hűvös, már megfogható, ami a csúcsmodellekről nem mondható el.

A Gigabyte kártyáján található két ventilátor fixen 2500 és 2600 rpm között forog, tehát ha csendre vágyunk, akkor ezzel kezdeni kell majd valamit. A magas fordulatszám ugyanakkor jó hatással van a hőmérsékletekre, mert ez a típus 40 fokos GPU-hőmérséklettel kezd, és nem is melegszik 52 fok fölé, ami kb. 30 fokos különbség a Gigabyte javára.

A két videokártya GPU-Z-vel készített logfájlja innen letölthető, ezekből kiderül az is, hogy a GTX 465 GPU-jának a feszültsége terhelés alatt az előzetes híresztelésekkel ellentétben 1,025 V helyett 0,975 V-on működik.

A Gigabyte jobb hűtése a tuningban is kiütközött, bár a kapott végeredménynél talán nagyobb különbséget várna az ember. A GeForce GTX 465 608/1215/802 MHz-es alapórajelekkel (GPU/shader/memória) rendelkezik. A Zotac órajeleit 800/1600/900 MHz-re, a Gigabyte-ét pedig 825/1650/1000 MHz-re sikerült emelnünk, ami 31%/32%/12%-os, illetve 35%/36%/25%-os órajelemelésnek felel meg. Érdekes, hogy a Gigabyte memóriái jóval magasabb frekvenciát tudtak elérni, holott a hűtőborda nem is érintkezik a memóriákkal; ezek szerint a nagymennyiségű hűvös levegővel többre megyünk, mint a forró hűtőbordákkal, de az is lehet, hogy a Gigabyte-ra szimplán jobb chipek kerültek.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!