Frag végkimerülésig - gamer noteszek

Hátamon a PC-m

Bizonyára nem mondunk újdonságot azzal, hogy számítógépen játszani még manapság, a konzolok uralmának idején is jó, ugyanakkor egyre drágább mulatság. Tetszik, nem tetszik, de a modern játékprogramok állandó telhetetlensége – gondoljunk csak a nemrég megjelent Crysisre – manapság a PC fejlődésének egyik jelentős mozgatórugója, újabban nem csak az asztali számítógépeknél, hanem a noteszgépeknél is. A fejlesztés márpedig sok-sok pénzbe kerül.

Pár évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tűnt, hogy egy notebookot valaki kifejezetten nagy számításigényű 3D-s játékprogramok futtatásának szándékával vásároljon. A hordozható gépek fizikai korlátaikból adódóan többnyire alkalmatlanok voltak a játékra, a gyártókban pedig fel sem merült, hogy ezen az állapoton változtatni kéne. Mostanra azonban – amikor az asztali PC-k eladásai folyamatosan csökkennek, helyette egyre többen választanak mobil számítógépet – többeknek fontos lett a gamerek igényeinek a kiszolgálása. Játékra kihegyezett noteszgépeket elsőként pár erre specializálódott, világpiaci viszonylatban rendkívül kis forgalmú amerikai cég kezdett árulni, a szegmens erősödését azonban mi sem jelzi jobban, mint hogy ezek a cégek mostanra már többnyire valamelyik vezető PC-gyártó leányvállalataként működnek.

Kimondottan PC-s játékra fejlesztett notebookot már Magyarországon is kapni, jóllehet nyilvánvaló okokból nem az átlag magyar vásárló tekinthető az efféle gépek célközönségének. Valójában a koncepció még ma is ezer sebből vérzik: a mobil számítógépekbe épített komponensek folyamatos fejlődésének dacára egy játékra kialakított noteszgép mellett napjainkban is jóval kevesebb érv szól, mint amennyi ellene. A miértekre cikkünkben próbáljuk megadni a választ két tajvani cég, az MSI (Micro Star International) és az Asus (Asustek Computer Inc.) játékgépének bemutatásán keresztül.

Valóban minden igényt kielégítenek?

A két említett cég hosszú évek óta meghatározó szereplője a PC-s komponensbiznisznek, emellett mindkettő gyárt noteszgépeket is, igaz, ebben a szegmensben az MSI nem kimondottan tekinthető a jól prosperáló Asus komoly vetélytársának. A két cég választékában közös, hogy az angol „Gamer” (azaz játékos) szóból eredően mindkettő G betűvel illeti a játékhoz ajánlott noteszgépszériáját. Ezek a gépek nem pusztán erős processzort, sok memóriát és nagy teljesítményű grafikus vezérlőt tartalmazó notebookok, a koncepció itt tisztán és világosan azt célozza, hogy a gépek minden tekintetben megfeleljenek a zömében fiatal, „profi” játékosok igényeinek.

A nálunk megfordult, játékra termett MSI GX700 Extreme Edition és Asus G2S noteszgépek közt felépítésüket tekintve sok, külsejüket nézve viszont annál kevesebb a hasonlóság. Bár annyiban egyformák, hogy egyikük sem tekinthető szokványos, unalmasnak ható megoldásnak.

[+]

Az MSI gamer notebookja fekete, lakkozott külsejét több ponton tarkítja lángnyelv-motívum: ilyen a fedlap, melynek közepén narancs-ezüst színkombinációban ott díszeleg a gyártócég logója. Az Asus G2S tervezői ezzel szemben láthatóan arra esküsznek, hogy a gamer vásárlóréteg szívét inkább a fémek dobogtatják meg, a gép fedlapja ennek megfelelően fémes (vélhetően valamilyen alumíniumötvözet) borítást kapott, ebbe ütötték bele a cég logóját.

Az Asus gépe összecsukott állapotban valamivel szolidabb külsőt sejtet, mint a GX700, a G2S ezzel együtt már első ránézésre is sokkal robusztusabbnak, zömökebbnek hat, mint az MSI notesz. A két számítógépet megemelve érződik, hogy az Asus G2S-nél nem habszivaccsal van kitömve a rendelkezésre álló plusz hely – a gép pontosan egy kilogrammal nehezebb, mint az MSI GX700. Ez jó hír lehet azoknak, akik a nagyobb, nehezebb testtől hatékonyabb hűtést várnak, és rossz azoknak, akik eléggé el nem ítélhető módon hordozni szeretnék a gépet.

Mindkét gép 17 hüvelykes kijelzőt kapott, szélességük ezért nagyjából egyezik, körülbelül 40 centiméter faltól-falig. A panelt a G2S-nél jóval szélesebb zsanérok fogják a géptesthez, mint az MSI GX700-nál, előbbit indokolhatja, hogy akárcsak az alap, a kijelző is rendkívül zömök, masszív keretbe lett foglalva.

Egy kis gamer-ergonómia

[+]

A gépeket kinyitva az Asus G2S korábbi látszólagos letisztultsága hirtelen eltűnik, a fényes műanyag burkolóelemek rácsozat-mintásak (beleértve a tapipadot is), a tenyértámasz töve és a homlokzati panel pedig ugyanazt a fém borítást kapta, mint a kijelzőpanel. Az MSI GX700 Extreme Edition továbbra is a lakkozott fekete burkolattal és a lángnyelvekkel próbál tetszelegni, a dizájn tehát kicsit egyszerűbb, ugyanakkor összességében szerintünk mégis jobban működik, mint az Asusé.

[+]

Lehetséges, hogy mindez nem elsősorban a díszítőelemeknek, hanem a beviteli felület sokkal átgondoltabb elrendezésének köszönhető. A legszembetűnőbb példa erre mindjárt a leggyakrabban használt beviteli eszköz, a klaviatúra, mely a GX700-nál numerikus blokkot is kapott, a G2S-nél azonban csak az alap gombsor található meg. A széleken ezért nagy a holttér, amit az Asus a vörösre festett rácsozatú, feketén bordázott hangszórókkal próbál csillapítani, több-kevesebb sikerrel. Úgy általában véve a G2S alapterülete lényegesen nagyobb. A billentyűzetet ráadásul nagyon rátolták a monitorra, így aránytalanul nagynak hat a tenyértámasz. A kijelző kerete alul és felül meglehetősen széles.

A dizájn gyenge pontja

A GX700-nál jóval egészségesebbek ezek az arányok, a numerikus blokknak is jut bőven hely, a tenyértámasz sem nagyobb a kelleténél. Bár ennél a gépnél szemmel láthatóan már megmozdult a tervezők képzelete, azért az MSI gamer noteszének külsején is lenne még mit csiszolni. Kár például a fantáziátlanul a klaviatúra fölé biggyesztett hangszórókért, melyek ebben a formában kissé olcsó látszatot keltenek. Pedig a GX700 összességében nem tűnik spórolós megoldásnak, a felhasznált anyagokkal sincs baj, talán azt leszámítva, hogy a felületen nagyon meglátszanak az ujjlenyomatok – ez viszont mindkét gépre egyformán igaz.

Maga a klaviatúra egyébként mindkét notebooknál magán visel néhány sajátos jegyet, így például vörösre színezték az FPS-játékoknál leggyakrabban használt WASD kombinációt, a kurzornyilakat és a funkcióbillentyűk festését. Kedves ötlet (bár nem hinnénk, hogy vérbeli játékos máskülönben ne találna rá a kulcsfontosságú gombokra), ugyanakkor nem csodálkoznánk, ha az F-gombok feliratozása miatt sok gamer a pokolba kívánná a tervezőket. Legalábbis tapasztalataink szerint gyér világítás mellett egyáltalán nem látszik, mi van a gombokra pingálva, így mivel a noteszgépeknél a szűk hely miatt a szokásos négyes blokkok sincsenek meg, a gombsor megszokásáig remekül félre lehet ütni az F-billentyűket. Így lesz a gyorsmentésből gyorstöltés.

A gombok kiosztása (leszámítva a numerikus pad hiányát), a gépelés komfortja az Asus G2S-nél jobb. A GX700-on jobb szélre nyomorították be a hosszú í-t, és mivel a numerikus blokknak is kellett a hely, néhány gombot kénytelenek voltak összepréselni a tervezők (ez a játékokban szintúgy sokak által használt kurzornyilaknál fájó igazán). A szokásos visszajelzőfények mellett – melyek mindkét gépnél megtalálhatóak a tenyértámasz alján és a klaviatúra felett is – az Asus egy mini OLED kijelzőt is varázsolt a bal felső sarokba, nehogy valaki lemaradjon valami fontos információról (például új chatüzenet érkezéséről), miközben teljes képernyős módban játszik kedvenc játékával. Gyanítjuk, hogy az aprócska display ettől függetlenül a legtöbb felhasználó számára egy információt fog közvetíteni – amit alapbeállításai szerint is mutat: a pontos időt.

[+]

A csatlakozók számát és eloszlását tekintve ismét a G2S viszi a pálmát. Az Asus gépén kettővel több USB kaput helyeztek el (ebből az egyik kombinált USB–eSATA portként funkcionál), van rajta tévékimenet is, ami az MSI GX700-ról teljesen érthetetlen módon lemaradt, plusz a csatlakozók egy részét a hátlapra építették, ahol biztosan nem lesznek útban a kábelek.

[+]

[+]

Szintúgy hátulra fújja ki a meleg levegőt a G2S szellőzőrendszere, nem úgy a GX700, melynek jobb oldalt helyezték el a szellőzés kimeneti nyílását, így az egér használatakor ajánlatos megfelelő távolságot tartani a notesztől, ellenkező esetben nem csak a játék hevétől fog izzadni a tenyér. Azért az Asus megoldása sem teljesen tökéletes: a G2S-nél az optikai egység jobbra nyíló tálcája lehet néha útban.

Jó, de mi van belül?

Mint arra cikkünk elején utaltunk, a két tesztgép belső felépítését tekintve az avatatlan szemlélő számára ikerpárnak tűnhet, az ördög azonban a részletekben lakozik – tartja a mondás –, nincs ez másként az Asus G2S és az MSI GX700 Extreme Edition esetében sem.

A két notesz egyaránt az Intel Santa Rosa kódnevű Centrino processzortechnológiájára épül, ráadásul a főbb komponensek tekintetében nincs is különbség köztük: a processzor helyére mindkét konfigurációban az Intel 2,2 GHz-en ketyegő, 4 megabájtnyi másodszintű gyorsítótárral rendelkező Core 2 Duo T7500-as típusa került. A CPU a G2S-nél és a GX700-nál is az Intel PM965-ös mobil lapkakészletén keresztül éri el a 2 gigabájtnyi, DDR2-667-es rendszermemóriát. Ez a memóriamennyiség a vistás programkörnyezetet figyelembe véve már egyáltalán nem túlzó, egy játékra szánt konfigurációnál lassan inkább tekinthető minimális elvárásnak.

Szintúgy nem tekinthető túlzásnak a két notebook 250 gigabájtos merevlemezkapacitása, a mai játékok szeretnek ugyanis elterpeszkedni a merevlemezen, plusz egy gamer gépén rendszerint komoly zene- és filmgyűjtemény is található, márpedig ezek is hamar megtölthetnek pár száz gigabájtnyi helyet. Bár a kapacitás egyezik, a HDD-k sebessége távolról sem egyforma a két esetben: az Asus G2S-be szerelt 2,5 hüvelykes Fujitsu merevlemez 4200 fordulat/perces motorja látványosan visszafogja az egész rendszer sebességét, hiába van mellette mentőövként az Intel Turbo Memory nevű flashmemóriás gyorsítómodulja. Utóbbi ráadásul éppúgy megtalálható a GX700-ban is, az MSI gépében azonban egy már alapállapotban is gyorsabb Western Digital HDD lapul.

A G2S az adatkezelési tempót tekintve tehát csúnyán kikap a GX700-tól, ugyanakkor több rossz hírünk is van azoknak, akik ez alapján már kezdték megkedvelni az MSI gamer notebookját. A játékosok számára kulcsfontosságú szerepet ellátó grafikus alrendszer paramétereit papíron látva úgy fest, hogy a GX700 ezen a téren is jobb megoldás lehet – már ami a GPU teljesítményét illeti –, hiszen mindkét gép ugyanazzal a G84M GPU-val (GeForce 8600M GT) rendelkezik, az MSI azonban több videomemóriát épít a gépbe. Mint később láthatjuk, a két notebook grafikus teljesítményét vizsgáló méréseink mégsem igazolják ennek létjogosultságát.

Az általunk elvégzett tesztekben furcsamód többnyire a kevesebb VRAM-mal felvértezett G2S bizonyult gyorsabbnak – esetenként nem is kevéssel. A tüzetesebb vizsgálat során aztán kiderült, hogy az MSI ugyan 512 megabájtnyi memóriát épít a GPU köré, ez azonban csak 400 (effektíve 800) MHz-en ketyegő DDR2 chipekből áll, miközben az Asus 256 megabájt, 700 (effektíve 1400) MHz-en járó GDDR3 videomemóriát épít a G2S-be. Az MSI GX700 internetes adatlapját átböngészve ez alapján megkockáztatjuk, hogy a gyártó félrevezeti vásárlóit, a memória típusát ugyanis nem tünteti fel, csak annak mennyiségét.

A DirectX 10-kompatibilis GeForce 8600M GT grafikus teljesítményét tekintve ugyanakkor sajnos GDDR3 memóriával sem remekel, sebessége alapján nagyjából az asztali középkategória alsó szintjére sorolható, a felső-középkategóriás és csúcskategóriás GeForce 8800-as kártyákkal szemben pedig ennek megfelelően labdába sem rúg.

[+]

Az is az Asus noteszgépe felé billentheti a mérleg nyelvét, hogy a G2S-nél egy WUXGA (1920x1200 pixel) felbontású kijelzőt hajt meg az ominózus GPU, miközben az MSI GX700-ba „csak” egy WSXGA+ (azaz 1680x1050 pixeles) felbontású panelt szereltek. Egyébként mindkét kijelzőt a Samsung gyártja, pontos paramétereiket azonban nem közli az Asus vagy az MSI, és máshol sem lehet biztos forrásból rájuk akadni. A fényes felületű monitorok amúgy szép, kontrasztos képet adnak, játékok során nem tapasztaltunk velük azonnal szembeötlő, zavaró utánhúzást, a betekintési szögek alapján TN+film technológiát sejtünk mindkét esetben.

Az Asus G2S-be szerelt nagyobb felbontású TFT azért nem feltétlenül jelent mindenképpen előnyt; ekkora képátlónál, főleg ilyen grafikus teljesítmény mellé a WSXGA+ felbontású panel kiegyensúlyozottabb megoldás lehet. A WUXGA felbontású monitornak egy kézenfekvő előnye mindenesetre biztosan van: ezzel már teljes pompájukban élvezhetők az 1080p felbontású HD-tartalmak. Kár, hogy az ehhez jól passzoló nextgen (HD DVD vagy Blu-ray) optikai egységet vélhetően takarékossági okokból már nem kaphatta meg a G2S.

Hogy még nehezebb legyen a két gép közül kihirdetni az egyértelmű győztest, az MSI GX700-ban ellenben ott lapul a HD DVD-olvasó, DVD-író kombó, melyet a Toshiba szállított a tajvani gyártó számára.

A két gamer notesz kommunikációs rendszere gyakorlatilag mindenben egyezik: mindkét konfigurációban megtalálható az Intel Wireless WiFi Link 4965AGN típusú, draft-N-kompatibilis WLANmodulja egy Bluetooth rádióval, egy Gigabit Ethernet vezetékes vezérlővel és egy analóg modemmel karöltve.

Ezen az oldalon vannak az fps-ek

A két összehasonlított gép használata során nagyjából az eddigiekben leírtaknak megfelelő tapasztalatokkal gazdagodtunk. A mindennapi felhasználási körülmények közepette azt tapasztaltuk, hogy az Asus G2S-t jelentős mértékben lefojtja a lassú HDD, mely szerintünk méltatlan ehhez a konfigurációhoz, Turbo Memory ide, Turbo Memory oda. Az MSI GX700 ennek megfelelően engedelmesebb masinának tűnt, és őszintén szólva kevésbé éreztük hátránynak a kisebb felbontású kijelzőjét, mint az Asusnál a lassú merevlemezt.

A két gép hűtése nem tért el lényegesen egymástól, a G2S és a GX700 nagyjából ugyanolyan hangos volt teljes terhelésen, és érzésre egyformán is melegedtek a gépek. Ez véleményünk szerint újfent az MSI mérnökeit dicséri, hiszen egy lényegesen könnyebb, karcsúbb hűtéssel sikerült ugyanazt az eredményt elérniük, mint az Asus szakembereinek.

[+]

Az akkumulátoros üzemidőt tekintve sem mértünk lényeges eltérést a két notesz közt. Ez az üresjárati, olvasgatós tesztnél hátrányba hozta a G2S-t, amely a nagyobb kapacitású akkumulátor ellenére mindössze egy perccel húzta tovább a GX700-nál.

Játékoknál (ha eltekintünk a betöltési időtől) már fordulhat a kocka, az Asus G2S teljesebb élményt nyújthat, nem elsősorban a nagyobb kijelző – melyet aligha képes kihajtani natív felbontásában a GeForce 8600M GT –, hanem a gyorsabb videomemória révén. Ez a legtöbb játékoknál néhány fps előnyt jelenthet a G2S számára, azaz egy gamernek egyértelműen jobb megoldás lehet – feltéve, hogy nem olyan profi játékosról van szó, aki a teljesen lebutított grafikát részesíti előnyben.

Sok tartozéknak sok az alja [+]

Ez alapján azt mondhatnánk, hogy az Asus G2S egy gamer számára – márpedig a tesztben szereplő két notebook ezt a réteget hivatott megcélozni – talán egy hajszállal jobb, időtállóbb választás lehet, mint az MSI GX700 Extreme Edition, mely a több grafikus memóriáért cserébe sajnos feláldozott némi teljesítményt. Az Asus gép néhány extrája (hibrid tévétuner, az OLED kijelző, Vista Home Premium helyett Ultimate, ajándék STALKER játék) miatt is csábító lehet, ezek azonban nem mindenki számára hasznosak, ugyanakkor garantáltan megfizettetik mindenkivel a plusz szolgáltatások árát.

Hátitáska mindkét noteszhez jár [+]

Valójában ez utóbbi szempont, konkrétan az ár/teljesítmény és ár/érték arány az, ami miatt cikkünk elején utaltunk rá, hogy a gamer notebookok koncepciója – különösen az olyan piacokon, mint amilyen a magyar is – nehezen áll meg a lábán, vagy röviden és velősen: ésszerűtlen.

A cikkünkben szereplő notebookok fogyasztói ára mindkét esetben pár tízezerrel félmillió forint fölött áll meg, ezért cserébe kap a vásárló egy közepes teljesítményű játékgépet, mely mellett az átlag gamer számára tulajdonképpen csak két kevéssé létfontosságú érv, a mobilitás és az ezzel szoros kapcsolatban álló kisebb helyigény szól. Minden más az ilyen noteszek ellen beszél. Egyrészt klasszikus ellenérv az ilyen gépekkel kapcsolatosan, hogy hasonló összegből egy sokkal erősebb, időtállóbb PC-s konfiguráció építhető. Amit aztán később lényegesen könnyebb lesz bővíteni. Amihez (konkrétabban egyes komponenseihez) esetleg gyakrabban jelennek meg az újabb játékprogramok futási sebességét gyorsító eszközillesztők, BIOS-ok vagy más szoftveres javítások. Amit, ha meghibásodik, nem feltétlenül kell hetekig, netán hónapokig nélkülözni.

A fenti érveket és ellenérveket mérlegelve ki-ki eldöntheti, hogy érdemes-e egy ilyen noteszgépre pénzt áldoznia, mi mindenesetre csak azoknak ajánljuk tiszta szívvel ezeket a notebookokat, akiknek a fentebb felsorolt korlátok és aggályok semmiféle problémát nem jelentenek. A többiek számára nyitva áll a lehetőség, hogy a cikkben szereplő két gyártó akár legdrágább videokártyáit és alaplapjait felhasználva építsenek, építtessenek maguknak egy asztali játékgépet, a fennmaradó összegből pedig még vagy tucatnyi eredeti játékprogramra is telik.

Renwick

A cikkben szereplő noteszgépeket az Asustól és az MSI-től kaptuk kölcsön.