Fókuszban a netbook

Új VGA-k, új árak

A cikkben közölt árakat nagykereskedelmi partnereink listái alapján képeztük kiskereskedői haszon és 20% áfa hozzászámításával. A bemutatónkban szereplő termékek – többek között – a nagykereskedelmi partnereink weboldalain feltüntetett kiskereskedésekben vásárolhatóak meg. A számítástechnikai termékekre a legtöbb esetben 2 év garancia vonatkozik, az eltérő garanciaidőket külön közöljük.

Mielőtt nekilátnánk az Eee PC-k és klónjaik hazai kínálatának a bemutatásához, szólunk pár érdekes, friss termékről. Az Asus új VGA-hűtőkkel próbálja eladni az egyre jobb Radeonok miatt fokozatosan egyre kisebb érdeklődésnek örvendő GeForce-okat. Matrix utónévvel és az MSI Hybrid Freezeréhez hasonlóan vegyes, passzív/aktív hűtéssel érkezik az Asus új GeForce 9600 GT-je. A formás burkolat alatt egy hatalmas borda, valamint egy ventilátor rejtőzik. Utóbbi csak akkor kel életre, ha nélküle a borda nem képes adott hőmérséklet alatt tartani a grafikus magot. További érdekessége a kártyának a dinamikus fázislekapcsolás, aminek köszönhetően 2D módban akár 26%-kal kevesebb energiával beéri, mint hagyományos versenytársai. Sajnos vételára jelentősen magasabb a többiekénél. Míg az alap GeForce 9600 GT-ket 27 000 Ft környékén adják, addig az Asus EN9600GT Matrixért kereken 40 000 forintot kell fizetni.

Másik, speciális hűtővel felszerelt Asus újdonságunk az EN9800GTX+ DK. Nevének utolsó két betűje az angol Dark Knight (sötét lovag) kifejezésre utal. A kártyán – minden bizonnyal a Zalmantól származó – egy négy hőcsövel rendelkező hűtő trónol, melyet feketére fényeztek. Közepén a keret nélküli ventilátor halkan teszi a dolgát. Annak ellenére, hogy egyedi hűtése van, ennél a kártyánál sem tértek el a referencia órajelektől, tehát a GPU 734/1838 MHz-en, az 512 MB memória pedig 1150 MHz-en jár. Első látásra a fekete lovagos Asus GeForce 9800 GTX+ drágának tűnhet, de sajnos nemzeti valutánk meggyengülésével az 54 000 forintos ár csak pár ezressel magasabb az átlagos hűtésű modellek vételáránál. Pedig pár hete még 42 000 Ft környékén kínálták a Galaxy GeForce 9800 GTX+-ot.

Emelkednek a Radeonok árai is. Az alsó-középkategóriás MSI Radeon HD 4650 például három hete 15 500 forintos áron érkezett, most viszont már 18 000 forintot kell fizetni érte. Valamivel drágább lett az MSI Radeon HD 4670 is, mely korábban 19 000 Ft környékén volt kapható, most viszont már 21 000 forint. Feljebb Radeon HD 4850-et 44 000 Ft környékén vehetünk, pedig pár hete már 40 000 Ft alatt adták. A Sapphire hónapokkal ezelőtt csak 60 000 forintot kért Radeon HD 4870 kártyájáért, melyért most 70 000 forintot kell otthagyni.

Lefelé bővült a Radeon HD 4000-es grafikus kártyák családja. Az új alsókategóriás kártya neve HD 4350 lett. Mindössze 80 számolóegysége van a kicsikének, de támogatja a DirectX 10.1-et, és fejlett HD videokódoló áramköre is van. Az MSI kivitelében félmagas nyomtatott áramkörrel és passzív hűtéssel készülő kis Radeon elsősorban az Intel alapú házimozi számítógépek építői számára lehet érdekes, mert AMD-vonalon a frissebb chipkészletbe integrált GPU-k is hasonló tudásúak. Az MSI Radeon HD 4350 nem drága, 512 MB DDR2 memóriával már 11 000 forintért a miénk lehet.

Eee PC-k

Régi motorosok még biztosan emlékeznek a 12”-os, 4:3 képarányú szubnotebookokra, például az IBM ThinkPad X40 vagy a Dell Latitiude D400-as sorozatokra. Csodásan mobil készülékek voltak ezek, 27 x 21 cm körüli alapterületükkel és 1,5 kg körüli súlyukkal. Az áruk is álomba illő volt, de rémálomba. Akkortájt a normális méretű, 14”-os, 4:3 képarányú monitorral szerelt notebookok közelítették súlyban és méretben a mai 12,1”-os szélesvásznú subnotebookokat, a mai 15,4 vagy 17 hüvelykes kijelzőseket pedig pingpongasztalnak hívták.

Ahogyan az autóiparban is, a kategóriák egyre csak nőttek, alul pedig rés keletkezett. Ezt, a notebookpaletta alján keletkezett űrt célozta meg több mint egy éve az Asus az Eee PC-vel, amely egy könnyen használható, notebookszerű tárgynak készült. Sikere minden bizonnyal alaposan túlszárnyalta a tervező elvárásait is. Mire a múlt év végén megjelent, már mindenki Eee PC-lázban égett, a konkurensek pedig nekifogtak a klóngyártásnak. Utólag már könnyű okosnak lenni, és kijelenteni, hogy rengeteg olyan felhasználó van, akinek nincs szüksége hatalmas teljesítményre, monitorra, sőt billentyűzetre sem; sokkal inkább egy alapfunkciós, kicsi, hordozható és nem utolsósorban olcsó eszközt szeretne.

Nem szabad az Asus szemére vetni, hogy az ismeretlenbe óvatosan indult. Első Eee PC-s próbálkozása, a 701-es szerintünk meglehetősen korlátozott funkcionalitású lett a maga 800x480 pixeles, 7”-os kijelzőjével, picike billentyűzetével és kiskapacitású, ámbár SSD háttértárával. Persze ezer más irányból is megközelíthető a masina, mely 1 kilogramm alatti tömeggel, mozgó alkatrész nélkül és elég olcsón biztosította minimális korlátokkal egy notebook funkcióit. Volt neki három USB csatlakozója, SD kártyaolvasója, amivel a háttértárat lehetett növelni, g-s Wi-Fi adaptere és webkamerája is. Röviddel az első modell után jött a 900-as, mely orvosolta a 701-es legnagyobb hibáját, a picike kijelzőt. Az újnak már 8,9”-os, de ami még fontosabb, 1024x600 pixeles monitora lett, illetve merevlemezén és memóriáján is tupíroztak kicsit.

A fenti táblázat az első két Eee PC paramétereit tartalmazza az aktuális árakkal, melyek híven tükrözik a gazdaság jelenlegi bizonytalanságát: jóval magasabbak, mint az egy-két hónappal ezelőttiek. Az első két Eee PC kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a hozzájuk adott akkumulátorral úgy két-három órát tudtak menni és meglehetősen melegedtek. A 900-asok extra merevlemeze a szabadon hagyott mini PCI helyet foglalta el.

Minden bizonnyal csak szerencsés véletlen, hogy az Eee PC-láz erősödésével egyidőben jelent meg az Intel új Atom processzora, mely végre nem teljesítményhajhász óriás volt, hanem egy olcsó, energiatakarékos és alapfeladatokra éppen elég, kicsi modell. Az Intel frappáns nevet is adott az új laptopszerűségeknek, melyek (reményei szerint) Atommal mennének. Megszületett a notebook szóval összecsengő netbook kifejezés, ami sokkal szerencsésebb a MID (Mobil Internet Device) gyűjtőnévnél. Az első atomos Eee PC a 901-es volt, mely ismét tovább nőtt egy picikével, súlya pedig az izmosított akkumulátor miatt átlépte az egy kilogrammot. Szerintünk megérte ez az áldozat, ugyanis 4-8 órás üzemidőt hozott a korábbi, legfeljebb három óra helyett.

Kicsit később térünk majd vissza a 904-es Eee PC-hez, mely egyelőre a legutolsó a sorban. Még előtte érkeztek az 1000-esek, melyek szerintünk már annyiban eltérnek az első modellektől, hogy akár második generációsnak is nevezhetőek. Méretben elérték a fent említett, régi 12”-os szubnotebookok alapterületét, ennek köszönhetően végre kellően széles billentyűzet kerülhetett rájuk. Tovább nőtt a monitor is, 10 hüvelykesre, de sajnos a felbontás maradt 1024x600 pixel. Az 1024 pontos szélességgel még nincs is akkora baj, de a 600-as magasság sok esetben nagyon kevés tud lenni. Először használtak az Eee PC-k történetében normál merevlemezt, amivel nőtt a tárkapacitás, de a ventilátor mellett újabb mozgó alkatrész került a gépbe.

Az első Eee PC 1000H Atom processzorral és hozzá tartozó, nem túl fejlett, aránylag szépen fogyasztó, de legalább olcsó Intel 945GSE északi és ICH7-M déli híddal érkezett. Kezdetben a merevlemez 80 GB-os volt (a HDD szót kódolja a név végi H-betű), de számítani lehetett rá, hogy hamar nőni fog a kapacitása. Ennek az az oka, hogy a 120-160 GB-os tárakat nagyjából ugyanazzal a költséggel készítik, mint a nyolcvanasokat.

Minden bizonnyal maradt még egy nagy adag Intel Celeron M processzor az Asus raktárában, amit az első Eee PC modellekhez rendeltek, ezért a nagyobb, 1000-es kabát alá is betették. A korábbi 1000H kód a Dothan CPU-mag nevére utaló D-vel bővült 1000HD-re. Valószínűleg ugyanez volt a helyzet a 8,9”-os kijelzőkkel is, melyek ugyancsak bekerültek a szélesebb házba és a Dothan magos processzor mellé. Ez a modell kapta a 904HD nevet.

Ezzel még nincs vége az Asus-inváziónak, mert hallani lehet már a 905-ösről és a luxuskategóriába szánt S101-ről is, melynek különálló GeForce 9300M grafikus magja és ExpressCard bővítőhelye is lesz. Már a tesztlaborunkban vendégeskedik az Asus legfrissebb, N családjába tartozó N10-es netbookja, mely hardvertartalomban az S101-hez áll közel.

Eee PC klónok

Mint látszik, az Asus óriási erővel nyomul a netbookok piacán, ám a konkurenseket sem kell félteni. Igaz, nem akkora lendülettel, de több neves notebookgyártó is az Asus után eredt. Hatékonyság szempontjából azt mondhatjuk, hogy az MSI a Wind U100-zal egyből jobban betalált, mint az Asus, mely a konkurens 1000H-t csak később alkotta meg. Az MSI gépe elég széles a kényelmes billentyűzethez, merevlemeze nagykapacitású, hagyományos winchester, kijelzője 10”-os 1024x600-as felbontású, és a többi paramétere is meglehetősen rendben van.

Azért két baja van a Windnek. Az első, hogy idehaza egyelőre a kisebb, 3 cellás akkumulátorral szállítják, ami csak két-három órára elegendő. A második, hogy csupán egyéves garanciával adják, ráadásul drágábban, mint a konkurens Eee PC 1000H-t, és a Windows XP-t mindeképpen meg kell hozzá vennünk, nincs linuxos verzió.

A Wind után két olyan gép érkezett, melyek bizonyos tekintetben túlmutatnak az eredeti, Asus által lefektetett irányelveken, tehát nem a szükséges minimumot tartalmazzák. A HP 2133 Mini-Note például igényes fémházat kapott. Processzora nagy meglepetésre nem az Inteltől, hanem a VIA-tól származik, így valamivel gyengébb. Szélességben a nagyobb netbookok közé tartozik, így viszonylag kényelmes a billentyűzete. További különlegessége, hogy 8,9”-os kijelzője 1280x768 pixel felbontású, oldalára pedig ExpressCard bővítőhelyet is tettek.

Nagyon egyedi lett a Gigabyte M912 netbookja, mely akár a nettablet nevet is kaphatta volna, ugyanis 8,9”-os kijelzője kifordítható, ráadásul érintésérzékeny. További extrája, hogy felbontása 1280x768 pixel. Mindehhez a szokásos felszerelésen túl Express Card bővítőhely és 160 GB-os merevlemez jár. Négycellás akkumulátorától akár négy óránál is hosszabb üzemidőre számítunk, és 120 000 forintos ára sem olyan vészes.

Egyelőre utolsóként, ősszel érkezett a hazai piacra az Acer Aspire One. A modern divatnak megfelelően Centrino Atom platformra épül, és 8,9”-os 1024x600 pixeles kijelzővel rendelkezik. Egyelőre 120 és 160 GB-os merevlemezzel kapható, de létezik SSD-s verzió is. Méretben a középmezőnybe tartozik, de azért használható billentyűzet került rá. Érdekessége, hogy két kártyahelye van. A második hasznos lehet az SSD-s modelleknél a szűkös tárhely bővítéséhez, de a HDD-s példányoknál nem olyan fontos. További különlegessége, hogy az Aspire One kapható beépített 3G modemmel is. Sajnos, ekkor már ára jelentősen megemelkedik. Hátránya, hogy akkumulátora csupán 24,42 Wh-s, legfeljebb három óra üzemet biztosít.

Sajnos a jelenlegi helyzetben nem sikerült tartania az Acernek azt az ígéretét, hogy őszre az Aspire One 80 000 Ft környékén megvásárolható lesz. Pár hete még 86 000 forintot kóstált a linuxos verzió, de pillanatnyilag jó 10 000 forinttal drágábban adják. A 3G modemes verzió 143 000 forintos ára enyhén szólva is meredek.

Egyelőre várnunk kell még a Fujitsu Siemens AMILO Minire. Egy tesztpéldány már járt nálunk a szintén atomos, 8,9”-os kijelzőjű, közepes akkumulátorral rendelkező gépből, melynek érdekessége a cserélhető fedőlap és az 1,8”-os hagyományos merevlemez. Árát szeptember közepén 100 000 Ft környékére tippelték. Szintén várat magára a Dell Inspiron Mini 9, ami ugyancsak Atomot és 8,9”-os kijelzőt kapott. Méretben a kisebbek közé sorolható, SSD-je van és közepes akkumulátora. Angliában például 299 fonttól (kb. 100 000 Ft) kapható. Mindezek mellett a többi notebookgyártó is gőzerővel igyekszik az új piacra, úgyhogy minden adott a kiadós árharchoz.

Netbook kiegészítők

Ha már boldog netbook-tulajdonosok lettünk, hamar kiderül, hogy a készülékhez szükség lehet néhány kiegészítőre. Különösen az SSD-s modelleknél gyorsan elfogy az a pár gigabájt, érdemes újabb tárterület után nézni. Legkompaktabb módszere a bővítésnek az SD memóriakártya, amit minden netbookba be lehet dugni, az Aspire One-ba akár kettőt is. Manapság egy jó minőségű, 4 GB-os SD kártyát 3500 Ft környékén kapunk, kétszer akkorát pedig nagyjából kétszeres áron. Fizikai méretben a következő szintet az USB-s pendrive-ok jelentik, ráadásul áruk is alacsonyabb. A 4 GB tárkapacitásúakat akár 2000 Ft környékén, a nyolcasokat kétszer annyiért, a 16 gigabájtosakat 9000 forint környékén vásárolhatjuk meg.

Több helyet foglalnak, de lényegesen alacsonyabb a fajlagos ára a külső merevlemezeknek. Itt a kisebbek közül a notebookokban is használt 2,5 hüvelykesek az elterjedtek. Megvásárolhatjuk őket készre szerelve – valamivel drágábban –, de külön is vehetünk külső házat és hozzá winchestert. Főként ebben az esetben kell figyelni a megfelelő energiaellátásra és kompatibilitásra. Elvileg egyetlen USB csatlakozó energiája elegendő a 2,5”-os adattárak meghajtásához, de a gyakorlatban – különösen notebookoknál – sokszor ez nem így van. Célszerű olyan külső dobozt venni, amihez adnak kiegészítő tápkábelt, ami még egy USB aljzat energiáját veti be. Ilyen például a nyáron nálunk járt Databyte termék, melynek ára kevesebb mint 3000 Ft. Hozzá 14 000 Ft körüli áron vehetünk 160 GB-os HDD-t, vagy pár ezressel drágábban 250-est. A 320 GB-os 2,5"-os modelleket jelenleg 19 000 Ft környékén kínálják, és kaphatóak már 500 GB-os 2,5”-os merevlemezek is, igaz, ezeknek az ára egyelőre még aránytalanul magas, 35-40 000 forint. Ha sok adatot szeretnénk külső HDD-n tárolni, és nem számít a méret, akkor érdemesebb 3,5”-os külső házat venni pár ezresért. A hozzá való 500 vagy 640 GB-os winchestert megkapjuk 15-18 000 forintért.

Érdemes lehet egy külső optikai meghajtót is beszerezni a netbookhoz. Igaz, hogy ritkán van rá szükség, de egy rendszer-újratelepítéskor nagyon jól jön. Az MSI saját maga kínál külső DVD-írót a Windhez nagyjából 18 000 forintos áron. Természetesen ez egy teljesen átlagos, USB-s egység, ami más gépekkel is működik. Az alumíniumházban a Lite-On és a Philips közös vállalatától érkező, tálcás egység rejtőzik. Alig drágább az LG hasonló terméke, melyet mi is kipróbáltunk, és írási minőségével is meg voltunk elégedve. A fehér-fekete modell nagyjából 20 000 forintot kóstál, és nem támogatja a lemezgravírozó LightScribe technológiát; a fekete-ezüst, pár ezressel drágább verzió viszont ingen. Szintén 20 000 Ft környékén kínálja saját vékony külső íróját a Samsung, a Plextor pedig jó tízezer forinttal drágább. Ezeket a modelleket is kipróbáltuk korábban, de írási minőségükkel nem voltunk maradéktalanul elégedettek. Inkább az LG-t ajánljuk. Persze vehetünk hagyományos 5,25”-os külső írót is, ami ugyan nagyobb méretre és súlyra is, de gyorsabban készíti el a lemezeket, és jó néhány ezressel olcsóbb.

Sokakban talán fel sem merül, hogy a netbook (szinte) teljes értékű asztali számítógépként, esetleg multimédiás központként is működhet. Minden eddig nálunk járt gépnek volt analóg monitorkimenete (egyeseknek digitális is van), amire monitort vagy tévét köthetünk. A rendszerint kettő vagy három USB meg tudja hajtani az egeret és billentyűzetet, de a legtöbb esetben bluetoothos beviteli eszközöket is használhatunk. A Wi-Fi és Ethernet hálózati adapterek segítségével pedig elérhetjük nem csak az Internetet, hanem többi számítógépünket, hálózati adattárunkat is.

rudi