Cooler Master GeminII – a nagyágyú

Előbb kifogásoltuk, hogy a Cooler Master nem sok fantáziát vitt a Hyper TX továbbfejlesztésébe. Azért maradt elég alkotóerő a tervezőikben. Elkészítették például a GeminII-t, amely már dobozba zárva is nagyon imponálóan néz ki.

Lehámozva a borítást olyat láttunk, amilyet még soha. Élőben szinte hihetetlen volt az a hűtőborda, amelyre két 120 mm-es ventilátort lehet szerelni, de nem kétoldalra, hanem egymás mellé. Gondoljunk csak bele: két ilyen ventilátor 240 mm széles, az ATX alaplapok többsége pedig 245 mm...

Méretétől eltekintve, mondhatni, hagyományos felépítésű a GeminII. Alapjából hat heat-pipe nyúlik a felső részbe. Az óriási méret miatt itt a középső lamellák lenyúlnak a talapzatig, ezzel stabil vázat adnak a szerkezetnek. A felépítmény tömege ventilátorok nélkül 847 gramm, két szellőztetővel pedig bőven meghaladja az egy kilogrammot.

Felülről jól látszik, hogy nagyszerűen osztották el a hőcsöveket, egyenletesen terítik a meleget a felületen. A sok vékony fémlemez egyben tartásához masszív keretet alakítottak ki. Erre a rájuk kerülő, 300 grammot meghaladó tömegű ventilátorok miatt is szükség van.

Alul megfelelően polírozott processzorral érintkező felületet és a komolyabb Cooler Master hűtőknél megszokott rögzítő négy csavarmenetét találtuk. Innen látszik, hogy a hatalmas borda jó pár centiméterrel az alaplap síkja fölött lebeg majd, nem ütközik bele a memóriamodulokba és hűtési elemekbe, melyek fölé kiterjed.

Némi aggodalommal állapítottuk meg, hogy LGA775 foglalathoz nem kapunk masszív hátsó panelt. A több mint egykilós GeminII-t is a szokásos négy darab, egyforintosnál valamivel kisebb anyára bízzák. Minden bizonnyal tudják a Cooler Master mérnökei, mit csinálnak, végülis ez a felfogató minden gond nélkül elbírta a 971 grammos Hyper 6+-t is.

Először a megfelelő vázat kell felcsavarozni a hűtő aljára, majd ebbe jönnek az ellentétes menetirányú csavarok, melyeket az alaplap hátulján kell rögzíteni.

Beépítés előtt fel kell még tenni a ventilátorokat. Ehhez egy rögzítősínre van szükség. Felrakva látszik, hogy a borda azért nem 240 mm széles. Csak az illusztráció kedvéért tettük fel az üres síneket, először ugyanis beléjük kell csavarozni a két ventilátort.

A GeminII mellé állítva szinte elveszik még a Noctua nagyobbik hűtője is. Az óriásnak értelemszerűen két ventilátorcsatlakozóra van szüksége, igaz, használhatjuk egy szellőztetővel is.

Alaplapra szerelve látszik csak igazán, hogy mekkora a GeminII. A kép perspektívája ugyan némileg csalóka, de a két 120 mm-es tényleg beborítja az alaplap processzoros, memóriás és északi hidas részét minden feszültségszabályozó áramkörrel együtt. Ez nagyon jól jöhet az alkatrészek szellőzése szempontjából, de körültekintést igényel a ház többi szellőzésének megoldásában, hiszen a két nagy lapátkerék az alaplapra tolja a levegőt, nem alakul ki a ház eleje felől a hátuljába irányuló légáramlat.

Szerintünk a grafikus kártyát mintegy elválasztóként használva, annak szintje alatt létre lehet hozni egy elölről hátulra mutató külön légmozgást, ami a merevlemezeket és a bővítőkártyákat látja majd el friss levegővel. Nagy kérdés viszont, hogy a táppal mi lesz.

Főbb paraméterek:

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!