Notebookok és hibridek: apró lépések
Értelemszerű, hogy a notebookokkal kapcsolatos történések híven követték a processzoros helyzet alakulását, ennek megfelelően az év első felét az ötödik generációs, vagyis Broadwell processzoros modellek uralták. A processzorcsalád késése és a komolyabb teljesítményű mobil négymagosok szinte teljes kimaradása miatt a legtöbb gyártó – különösen a vállalati notebookok terén – csak minimálisan módosította negyedik generációs Core i, vagyis Haswell processzoros modelljeit, hiszen azokba az új CPU-kat szinte átalakítás nélkül bele lehetett szerelni.
Konfiguráció terén sem történt túl nagy változás a korábbiakhoz képest. Processzorból továbbra is az alacsony fogyasztású, 15 wattos TDP osztályba tartozó, kétmagos Intelek domináltak, a vékony notebookoknál egyre gyakrabban alkalmazott, alaplapra forrasztott memóriával. Szerencsére már nem csak ezeknél a karcsú laptopoknál, hanem az egyszerűbb, hagyományos modelleknél is terjedni kezd a gyárilag beépített SSD, év végére eljutottunk arra az örömteli szintre, hogy már a 200 000 forint alatti gépek között is akadt, amibe 256 GB-os SSD kerül. Szintén jó hír, hogy egyre több olcsó 15,6 hüvelykes laptopban van Full HD felbontású kijelző, ráadásul itt-ott már IPS panellel.
Az év végéig kellett várni az első Skylake processzoros notebookokra. A hatodik generáció ismét teljes lett az Intelnél, vagyis a kétmagosok mellett megjöttek a négymagos mobil CPU-k, és most először kapunk négymagos Core i5-öt. Az új chipek elsősorban grafikus modulban gyorsultak: már az alapmodell is viszi a néhány éves játékokat alacsony felbontás és részletesség mellett. Nagy kérdés, hogy mi lesz majd a komolyabb IGP-s verziókkal, vajon ugyanúgy megmaradnak ígéret szintjén, mint az előző két generációnál, vagy mostmár tényleg kapunk olyan, processzorba épített Intel grafikus egységet, ami veszélyezteti a középkategóriás notebookos grafikus kártyákat?
Ezen a téren egyébként semmi különös nem történt NVIDIA és AMD oldalon sem, mindkét gyártó a jól bevált, "minimális módosítás melletti átkeresztelés" módszere mellett döntött. Azért az NVIDIA-tól jött a GTX 965M, de a GTX 960M-et a GTX 860M átnevezésével, a GTX 950M-et némi szűkítéssel csinálták, a 940M tudása pedig már igencsak szerény. Az AMD a Radeon M300-as sorozatot a 200-asból csinálta, de mivel továbbra sem olyan hatékonyak a modelljei, mint a Maxwell architektúrás konkurensek, ezért az igazán érdekes, felsőbb kategóriákban nem alkalmazzák őket.
Két konkrét modell emelhető ki az idei kínálatból, mint igazi ínyencségek. A Microsoft tovább bővítette Surface eszközeinek kínálatát a Surface Bookkal, ami egy 13,5 hüvelykes notebook, de egy laza mozdulattal lekapható a kijelzője. Mögötte Skylake processzor van, a billentyűzetes rész pedig egy GTX 950M közelében teljesítő, egyedi GeForce-ot rejt. Szintén abszolút első próbálkozás az Acer Predator 15 és 17 notebook párosa. Világos, hogy az Acer rengeteg laptopot csinált már, de abszolút csúcskategóriás gamer modellt most először. A 15,6 hüvelykes Predator 15-öt volt alkalmunk kipróbálni, határozottan jól sikerült, különösen azt figyelembe véve, hogy első generációról van szó.
Szépen bővült 2015-ban a notebookból tabletté hajtogatható, kettő az egyben készülékek kínálata. Ezek a jellemzően 13,3 vagy 14 hüvelykes masinák most már szinte kizárólag azzal a teljesen körbeforduló zsanérral készülnek, amit először a Lenovo Yoga modelljénél láthattunk idestova három éve. Mára az Acer, Asus, Dell, HP és Toshiba is bemutatott ilyen eszközt, de komoly újítás ezeknél a készülékeknél sem jött. Legfeljebb azt tudjuk megemlíteni, hogy általánosan javult a laptopok hangzása.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
