Egyéb érdekességek

Már a merevlemezeknél említést érdemelt volna az új SATA szabvány, melyet SATA 3.0, vagy elvi csúcssebessége után SATA 6Gb/s néven ismernek. Bár már 2008-ban jóváhagyták, az első vezérlők és a megfelelő winchesterek csak 2009-ben érkeztek meg. Még kevéssé terjedt el az új szabvány, ugyanis sem az Intel, sem az AMD nem implementálta aktuális platformjaiba, így egyelőre külső vezérlőt igényel. Még nincs róla pontos információnk, hogy az új szabvány mennyivel gyorsabb a SATA 2.0-nál, mellyel visszafelé kompatibilis.

Szintén 3.0-s szintre lépett az USB. Az új SATA-hoz hasonlóan még 2008-ban mutatták be, de csak 2009-ben érkeztek meg az első hardverek. Egyelőre alig pár eszköz támogatja, de a Computexen láthattuk működés közben. Az új szabvány elvi csúcssebessége 4,8 Gb/s, ami jelentős előrelépés az USB 2.0 480 Mb/s-os értékéhez képest. Emellett az új verzió több energiát tud juttatni a rákötött eszközöknek, de nyugalmi állapotban kevesebbet fogyaszt. A teljes sebesség kihasználásához újfajta csatlakozókra és vezetékre lesz szükség, de az USB 3.0 visszafelé kompatibilis a régebbi verziókkal. Elterjedése 2010-re várható; elsősorban a külső adattárak sebességét dobhatja meg, ahol rugalmasabb csatlakoztatása miatt komoly konkurense lehet az eSATA-nak.

Még egy jelentős szabvány beérett idén. Ugyan már két éve szinte készen van az IEEE 802.11n Wi-Fi specifikációja, az utolsó részletekben csak ősszel tudtak megegyezni, így végre elhagyható az n betű elől a draft szócska. Általánosan a szabvány 300 Mbps-os elvi csúcssebességről beszél, ami méréseink alapján valójában csak szerencsés esetben hozza a 100 Mbps-os Ethernet hálózat sebességét. Elvileg az n-es Wi-Fi csúcsa 600 Mbps lehet, de egyelőre inkább visszafelé fejlődik. Belépőszinten egyre több olyan termék lát napvilágot, amelyik csak egy csatornán működik, így elvi csúcssebessége csak 150 Mbps. Az ilyen rendszerek valós alkalmazásban alig gyorsabbak a korábbi g-s Wi-Fi-nél.

A monitorok világában két lényeges irányba haladt a fejlődés. Az egyik a szokásos növekedés volt, ami idén nem is a panelek méretében, hanem felbontásukban nyilvánult meg. Év végére már az 50 000 forint körüli kategóriában is elérhetővé vált a Full HD, vagyis 1920x1080 pixeles felbontás a 22 hüvelykes méretben, miközben a 24 hüvelykes modellek kezdőára 60 000 forintig süllyedt. A másik irányzatot a panelek fejlődése képviselte. Ugyan az OLED technológia továbbra is elérhetetlen távolságban van, a PVA és IPS technológia kedvezően fejlődött. A C-PVA panel elvileg csak 10%-kal drágább a TN+film technológiásnál, miközben képminőségben a PVA-s modellek közelében van, ráadásul kisebb fényerejű – tehát kevesebbet fogyasztó – megvilágítással működik. Az E-IPS panel a korábbi AS-IPS olcsóbb, valamivel gyengébb színvisszaadással rendelkező verziója, de a TN+film megoldásokat így is lepipálja.

C-PVA és E-IPS paneles LCD monitorok

Összefoglalva ezek voltak 2009 fő hardveres eseményei. Úgy gondoljuk, a technológiai fejlesztésre nem volt olyan hatással a gazdaság válsága, mint az eladásokra. Igaz, hogy a vállalatok bevételei nem növekedtek olyan ütemben, mint az előző években, de a legnagyobbak tudják, hogy nehéz időszakban a fejlesztés lassítása szinte egyenlő a halálos ítélettel. Világviszonylatban úgy vélik az elemzők, hogy a PC-piac az elsők között mászott ki a gödörből, a 2010-es évben már fellendülésre lehet számítani. Bízunk benne, hogy az előttünk álló hardveres év legalább olyan gazdag lesz techológiai újdonságokban, mint a 2009-es.

rudi