Lépjünk tovább!

PH: És ezzel még csak az alapok voltak meg. Hogyan fejlesztettél tovább?

UP: Teltek-múltak a hónapok, sok megtett virtuális kilométer, sok elbénázott kanyar és verseny. Kezdtem megismerkedni az alap versenypályákkal, a szélárnyék és ideális ív szerepével, a Heel-and-Toe módszerrel (gázadási és fékezési technika egy lábbal – a szerk.), az alapbeállításokkal és azok vezetésre gyakorolt hatásával, amivel egy autót a pályához, illetve a vezetési stílushoz lehet igazítani. Majd szembejött a FREX mozgásszimulációs rendszere.

Ez már kivitelezhető egy lakásban, még ha kicsit elvadultnak is tűnik a figura (azért hadd említsem meg, soha nem fogok kesztyűben és bukósisakban leülni a gépem elé, de lehet, hogy csak az én hozzáállásommal van a baj). Van valami csodálnivaló az ötlet egyszerűségében, és ki ne próbálná ki akár csak egy körre is? Fel volt adva a lecke: kell egy olyan FREX rendszer, ami mozgatja a széket, és kell egy másik vázat építeni. Egyszerűnek hangzik, van benne 2 munkahenger, azt meghajtják levegő/olaj/elektromos úton, és kész a csoda. Na igen, mindezt potom 300 000 magyar forintért. Biztos van olyan, akinek ennyit is megér, sőt beiktatható még egy harmadik munkahenger is, ami az övet feszíti, hogy még élethűbb legyen a szimuláció. Nekem túlzásnak tűnt, meg akkor még sehol sem állna a szimulátor, és máris otthagytam egy teljes PC árát.

PH: Ismét jött a barkácsolás?

UP: Kitaláltam, hogy jó ezermester hozzáállással, házilag, a töredékéből is meg lehetne ezt építeni, csak hát ugye a program, meg a gépből kihozni a vezérlést... Azért ez simán meghaladja a tudásom, viszont pár jólelkű emberét az X-Simnél nem. Ingyenesen adnak egy programot, ehhez van pár verzió, hogy milyen panelt lehet építeni, vagy a Conrad elektronikában van egy bizonyos kísérleti interfész erre a célra, megfelelő USB csatlakozással. Oké, megvan a program, rengeteg játékot támogat, kijön a jel, már csak valamit vezérelni kellene vele.

Az X-Sim ingyenes kimeneti szoftvere

A legerősebb megoldás a hidraulika. Tudom-tudom, a padlószőnyeg nem szereti a mechanika olaját felszívni, de biztos meg lehet oldani szivárgásmentesen is. Az volt a lényeg, hogy 30 cm-es utat tudjon egy-egy munkahenger elmozdulni, és ezt 20 cm/mp sebességgel tegye kb. 1000-1500 N erő kifejtésével. A hidraulikát hamar elfelejtettem, ugyanis a legolcsóbb szivattyú 100 000, két darab vezérlőszelep 45 000 és a két darab munkahenger 50 000 forint. Plusz halvány emlékeim a tanulmányaimból eszembe juttattak még pár kifejezést, a nyomásszabályzást, a visszafolyás megoldását, a hidraulika tartályt és a víztelenítést.

Kezdtem elektromos szerkezetek, garázskapunyitók, elektromos aktuátorok után érdeklődni, de vagy túl lassúak, vagy túl gyengék voltak. Később talált az egyik kedves cockpitépítő kolléga egy olyat, ami képes mindkét igényt kielégíteni 250 000 + áfa darabáron, de ezt a lehetőséget is elvetettem. Habár, találtam pár érdekes megoldást is léptetőmotorra. Csodáltam a FREX-et, hogy milyen módon tudnak ennyire "alacsony" áron kihozni egy ilyen rendszert.

Maradt a pneumatika, valamiért ettől idegenkedtem a legjobban, de ez hamar elmúlt. Az X-Sim oldalán jelenlévők közül is sokan ezt használják, miután az elektromos rendszereket ők is kivesézték. A kompresszorra volt egy príma ötletük: az airbrush kompresszor. Szobába való, nem hangos, nem is túl nagy, nyomásszabályzóval és víztelenítővel is fel van szerelve. Ez jó kezdetnek ígérkezett, használtan valamiért egész szép kínálat van a pneumatikus alkatrészekből. Összeszedtem a rendszert, megúsztam durván 78 000 forintból. Persze a bolti ár itt is magasabb, megközelítőleg 150 000 forint körül mozogna. A kompresszor választásánál fontos szempont, hogy körülbelül 6 bar nyomást tudjon előállítani, nagyjából 20-30 liter/perc légszállítással. Én ugyan ezen érték alatt találtam csak (17 liter/perc), viszont hozzácsaptam egy 23 literes tárolótartályt, remélve, az megteszi.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!