Az utóbbi időkben egyre nagyobb népszerűségre tettek szert az úgynevezett digitális képkeretek. Ezek a szerkezetek lényegében egy pár hüvelyk átmérőjű színes LCD kijelzővel és memóriakártya-olvasóval ellátott médialejátszók, több-kevesebb tudással. Ezúttal egy igencsak sok funkcióval ellátott változatot néztünk meg közelebbről, a Samsung SPF-83V-t.
Pecázó macskás dobozából tartozékként részletes használati útmutató, telepítő CD, kitámasztó, táp- és USB-kábel került elő.
Úgy tűnik, még mindig divatos a fényes, fehér borítás, a digitális keretet is ilyen díszíti. A régi, megszokott – elavult? – fának már nyoma sincs, túl modern ez ahhoz. A készülék 8 hüvelykes TFT kijelzőt kapott, amely 200 cd/m²-es fényerővel és 500:1 kontrasztaránnyal rendelkezik. A 4:3 képarányú monitor 800x600 pixel felbontású, de természetesen az ennél nagyobb képeket is megjeleníti. Az eszköz mérete 230 x 183 x 44 mm, tömege 710 gramm.
Kitámasztója gömbfejjel csatlakozik a képkerethez, így többféle dőlésszögben, vagy akár 90°-kal elforgatva, állítva is használhatjuk... illetve használhatnánk, ha a szoftver támogatná ezt a funkciót, így marad a képek külön elforgatása. A támaszték le is vehető, így szállításkor jobban elcsomagolható a készlet.
A kezelőszervek, a négy különálló és egy négyirányú gomb, hátul helyezkednek el. Funkciójuk fentről lefelé: az elsővel be- és kikapcsolhatjuk a képkeretet, ezt követi a helyi menü előhívója, majd a fel-le-jobbra-balra nyomókák. A fel-le párossal egyúttal a hangerőt is szabályozhatjuk például zenelejátszásnál. Alulról a második a belépés/lejátszás/szünet feladatokat látja el, az utolsóval pedig kiléphetünk az aktuális folyamatból, vagy a menüben eggyel fentebbi szintre kerülhetünk. A négyirányú gomb egyébként számunkra kicsit furcsán van megoldva, ugyanis a készüléket hátulról nézve érvényesek a jobbra-balra irányok. Azonban egy ilyen képkeretet leginkább a képernyőt magunk felé fordítva használunk, hogy lássunk is valamit belőle. Ekkor viszont épp ellentétesen fognak működni a jobbra-balra billentyűk, amit nem egyszerű megszokni. Az SPF-83V alján találjuk a tápcsatlakozót, egy fülhallgató-kimenetet és az USB aljzatot. A hátsó részen van az egyetlen hangszóró és egy Kensington-zár lyuk.
Az SPF-83V 64 MB beépített flashmemóriát kapott, míg társa, az SPF-83H ennek kétszeresét, 128 MB-ot, egyébként minden másban megegyeznek. Képeket, zenéket, és videókat többféleképpen tölthetünk rá. Először is memóriakártyán, amiből szinte minden ismertebb típust megeszik a digitális ráma, így nem okoz gondot a CF, SD, MMC, MS és xD kártyák kezelése. USB csatlakozójának segítségével pendrive-ról, MP3-lejátszóról is megnyithatjuk a kívánt fájlokat. A forrásokból másolhatunk a keret belső memóriájára, és ugyanez visszafelé is működik, adathordozóinkat megtölthetjük a beépített memóriában lévő tartalmakkal. Behelyezni egyszerű a kártyákat, ilyenkor a fedél is lecsukható. Kiszedni a szűk hely miatt már kicsit nehézkesebb.
Ám itt még nincs vége a lehetőségeknek. A beépített Wi-Fi-vel (802.11b/g) csatlakozhatunk például az otthoni vezeték nélküli hálózatunkra, és böngészhetjük a számítógépen megosztott könyvtárakat, képek, zenék után kutatva. Feliratkozhatunk RSS feedekre is.
A telepítő CD behelyezésekor elindult a telepítő, bár nem a megszokott módon. Külön program helyett a böngészőnk nyílt meg, ahol a nyelv kiválasztása után (nincs magyar) képekkel gazdagon illusztrált, részletes használati útmutatót olvashattunk. Innen indíthattuk a Frame Manager program telepítését is, ami Internet Explorer használata esetén rögtön el is kezdődött, de más böngészőnél csak egy üzenetet kaptunk, hogy keressük meg a telepítőt mi magunk. A Frame Manager Windows XP és Vista operációs rendszerekhez egyaránt elérhető. Bizonyos beállításokat a webes kezelőfelületén keresztül változtathattunk.
A Samsung képkeret főmenüje egyértelmű, egyszerű elrendezésű. A képek, zenék, videók menüpontokba lépve a könyvtárakban csak az adott kategóriájú fájlok jelennek meg. Ezek száma az egyes könyvtárak neve mögött zárójelben látható. A „menü” gombot megnyomva kiválaszthatjuk a médiafájlok forrását. Ez lehet a belső memória, valamelyik memóriakártya, pendrive vagy képek esetében vezeték nélküli hálózati kapcsolaton keresztül számítógépünk megosztása.
Fotóinkból diavetítést indíthatunk ötféle áttűnési effekttel, zenés aláfestéssel. A képek 5, 10 vagy 20 másodpercenként váltakozhatnak, akár véletlenszerűen is. Másik adathordozóra is másolhatjuk a fotókat. Zenelejátszásnál sajnos nem lehet beletekerni az aktuális számba, de kiírja a szám előadóját, az album címét, ha meg van adva az ID3 tagjében.
A Setup menüben állíthatjuk be egyebek mellett a nyelvet, az időt, az ébresztést, színsémát (lila, kék, zöld, narancs), a webes kezelőfelület IP címét és jelszavát, a főmenü hátterét, a kijelző fényerejét stb. Megadott időben elindíttathatjuk a képek megjelenítését. Lehetőség van az óra interneten keresztül történő beállítására.
Itt választhatjuk ki a Wi-Fi hálózatot is. Ha nem nyílt a hálózat, a jelszót is meg kell adnunk.
A digitális képkerettel többféle memóriakártyáról, pendrive-ról nyitottunk meg különböző formátumú kép-, zene- és videofájlokat. A szerkezet képek közül a JPG-t, BMP-t, GIF-et és PNG-t (átlátszót is) kezelte. Zenéknél megbirkózott az MP3 és a WMA fájlokkal. Veszteségmentes formátumokból csak a WAV-ot ismerte fel, a FLAC és APE formátumú zenéink teljesen hidegen hagyták, de ez természetesen bocsánatos bűn, hiszen elsődlegesen nem zenehallgatásra tervezték a képkeretet. Videókból pedig az AVI-kkal és MPEG-ekkel boldogult. Tehát lényegében az összes fontosabb és ismertebb médiaformátumot képes volt megjeleníteni, illetve lejátszani.
A kis szerkezetbe épített 802.11b/g-s Wi-Fi adapternek nagy hasznát vehetjük. Mindössze pár gombnyomás szükséges, és máris csatlakozhatunk otthoni vezeték nélküli hálózatunkhoz. Ha meg kívánjuk osztani például asztali számítógépünk merevlemezén lévő fényképeinket, Windows XP operációs rendszer használata esetén először a Media Player 11-et kell feltelepítenünk, ha még nem rendelkezünk vele. Ezután a programban oszthatjuk meg a fényképeket tartalmazó könyvtárakat. Windows Vistában kicsit egyszerűbb a dolog, a telepítő CD-n lévő szoftverrel pár kattintással elvégezhetjük a szükséges lépéseket. Az eredmény ugyanaz lesz: a képkerettel akár a lakás másik végéből is böngészhetjük a megosztott fotókat. Zenék és videók elérése ezzel a módszerrel azonban nem lehetséges sajnos.
Fényképeket közvetlenül az internetről is nézegethetünk, ha a készülék webes konfigurációs felületén keresztül feliratkozunk fotós RSS feedekre. A legtöbb képmegosztó, mint a Google Picasa vagy a Flickr rendelkezik ilyennel, és bár az utóbbiét nem sikerült beizzítani, a Picasa szépen megjelent. A megnyitott képeket el is menthetjük.
Az SPF-83V USB-kábelét a számítógéphez kötve rögtön két opciót is felajánl: háttértárként vagy mini monitorként szeretnénk használni? Az előbbi egyértelmű, ekkor másolhatunk a belső memóriára/memóriáról különböző multimédiás fájlokat számítógépünkkel. A másik lehetőség jó ötlet, hiszen valószínűleg aki látott már digitális képkeretet, elgondolkodhatott, hogy az a plusz pár négyzetcentiméternyi képernyő jól jönne néha az asztal kibővítésére. Ebben a módban tehát kapunk egy másodlagos, 800x600-as monitort, amely néha ugyan picit akadozik, de teljesen jól használható. A kisebb képernyőre helyezhetjük át levelezőnket vagy az IM szoftvereket, melyeket így az elsődleges monitor teljes képernyős módban való használatakor is láthatunk. Ide kerülhetnek például a képszerkesztő program eszköztárai is, ha nem férünk el tőlük. A számítógépet (1,8 GHz AMD Sempron) 10–15%-ban terhelte a plusz képernyő használata. A képkeretet valószínűleg kezelné a Windows Vista SideShow programja is, de ezt kipróbálni sajnos nem állt módunkban.
Meg voltunk elégedve a Samsung SPF-83V-vel. Nagy tudása kiemeli társai közül. Egyedül talán egy távirányítót hiányolhatunk a csomagból, melynek diavetítésnél, zenelejátszásnál vehettük volna hasznát. Formatervezése, külső megjelenése tetszett, a képkeret szobánk éke lehet; a plexiréteg széle azért kicsit sorjásnak tűnt. Csatlakozóinak és kezelőszerveinek elrendezését is jónak találtuk, ez alól egyedül a jobbra-balra gombok helyzete kivétel. A nagyobb, több megapixeles fotókat is szépen jelenítette meg, élesen, élénk színekkel. Néha azért eléggé el tudott gondolkodni egy-egy gombnyomásnál, de összességében teljesítménye elegendőnek bizonyult a médiafájlok kezeléséhez. A 128 MB beépített memóriával rendelkező Samsung SPF-83H, azaz a szerényebb képességekkel megáldott (Wi-Fi, hang- és videólejátszás nélküli) digitális képkeret 33 000 forintos áron kapható. Az SPF-83V-ért körülbelül másfélszer ennyit kell fizetnünk.
ndavid
A digitális képkeretet a Samsung hazai képviselete bocsátotta rendelkezésünkre.