Megjelenés

Bár ritkán jutunk hozzá tagjaihoz, de mindig is kedveltük a Dell XPS notebookcsaládját. Olyan gépek tartoznak ide, melyek az Apple megoldásainak prémium mivoltát nyújtják, ám az almás logót körüllengő, egészségtelen misztikusság nélkül, és persze Windowszal. Így aztán nagyon megörültünk, amikor a 13,3 hüvelykes XPS 13 legújabb verziója landolt nálunk.

Azonnal, már kicsomagolás közben feltűnt a kis laptop egyik különlegessége, nevezetesen az, hogy nagyon kicsi. Úgy tűnik, mintha 11,6 vagy legfeljebb 12,5 hüvelykes lenne, ugyanis alapterülete csupán 30,4 x 20 centiméter, ami mindkét irányban közel három centiméterrel kevesebb a MacBook Air 13-nál, így az XPS 13 alig foglal nagyobb területet az asztalunkon, mint a MacBook Air 11.

A nem érintőképernyős verzió 15 milliméteres vékonysága és 1,18 kilogrammos súlya egészen meredek; az általunk tesztelt érintős változat a maga 18, 5 milliméterével és 1,26 kilogrammjával ehhez képest duci, bár még mindig könnyebb és alig vastagabb a 13-as Airnél. Ezek a méretadatok attól válnak még érdekesebbé, hogy a Dell – ellentétben az Asusszal vagy a Lenovóval – nem kisebb akkuval, hanem egy tisztes, 52 wattórás példánnyal érte el őket, ami már nagyjából pariban van az Air 13-ban lévő 54 wattórás teleppel.

Talán mondani sem kell, hogy egy nemes anyagok felhasználásával készült, iszonyatosan jól összerakott laptopról van szó. A külső, ezüstszürke burkolat alumíniumból van, az előd fenéklemezénél használt szénszál erősítésű műanyag pedig belülre, a billentyűzet és a csuklótámasz köré költözött nagyon kellemes, selymes tapintású felületkezeléssel. A legdurvább látványelem a kijelző, pontosabban annak szinte nem is létező kerete. Ez a kulcs a laptop kis méretéhez, hiszen a képernyő széle mindössze néhány milliméterre van a fedél peremétől. Egyébként a kijelző sem akármilyen: a mi favoritunk, a matt Full HD-s mellett rendelhető a tesztgépünkbe is beszerelt, fényes-tükrös, érintésérzékeny 3200x1800-as QHD panel, és természetesen mind a kettő IPS technológiás.

Formailag az XPS 13 kellő mértékben különbözik a MacBook Airtől ahhoz, hogy meg se forduljon a fejünkben, hogy másolatról van szó, pedig ugyanúgy egy vékony, lapos, előre ékszerűen szűkülő gépről van szó. Szerintünk nagyon jól sikerült eltalálni a vonalait, a fekete és ezüst arányát, a belső mintája és tapintása is kellemes. A csatlakozókínálat a szükséges minimumra szorítkozik: mindkét oldalra került egy-egy USB 3.0, a képkimenet mini DisplayPort, a hang ki- és bemenetet összevonták, van SD kártyaolvasó, kicsi kerek tápcsatlakozó, továbbá egy gomb és négy LED, melyekkel az akku szintje ellenőrizhető kikapcsolt gép esetén is.

Egyeseknek talán hiányozni fog az Ethernet port, ám szerintünk egy kicsi, fokozottan mobil, ráadásul ac-s Wi-Fi modullal ellátott laptopnál erre nincs ma már olyan égető szükség. Akinek mégis kellene, annak a Dell nagyon kompakt, USB 3.0-ra dugható port replikátort kínál akár Gigabit Ethernettel, HDMI-vel, D-Subbal és USB 2.0-val.

Hardver

Ötödik generációs Intel Core processzorok hajtják az XPS 13-at, az U utótagos, 15 wattos TDP értékkel bíró fajtából, egészen konkrétan Core i5-5200U-val vagy Core i7-5500U-val szállítják – mi az utóbbit kaptuk. A 4 vagy 8 GB DDR3L-RS memóriát az alaplapra forrasztják, de szerencsére mindkét kiszerelésnél kétcsatornás konfigurációban, így nem lesz meglőve az IGP, aminek szüksége is van az erőre, hiszen vagy 1920x1080, vagy pedig 3200x1800 pixelt kell meghajtania. Az adattároló részleg M.2 foglalatos SSD-t jelent, ami gyárilag 128 vagy 256 GB-os, nálunk az utóbbi volt. Ezen felül kapunk még ac-s Wi-Fi adaptert és tisztes, 52 wattórás akkumulátort.

Néhány torx csavar kitekerése után könnyedén lejön a notebook fenéklemeze, ami alatt természetesen az akkumulátor foglalja el a legnagyobb helyet. A körülményekhez képest egész nagy a ventilátor, de sajnos a hasonlóan vékony notebookoknál megszokott módon, a zsanér tövébe szellőzik, ami részben elállja a kifelé távozó levegő útját. Cserélni, bővíteni csak az M.2 foglalatos SSD-t, esetleg az mSATA foglalatos Wi-Fi modult és az akkut lehet, a memória a szűkös hely miatt az alaplapra van forrasztva. Érdekes részlet a laptop fenekén az XPS logós panel, amit mágnes tart, ezt felhajtva a notebook szériaszámát találjuk alatta, ami így védve van a használat közbeni kopástól.

forrás - Notebookcheck

A Broadwell családba tartozó Core i7-5500U klasszikus kétmagos, négyszálas, alacsony fogyasztású modell. Rövid, löketszerű terhelésnél 2,9-3,0 GHz-ig felpörög, megfelelő hűtés esetén huzamosabb ideig is 2,7 GHz körüli órajelet tud tartani, amivel hozza az asztali felhasználásra szánt Core i3-ak vagy a legerősebb AMD négymagosok teljesítményszintjét. Jellemzően pár száz megahertz előnye van a mobil i5-ösökkel szemben, ezt a különbséget normál felhasználás közben nagyon ritkán lehet érzékelni, így számunkra kérdéses a drágább i7-es választása.

Grafikai téren jelent igazán előnyt, hogy bár az alaplapra forrasztották, de a memória kétcsatornás konfigurációban van. Így az IGP-re támaszkodva a 3-4 éves játékok is jól futnak kis felbontásban alacsony részletesség mellett, ehhez pedig elég a CPU részleg ilyenkor 1,5-2,0 GHz közé leeső órajele. Hagyományosan az SSD ad egy komoly löketet a rendszer általánosan érzett fürgeségének. A tesztpéldányunkba épített 256 GB-os Samsung tisztességes, 400 MB/s körüli olvasási maximumot és 300 MB/s-os átlagot mutatott, ez pedig a 0,1 ms-os késleltetéshez hasonlóan ronggyá ver bármilyen tányéros merevlemezt, ami egyébként bele sem férne az XPS 13-ba.

Gyakorlati tapasztalatok

Nem csak látszatra, hanem fogásra, használat közben is ordít a minőség az XPS 13-ról. Nagyon masszív, jól összerakott gépecske benyomását kelti, ami több mint valószínű, hogy bírja majd a napi használat viszontagságait. Persze arra számítani kell, hogy a fémfelület kemény tárgyakkal találkozva – mondjuk kulcscsomóval a táskában – karcolódni fog. Az abszolút igényességet egyetlen pici részlet bontja csak meg: az egyébként kiváló, holtjáték nélküli zsanéron forduló fedél nem nyitható fel egy kézzel.

Belül az érintéses kezelés miatt szokás szerint különösen fényes, tükrös felületű kijelző fogadott minket, amivel nem igazán tudtunk azonosulni. Brutális, 3200x1800 pixeles felbontása is egy olyan paraméter, amire inkább a marketingosztály és a nagy számokat kedvelő felhasználók ugranak majd, minket a Windows 8.1 – de akár a Windows 10 – nagy pixelsűrűséget kezelő képességei mellett sem varázsolt el. A közel 400 cd/m²-es maximális fényerő és 2000:1-et elérő kontrasztarány révén azért világos környezetben is jól olvasható marad az egyébként szép színekkel dolgozó képernyő. Kár, hogy a 13,3 hüvelykre szerintünk bőségesen elegendő, Full HD felbontású, matt felületű verzióhoz nem volt szerencsénk, pedig állítólag az még jobb.

A vékony notebookok egyik gyenge pontja a billentyűzet szokott lenni, hiszen a teljes mechanikának és a nyomási útnak néhány milliméterből kell gazdálkodnia. Az XPS 13 esetében sincs két milliméter a nyomásút, ami elsőre ijesztően kevésnek tűnt, inkább a tabletekhez adott szükségbillentyűzetekre, nem pedig a notebookokra hasonlít. Néhány órányi gépelés után viszont kellemesen meglepve csuktuk rá a laptop fedelét, mert bár rövid úton jár, de kifejezetten kellemesen viselkedik, jó a nyomáspontja, csillapítása, alapja stabil. Világos, hogy egy prémium gépen a billentyűzetvilágítás sem hiányozhat.

Alapvetően jól szerepelt az integrált gombos touchpad is, bár azzal, hogy a laptop mélysége úgy egy hüvelykkel kisebb a szokásosnál, az érintőmező felülete sem akkora, mint egy átlagos 13,3-asnál. Tapintásra kellemes, sima, bár pár órányi használat után kissé olajosnak tűnt. Integrált gombjai picit nyersen kattannak, talán idővel bekopnak majd. Gondunk akkor támadt csak, amikor a többujjas gesztusokat próbálgattuk, mert ezek késéssel, akadozva működtek. A hangzással viszont nagyon meg voltunk elégedve, a korábbi Dellekben már bizonyított MaxxAudio itt is villantott, az egyik legjobb hangzást adva, amivel kis notebookban találkoztunk.

Hűtés, üzemidő

Kisméretű, ráadásul fémburkolatos, zsanér mögé rejtett ventilátoros notebookoknál gyakran futunk bele hűtési problémákba. Az XPS 13-nál sem volt minden tökéletes, de a hűtőventilátor komoly terhelés alatt sivító hangján túl nem találtunk kifogásolnivalót. Persze nyugalomban, 24 °C-os szobahőmérséklet mellett néma volt a laptop, felülete pedig alig melegedett 30 °C fölé.

Félórányi CPU-terhelés hatására a billentyűzet és a fenéklemez a processzor környékén (tehát felül középen) csak kis mértékben lépte át a 40 °C-os határt, ami még elfogadható. A központi egység ugyan 90 °C közelébe hevült, de órajele nem esett 2,7 GHz alá. A GPU-t is terhelve viszont már 1,5-1,7 GHz között mozgott a CPU-frekvencia, a gépház pedig még egy-két Celsius-fokot melegedett. A ventilátor ekkor 32 dB-en sivított, ami csendes környezetben elég zavaró, nem is annyira az intenzitása, hanem inkább a hangszíne miatt.

Kategóriájában kifejezettnek nagynak számít a Dell XPS 13 akkumulátora; az 52 wattórás kapacitást a MacBook Air 13 két wattórával lépi túl, de a Windowst futtató konkurensek jellemzően 20%-kal kevesebb tartalékból gazdálkodhatnak. Nyugalomban, minimálisra vett fényerő mellett, amikor a notebook hűtőventilátora is leállt, 13 órás futási időt kaptunk; ez feles fényerőn, HD videózással 7 órára csökkent, ami elég nagy ugrás, és több mint valószínű, hogy a rengeteg pixel rovására írható. Teljes terhelésen, maximális fényerő mellett a laptop két óráig sem húzta.

Akkumulátora viszont másfél óra alatt 80%-ra feltöltött. Átlagos használat mellett 5-7 órás üzemidőt tartunk reálisnak, az interneten fellelhető információk szerint az Core i5-tel és Full HD kijelzővel ellátott modell lényegesen takarékosabb, hozza a MacBook Air 13-ra jellemző 8-10 órás működési időt, ami nem is csoda, hiszen nagyon hasonló a hardverük és az energiatartalékuk is.

Értékelés

Ismét egy kiváló notebookot tett le az asztalra a Dell a 2015-ös évjáratú XPS 13 személyében. Őszintén megvallva, akkor lettünk volna meglepődve, ha nem így történik. A csinosan megtervezett és elsőrangú minőségben kivitelezett laptop legnagyobb erőssége a kompaktsága, pontosabban hogy egy kategóriával kisebb gépházba tudták belezsúfolni a 13,3 hüvelykes kijelzőt. Ráadásul ez a mutatvány egyáltalán nem ment a funkcionalitás vagy tudás rovására, az aprócska Dell mindent tud, amit konkurensei.

Kijelzője brutális felbontású, bár ekkora méretben a 3200x1800 pixelnek semmi reális hasznát nem látjuk, a Full HD sokkal jobban illik ide, de még az 1600x900 is elég lenne kellően jó minőségű panellel. Erősen tükröző felülete miatt nálunk az érintéses kezelés is a hátrányok (egyébként rövidke) listáján szerepel, ahol csak olyan apróságokat tudunk felsorolni, mint az egykezes felnyitás hiánya, a terhelve sivító hűtés, valamint az egérpad többujjas gesztusoknál történő bizonytalankodása. A pluszok listáján a kiváló minőség és kompaktság mellett a komoly teljesítmény, a nagyszerű billentyűzet, illetve a jó hűtés szerepel, márpedig egy notebooknál ezek a legfontosabbak számunkra.

Bizony, a nagyszerűségnek ára van! Magunk is nem kicsit meglepődtünk, amikor kiderült, hogy a nálunk járt, Core i7-tel, 8 GB memóriával, 256 GB-os SSD-vel és QHD kijelzővel felszerelt modell közel 650 000 forintba kerül. Ez bizony rengeteg pénz, és még a szerintünk fölösleges i7-et és a túl nagy felbontású kijelzőt lecserélve is bőven négyszázezer forint fölött maradunk. Azonos konfiguráció mellett nagyjából a MacBook Air 13 árszintjén adják a Dell XPS 13-at, ami mondjuk nem is csoda, hiszen hozza az almás etalon szintjét. Nekünk nagyon-nagyon tetszett a Dell XPS 13 idei kiadása, bárcsak nálunk is 800 euróról (kb. 250 000 Ft) indulna az ára!

Dell XPS 13 notebook

rudi

A Dell XPS 13 notebookot a Dell hazai képviselete bocsátotta rendelkezésünkre.