Megjelenítés, bevitel

Arra számítottunk, hogy az Eee PC 1002HA az S101 – kategóriájában átlagosnak mondható – kijelzőjét örökli. Pár órás használat után viszont egyértelműen jobbnak éreztük ezt a TN+film panelt, mint a korábbit. A mellékelt fotón jól látható, hogy felülről nézve alig sötétedett, és oldalról sem vesztette el olyan gyorsan a színeit, mint konkurensei.

Megvizsgáltuk a panel színhelyességét is. A kalibrációt a GretagMacbeth Eye-One Display 2 kalibrátorral (koloriméterrel) és a LaCie Blue Eye Pro, illetve az Eye-One Match szoftverrel végeztük. A programok azt mérik, hogy a képernyőn bemért színek mennyire térnek el a referenciától. Ezt az eltérést a deltaE értékkel határozhatjuk meg. A kisebb deltaE érték kisebb különbséget jelent a szín referenciához való hasonlóságában. A szabály általánosan az, hogy ha a deltaE nagyobb háromnál, akkor a megjelenített szín erősen eltér az elvárttól, tehát szemmel láthatóan különbözik tőle. Az ennél kisebb különbséget már nem látjuk. DeltaE<1 esetén a színhűség szinte tökéletes.

Kalibrálás előtt és után is a netbookokra jellemző értékeket kaptuk. A beállítás előtti 10 körüli átlagos és 30-at közelítő maximális eltérés a Blue Eye-nak köszönhetően a tizedére csökkent.

Meg voltunk elégedve a panel egyenletességével. Bevilágítását az átlagnál jobbnak találtuk, műszerrel mérve pedig csak a bal alsó sarok világított gyengébben a többi résznél.

Valami megmagyarázhatatlan oknál fogva a Windre nem sikerült feltelepíteni színmérő eszközünket, ezért nem tudunk kalibrációs színprofillal szolgálni. Kijelzőpanelje minden bizonnyal a korábbi Windből származott, mert képe nagyon hasonlított hozzá. Az U100 színprofilja valószínűleg jó lesz az U120-hoz is.

Az Eee PC 1002HA magyar billentyűzete valószínűleg olyan lesz, mint az S101-é volt, ami lényegében nem különbözik az 1000H klaviatúrájától. Tesztgépünkön viszont még nemzetközi kiosztású gombok voltak, ahol az Enter egysoros, nincs Í, és az L mellé csupán két billentyű került. Ide valószínűleg benyomorítanak még egy olyan feles gombot, mint amilyen a magyar kiosztás nullája, vagy amilyen a bal Shiftből kivágott Í lesz. Végül is 265 mm-en ennél jobbat nem nagyon lehet alkotni. Azért az Asusnál példát vehetnének a Lenovóról, ők az IdeaPad S10-en nem a fölösleges Pause és Print Screen, hanem a sokkal hasznosabb Page Up, Page Down párost tették külön gombra. Az Eee PC-nél a nyilakon találjuk őket a Home és End társaságában.

Gépelési komfort szempontjából az 1002HA billentyűzete a netbookok mezőnyének jobbik felébe sorolható. A gombok elfogadható méretűek, és nyomásuk is rendben van. Ugyancsak meg voltunk elégedve az Eee PC-knél hagyományos, multi-touch érintőmezővel, ami kellően nagy, bár gombjai lehetnének szélesebbek és nem krómosak, hanem mattok.

Nem hozott újdonságot a Wind U120H billentyűzete sem. Ugyanazt a klaviatúrát kapta, mint a korábbi U100, tehát sok panaszunk nem lehet rá. Elsőre gombjai nagyobbnak tűntek, mint az Asus gépnél, de vonalzózás után kiderült, hogy csak a világos szín és a nyomófelületek más kialakítása zavart meg, a méretük megegyezik. Itt is nemzetközi kiosztást kaptunk, amin az M és jobb Shift közötti három gomb szűkített. Szintén keskenyek a kurzormozgatók, de legalább a jó oldalukon maradt a Shift. Ezen a gépen is ott terpeszkedik a Pause és a Print Screen, míg a Home, End, Page Up és Page Down a keskeny kurzorosokra szorult – kellemetlen.

A Wind U120H-n valamivel kényelmesebb volt pötyögni, mint az Eee PC-n. Gombjai picivel puhábban, hosszabb úton jártak, és tapintásra is kellemesebbnek éreztük őket. Amit megnyert a Wind a klaviatúrán, azt elvesztette a picike tapipadon, kár, hogy nem lett legalább pár centiméterrel szélesebb, pedig hely lett volna bőven.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!