Az alaplapok

MSI 785GM-E65 (AMD AM3) és H55M-E33 (Intel LGA1156) [+]

Alaplapok kérdésében ezúttal az MSI-re támaszkodtunk. Úgy vettük észre, hogy a fél évvel ezelőtti dizájnváltás jót tett az MSI-nek: az újonnan bemutatott alaplapok sokkal meggyőzőbbek, mint korábban. Ezeket az új szériás modelleket onnan lehet legkönnyebben felismerni, hogy a fekete/barna és a kék szín kombinációjára épülnek. A Core i3-at egy MSI H55M-E33-ba pakoltuk bele, ez a H55-ös chipkészlet köré épül, míg a Phenom II alá egy 785GM-E65-öst tettünk, amit értelemszerűen az AMD 785G lapkakészlete hajt meg. Mindkét alaplapért 23-24 000 forintot kérnek el a boltban, tehát ebben nincs különbség a két kiválasztott platform között.

Kellékek: H55M-E33 és 785GM-E65 [+]

Mindkét alaplap microATX formátumú. Ez talán kissé szokatlan egy tesztoldaltól, hiszen a processzorokat csúcsalaplapokban szokás kitesztelni, de tudomásul kell venni, hogy az egyre kisebb méretű PC-k térhódítása megkezdődött, és egy ilyen konfiguráció összeépítése a microATX-es alaplappal kezdődik. Ezektől már nincs értelme idegenkedni, mert egyrészt a processzorban található memóriavezérlő biztosítja, hogy egy ilyen olcsó alaplapon ugyanazt a teljesítményt mérjük, mint egy kétszer drágább csúcsmodellen. Másrészt az integrált szolgáltatások évről-évre bővülnek és javulnak, illetve már tuningban sincs az, mint évekkel ezelőtt; a mATX-es alaplapok BIOS-a már majdnem olyan okos, mint a normál ATX méretű típusoké, ráadásul most, hogy már az Intel is a processzorba költöztette a chipsetet, legalábbis annak egyik lényeges elemét, a memóriavezérlőt, többé nincs szükség óriási, félkilós réz hűtőbordákra sem.

Mint említettük, az MSI alaplapok új generációja a fekete/barna, illetve a kék színek kombinációjáról ismerhető fel, és mint látható, ez a két típus is ennek jegyében született. Ami azt illeti, a H55M-E33 és a 785GM-E65 igen hasonlóak annak ellenére, hogy két teljesen eltérő platform alá készültek.

Lényegében a hűtőbordák különböző mérete és a rendelkezésünkre álló csatlakozóaljzatok felosztása az, ami alapján meg lehet őket különböztetni. A H55M-E33-on a H55-ös chipet egy mATX-es körökben nagynak nevezhető hűtőbordával fedték be, és ezen az alaplapon a PCIe x16-os foglalat mellett két további PCIe x1-es, illetve egy PCI foglalat található. A 785GM-E65-ön viszont a déli hídon egy picurka hűtőborda látható, míg az északi hídon egy nagyobb kapott helyet (a különálló integrált grafikus magot is tartalmazó 785G azért még melegszik), ezt pedig egy hőcső révén összekötötték a processzorfoglalat mellett elhelyezkedő FET-eken található hűtőbordával. Jó tudni, hogy ez az alaplap képes fogadni a 140 wattos AMD processzorokat is, ami a jövőben jól jöhet még. A 785GM-E65-ön ugyanakkor egy PCIe x16-os, két PCI és egy PCIe x1-es foglalat található. Az inteles lapon hat, az AMD-sen viszont 5 SATA port "éktelenkedik", nem találunk rajtuk plusz vezérlőt. Mindkét alaplap támogatja az MSI-féle Active Phase Switching technológiát, ami üresjáratban az energiamegtakarítás érdekében gondoskodik az egyes CPU/memória/chipset-fázisok lekapcsolásáról. Ezenkívül mindkét alaplapon találunk két dip-kapcsolót, amit az MSI Easy OC Switch-nek hív, ezek segítségével a BIOS-ban való kutakodást mellőzve 10, 15 vagy 20%-kal hajthatjuk túl a számítógépet.

Csatlakozók: 785GM-E65 és H55M-E33 [+]

Csatlakozók terén mindkét típus jól áll, az átlagfelhasználó igényeit képesek maradéktalanul kielégíteni. A legfontosabb talán, hogy mindkét alaplapon találtunk VGA, DVI és HDMI-kimenetet, ezek közül egyre mindenképpen szükségünk lesz... A H55M-E33-ra építettek 6 USB portot, egy Ethernet aljzatot és a szokásos PS2, illetve audioportokat találjuk meg rajta. Az alaplap mellé elvileg csomagolniuk kellett volna egy USB-s hátlapi panelt és egy S/PDIF-es panelt (a leírás alapján), de nem tették. Az alaplapon kivezetések formájában soros és párhuzamos portokat is találunk, a ventilátorcsatlakozók száma pedig három a processzoréval együtt. A 785GM-E65 kicsit fejlettebb ebből a szempontból, ezen ugyanis a monitorkimeneteken felül 6 USB-portot, egy LAN csatlakozót, egy Firewire-t és egy eSATA portot is találunk (cserébe azért, hogy sima SATA-ból csak csak ötöt kínál fel). A 785G-s alaplapon is megtaláljuk a hat audioportot, de PS2-ből csak egy van, a másik helyére pedig egy optikai S/PDIF kimenetet illesztettek. Ugyanakkor a H55-öshöz hasonlóan emellé is csomagolniuk kellett volna egy USB-s és egy Firewire portos hátlapi panelt, de nem tették. Végül pedig itt is találunk soros, illetve párhuzamos portokat. A 785GM-E65-re csak két ventilátorcsatlakozót tettek, ráadásul ebből az egyik a processzoré.

Az MSI 785GM-E65 BIOS-a [+]

Az MSI H55M-E33 BIOS-a [+]

A két alaplap BIOS-ától ne várjunk semmi komolyat, legalábbis semmi olyat, ami a különböző "Gamer Edition" és "Platinum" típusokra jellemző. Ugyanakkor szerintünk a felkínált tuningopciók képesek kielégíteni még az általában tuningolt gépet használók igényeit is, amennyiben nem készülünk semmi extrémre, csak sima léghűtésről beszélünk. A 785GM-E65 esetében érdemes megemlíteni, hogy a BIOS lehetőséget ad az integrált VGA-hoz társítandó memória különböző módjainak beállítására (UMA, SidePort, UMA+SidePort), annak méretére és órajelére is (alapértelmezés szerint DDR3-1333-on fut). Érdekes módon a memóriát hiába állítottuk ennél magasabb frekvenciára, DDR3-1600-on már nem bírta a strapát, pedig a Hynix lapka (H5TQ1G63BFR-12C) elvileg 1,2 ns-os, tehát vinnie kellett volna a 800 MHz-et. Talán kevés feszültséget kap. Mindkét alaplapra jellemző, hogy a processzor ventilátorának fordulatszámát szabályozhatjuk a CPU hőmérsékletétől függően, és százalékosan megadhatjuk, hogy mekkora legyen a minimális forgási sebesség. Ez az a módszer, amit nagyon szeretünk, így üresjáratban teljesen hangtalanul üzemelhet a gép. A Phenom/Athlon II X2/X3 tulajok számára fontos lehet még, hogy a CPU Core Control menüpont alatt ki-be kapcsolgathatjuk a processzormagokat, illetve az integrált VGA-t túlhajtani szándékozók 999 MHz-ig emelhetik a chip órajelét, és az északi híd (785G) feszültsége is szabályozható. A H55M-E33 bizonyos szempontból jobban, más szempontból rosszabbul sikerült. Jobb lett, mert a 785GM-E65-tel ellentétben itt elmenthetjük a BIOS-beállításokat, erre hat profil áll a rendelkezésünkre. Rosszabb lett, mert a GPU órajelét állító opciót nem találtuk meg sehol, ergo nincs lehetőségünk a túlhajtására, és mivel egyelőre nem is nagyon létezik olyan program, amivel ezt megtehetnénk, kénytelenek leszünk a HD Graphics-ot alapórajelen használni, pedig bizony, van benne tartalék, de erről később...

Most pedig lássuk a teszteket!

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!