Cooler Master Silent Pro Gold 600 kívülről

Egy dolog biztos a hardverek világában: a fejlődés nem állítható meg. Néha lassul, néha művileg visszafogják, de az újabb és újabb generációk azért mindig egy picivel jobbak elődeiknél. A tápok világában a fejlődést – a látszat ellenére – nem a teljesítmény növekedése jelenti. Sokkal fontosabb tényező a hatásfok javulása, amiből szinte következik a hűtés halkulása. Öt éve, amikor a mára elfogadottá vált 80 Plus tanúsítvány megszületett, még csak egyetlen, 20, 50 és 100 százalékos terhelésnél 80 százalékos hatásfokot megkövetelő szintje volt. Mára általánossá váltak a bronz és gyakoriak az ezüst fokozatot elérő modellek, sőt szépen lassan jönnek az aranyak is, melyeknek feles terhelésnél már 90 százalékos hatásfokot kell produkálniuk, a másik két vizsgált szinten pedig 87-et.

Mai tesztalanyunk a Cooler Master arany fokozatú terméke. Igen egyszerű nevet szabtak neki: vették a jó hatásfoka és halksága miatt közkedvelt, moduláris Silent Pro M szériát, és neve végéhez odacsapták a "gold" (arany) utótagot. Így született meg a Silent Pro Gold család, melynek legracionálisabb és egyben legkisebb, 600 watt teljesítményű modelljét próbáltuk ki. A családnak van 700, 800, 1000 és 1200 wattos – némileg fölösleges – tagja is. Dobozában a táp mellett egy kis zsákocskát találtunk, ami a moduláris kábeleket rejti.

Külsőre az aranyos hatszázas nem különösebben érdekes. Ugyanúgy sötét színű, mint elődei, tetején pedig aranyszínűre fényezett rács védi a 12 centiméteres ventilátort. Hogy tudni lehessen, ki fia-borja, hátuljára a főkapcsoló és tápcsatlakozó fölé (felső szerelésnél alá) egy Cooler Master embléma került. Érdekes, hogy megszokott helyéről a Corsairhez hasonlóan a táp hátára került a specifikációs tábla. Oldalt csak egy méretes hatszázas és a táp típusneve látható. Egy modern tápnak illik modulárisnak lennie, így a Silent Pro Gold is ilyen. Két hattűs, grafikus kártyás, és öt perifériás köteget csatlakoztathatunk rá. Érdemes megfigyelni a fix kábelek tövében látható, gondosan kidolgozott védőgyűrűt.

Szerettük a Silent Pro szériánál, hogy moduláris kábelei szalagosak, így sokkal ügyesebben, kevesebb ellenállással vezethetőek el a ház belsejében a hagyományos, harisnyázott változatoknál. Az arany fokozatos modellek is ilyen kötegeket kaptak. A hatszázas változat összesen hetet, így minden aljzatot betölthetünk. A két grafikus kártyás kötegen egy-egy 6, illetve 6+2 tűs csatlakozó van, a táptól jó messze, 60 és 70 centiméterre. Három kábelre összesen kilenc SATA dugaszt osztottak szét, a táptól 50, 60 és 70 centiméterre. A ma már visszaszorulóban lévő IDE konnektorból ötöt kapunk két kábelen, a táptól 45, 55 illetve 65 centiméterre. Az egyik köteg végén még egy floppyetető is található. Mivel moduláris PCI Express tápcsatlakozóból van négy, ezért fix kötegek csak az alaplap felé kígyóznak. A 20+4 tűs főtápcsatlakozó ötven, a 4+4 tűs kiegészítő még tíz centiméterrel hosszabb vezetékeken lóg, így még nagyobb, alsó tápos házban sem lesz szükségünk hosszabbítóra.

Már az alap Silent Prónak is egybeszabott 12 voltos ága volt, ezért nem meglepő, hogy a Gold változatnál sem bontották szét. Az elődnél a 600 wattos változat még csak 40 ampert, vagyis 480 wattot tudott leadni 12 volton, a Silent Pro Gold 600 viszont már 48 amperre, vagyis 576 wattra képes. Számolva az egyre divatosabb USB-s perifériákkal és töltőkkel, a +5 VSB ág teljesítményét is megnövelték 17,5 wattra, a két kisebb, ma már kevésbé használt, 3,3 és 5 voltos feszültség csúcsteljesítményét pedig csökkentették.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!