Külső, ergonómia

Kecses, lekerekített ívű külsejével két táborra osztja a márka rajongóit az SX210 IS. Vannak, akik szerint szép, s vannak, akik azt mondják, egy fényképezőgép legyen fényképező alakú – még a kompaktok közt is. Amivel azonban mindenki egyetért, hogy minőségi darabbal állunk szemben.

A forma kétségkívüli előnye, hogy zsebből, táskából kiemelve biztosan nem akad el semmiben, hiszen kikapcsolt állapotban még a tizennégyszeres optika is csak félcentire lóg ki az előlapból (bekapcsolt állapotban „wide” állásban 2,5, illetve telecentrikus végén 5,3 cm az optika hossza). A masinát kifejezetten jó érzés kézbe venni, méretének, tömegének és kerek sarkainak köszönhetően szépen belesimul tenyerünkbe.

Bekapcsoláskor a vaku magától nyílik fel, illetve csukódik, ha ismét kikapcsoljuk a fényképezőt. Persze időközben a felhasználó is lecsukhatja a villanót, arra utaló információt nem találtunk sehol, hogy ez ártana a mechanikának. Ha biztosra akarunk menni, akkor bízzuk a gépre a kis fényforrás nyitását-csukását; a vakuhasználatot menüből engedélyezhetjük vagy tilthatjuk. Egyedül kétkezes fogásnál lehet kissé zavaró, hogy emiatt a szokásostól eltérő módon kell megfogni a vázat.

A hátoldalon a megszokott klasszikus képarányú kijelzőktől eltérően egy 16:9-es fogadja a nézelődőt. Ez az arány filmfelvételnél és a már rögzített mozgóképek visszanézésekor hasznos, hiszen a HD felbontású képanyagokat így a kijelző teljes felületén élvezhetjük. Fotózásnál a kijelző közepén jelenik meg 4:3 arányban az előnézeti kép, melynek két oldalán egyéb információkat jelenít meg a masina.

A módválasztó tárcsa egyben hüvelykujjtámasz is, ezért megbocsátható vétség, hogy elég határozott mozdulat szükséges elforgatásához. A többi kezelőszerv (filmfelvétel dedikált gombja, lejátszás nyomógomb, paraméterező tárcsa, kijelző és menü gombok) mérete és kialakítása könnyed és gyors használatot tesz lehetővé, külön említendő, hogy végre a paraméterező tárcsa is racsnis lett, így jól érezhető annak használata.

Hátulról nézve a váz jobboldalára kis műanyag ajtó alá kerültek a csatlakozók, kicsit lejjebb a csuklópánt rögzítő pontja található. Utóbbi fémből készült, és eléggé beleolvad az oldallemez felületébe, de belső kialakításának köszönhetően mégsem óriási kihívás a pánt befűzése.

Az akkufedél oldalirányban nyílik, nyitása erőt igényel, ami nem rossz, egyedül a fedél lehetne érdesebb, hogy ujjunknak megfelelő támaszt biztosítson. Az állványmenet sajnos műanyagból készült, ügyeljünk használatakor, ne nyírjuk el a menetet.

A készülék tetőlapján balról jobbra haladva a már említett villanót, a sztereó mikrofon nyílásait, a bekapcsolót, a zoom-pöcköt, valamint a kioldót találjuk. Elsőre borzongást váltott ki a zoomolást indító pöcök, de használat közben kiderült, hogy nem is olyan rossz elgondolás ez a gyártótól.

Kellemes meglepetés volt használni a Canon PowerShot SX210 IS gépét. Bár nekünk első ránézésre annyira nem jött be, könnyed kezelhetőségével és jónak mondható ergonómiájával pillanatok alatt megkedveltette magát.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!