Bevezető, külső

Aki jól kézbesimuló, az átlagtól nagyobb tudású, és jó képminőséget produkáló digi-kompaktot keresett, mindig is jól járt a gyártó A-sorozatának tagjaival. A Canon A 1000 IS sem kivétel.

Külsőleg az „ezres” is követi a sorozat tagjainak többségét: kellemes tömegű, jól megfogható kis buci gépváz igényes kidolgozottsággal és csinos színű gúnyával. Kék, barna és ezüst közül választhatunk, mindhárom esetben a választott szín kétféle árnyalatát (sötét: markolat, világos: váz többi része) kapjuk. Ízlésekről lehet vitatkozni, de nekünk a barna tesztpéldány jött be leginkább.

Az előlapon a szokásos alkotóelemekkel találkozhatunk: optika, segédfény, vaku és az optikai kereső, amely nagyításával követi a zoomoláskor változó gyújtótávolságot. Az A 590 IS-el szemben itt az optikát körülölelő króm-gyűrű csak díszítőelem.

A hátoldalt a 2.5”-es LCD-kijelző uralja, sokkal nagyobb el sem fért volna. A kis hangszóró, melynek légnyílásai jobboldalon fent láthatók, pont takarásba kerül hüvelykujjunk által, ha megmarkoljuk a gépet. Nem tragikus, hiszen kép-, vagy videók visszanézésekor van csak szerepe a hangkeltőnek, akkor amúgy is általában két kézzel fogjuk a fényképezőt.

Mellette a „visszanézés” nyomógombja terpeszkedik, aminek alternatív funkciója a közvetlen nyomtatás. Természetesen átprogramozható a gomb, így nem csak a nyomtatás közvetlen elindítására alkalmas, de erről később.

A kombinált vezérlőegység most ennél a modellnél megint kör alakú lett – a korábban említett A 590 IS-nél pedig négyirányú gombok formáját öltötte magára. Funkcionalitását nézve jelentősége nincs, pont ugyan olyan jól működik az egyik, mint a másik.

Alul a gyakorlatlanoknak csak két kézzel nyitható akku- és elemfedél, valamint a műanyagból készült állványcsatlakozó található, amely a masina közepére került, de sajnos nem az optikai középvonal alá.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!