Az igazat megvallva, mai három tesztalanyunk közül kettő már megfordult nálunk. Persze a helyzet sokat változott, mióta a Zalman VF700-Cu és az Evercool mai versenyzőjére nagyon hasonlító Jetart JACSH1 nálunk járt. A grafikus kártyák fogyasztása és ezzel együtt melegedése is tovább nőtt, és megjelent egy igazán ígéretes újdonság, a Zalman hőcsöves VF900-Cu-ja.
Az Evercool Nighthawk VC-F117 DM neve és kódszáma is a legendás, radarok számára szinte észrevehetetlen F117 Nighthawk lopakodó harci repülőgépre utal. A hűtő felületén egy repülőgépet mintázó műanyag borítás látható. A fődarab mellett nyolc memóriaborda, a tápcsatlakozó átalakító, szilikonpaszta és meglepően kevés rögzítő volt még a dobozban.
A sötét, de azért átlátszó fedél alatt félkörívben borda, középen pedig egy 6 centiméteres ventilátor található. Megítélésünk szerint a fedőlemez túl komolyra sikerült, valószínűleg ront a ventilátor szellőzésén, de mindjárt meglátjuk, mi az igazság.
A plasztik alatt ugyanazt a bordát találtuk, amilyen a Jetart JACSH1 sokkal visszafogottabb takarója alatt volt. A hőleadó alapja egy nagy rézlemez, aminek a közepén trónol a ventilátor. A hatékony hűtésről két, vékony rézlemezből hajtogatott lamellasor gondoskodik, melyeket az alapra ragasztottak.
A GPU-val érintkező felület meglehetősen jó kidolgozású, bár úgy tűnt, mintha valami lakkréteg miatt lett volna fényes. Alul összesen hat lyukat találtunk a videokártyák rögzítéséhez, melyekkel akár AGP-s GeForce 6600-ra (GT-re is), vagy a legújabb csúcskártyákra is felszerelhető. Mivel a grafikus processzorral érintkező felület egy réztömbön csücsül, a GPU körüli magasabb alkatrészekkel sem lesz gond.
A szerelést a két támasztó megfelelő helyre csavarozásával kell kezdeni.
Ezután jöhetnek a memóriabordák. A modern GDDR3 modulokra eléggé nagyok, de ez nem gond, sőt inkább előnyös a nagyobb hőleadó felület. Bár eléggé súlyosak és a színük is vöröses, nem mernénk teljes biztonsággal rájuk fogni, hogy rézből vannak. Korábban a Jetart hasonló hűtőjét hátul egy fémpánt tartotta, itt csak két, kézzel is betekerhető csavar van.
A 288 grammos szerelvény megfelelően stabilan állt a kártyán. Magasságával a szomszédos bővítőhelyet is elfoglalja.
A repülőt formázó műanyaglemez miatt a Nighthawk ventilátora meglehetősen kevés levegőhöz jut. Crossfire vagy SLI rendszerbe építve a szokásos alaplapoknál szellőzési gondjaink lehetnek, hiszen az alsó kártya szinte teljesen eltakarja az amúgy is szűkös réseket.
Főbb paraméterek:
| Termék megnevezése | Evercool Nighthawk (VC-F117 DM) |
| Méret | 135 x 100 x 35 mm |
| Anyag | réz |
| Tömeg | 288 g |
| Ventilátor mérete | 60 x 60 x 10 mm |
| Ventilátor fordulatszáma | 3500 rpm |
| Csapágyazás | Ever Lubricate |
| Gyártó weboldala | www.evercool.com.tw |
| Termék weboldala | Night Hawk |
| Forgalmazó | Kelly-Tech Kft. |
| Bruttó fogyasztói ár | 4 600 Ft |
A VF700-as széria nagy sikere után Zalmanék úgy döntöttek, ismét valami újat és szokatlant kell alkotniuk. A VF900-Cu képében ez nagyon jól sikerült. Az új VGA-hűtő megtartotta a régi koncepciót, miszerint a köríves bordát középről egy ventilátor szellőzteti. A mellékelt kiegészítők is ismerősek lehetnek a márka kedvelőinek. A nyolc kis kék borda már ősidők óta létezik a termékpalettán, ahogyan a FanMate 2 ventilátorszabályzó is. A VF700-nak két rögzítőpontja van, az újoncnak viszont négy. Ez abból is látszik, hogy több csavar és alátét jár hozzá.
A VF900-Cu bordája teljesen rézből készült. Fő specialitása, hogy a lamellák peremén hajlított hőcső fut körbe. A korábbi VF700 a szintén idősebb CNPS7000 és 7700 rézlemezekből, csavarokkal összefogatott formáját örökölte, a VF900-Cu már a CNPS9500 íveire emlékeztet, azzal a különbséggel, hogy a heat-pipe itt a peremen és nem belül van. Az új borda alá új felfogató is kellett. A friss Zalman talpán összesen 18 lyuk van, így szinte minden mai modern videokártyára felszerelhető. Sajnos az AGP-s GeForce 6600, GeForce 7800 GS és Radeon 9550/9600 kártyákkal nem kompatibilis az új hűtő. A Radeon 9600 családból a laposabb építésű Pro és XT modellek közül azért többre is felmegy.
A GPU-val érintkező felület nagyon igényes. Az alsó lemez négy csavarral fogja a hőcső két végét is. A ventilátor nem közvetlenül a grafikus chip fölött van, hanem kissé eltolva, a kártya teteje felé.
A szellőztetőt három csavar fogja oldalról. Mivel nem standard formájú, zajosodáskor nehéz lesz cserélni, de ez a legtöbb VGA-hűtő ventilátorára igaz.
A két félköríves heat-pipe össze van forrasztva, nem a hővezetés, hanem a merevség miatt. Ezek alkotják a borda vázát. A rájuk húzott lamellák kisebbek és sűrűbbek is, mint a korábbi modellen.
A felszerelés folyamata szintén változott; a kettőről négyre növelt csavarszám ellenére is egyszerűbb lett. Először a megfelelő lyukakba kell a távtartókat tekerni, majd azokra jön egy adag szigetelőgyűrű.
A nyomtatott áramkörre csak az öntapadós memóriabordákat kell felragasztani, majd rá lehet borítani a hűtőt, ami a négy lábán stabilan megáll.
Ezután már csak műanyag alátéteket, rugókat és végül kézzel is jól rögzíthető csavarokat kell felrakni a hátoldal felől.
Ugyan a laposabb, könnyebb borda miatt a VF900-Cu kisebbnek tűnik konkurenseinél, a szomszédos kártyahelyet ez is elfoglalja. Kétkártyás üzemmódban azért több helye maradt, mint a Nighthawknak.
Főbb paraméterek:
| Termék megnevezése | Zalman VF900-Cu |
| Méret | 96 x 96 x 30 mm |
| Anyag | réz, hőcsővel kiegészítve |
| Tömeg | 185 g |
| Ventilátor mérete | 75 x 75 x 8 mm |
| Ventilátor fordulatszáma | 1350-2400 rpm |
| Csapágyazás | kétgolyós |
| Gyártó weboldala | www.zalman.co.kr |
| Termék weboldala | VF900-Cu |
| Forgalmazó | Pixel Kft. |
| Bruttó fogyasztói ár | 8 900 Ft |
A Zalman VF700-Cu igazi klasszikus a VGA-hűtők között. Le sem tagadhatná, hogy formáját a CNPS7000 és 7700 processzorhűtőktől kölcsönözte. A réz alapanyag és a ritka lamellák kis légszállítás mellett is jó szellőzést biztosítanak. A szerelőkészletben memóriabordákat és feszültségelosztót is találunk két-két 12 és 5 voltos csatlakozóval.
Bár első látásra az új VF900-Cu kisebbnek tűnik elődjénél, nem sok a méretbeli eltérés köztük. Az adatlapokra pillantva látható viszont, hogy súlyban közel 100 gramm a differencia a két termék között. Nagy kérdés, hogy a heat-pipe hőelosztása tud-e annyi előnyt hozni, amennyi hátrányt a hőleadó felület csökkentése jelenthet. A másik fontos különbség a két hűtő között, hogy az újabb modell lamellái sűrűbbek, ami kis légszállításnál – halk üzemben – általában nem olyan hatékony.
Oldalról nézve is nagyjából egyforma magas a két Zalman, pedig a VF900-Cu ebből a nézetből is kisebbnek tűnik, mert a lamellás része alacsonyabb. Mindkét hűtőn ugyanaz a 11 lapátos ventilátor dolgozik, aminek nem feltétlenül örülünk. Bár a VF700-Cu ventilátora nem szokott hangosodni, nem sorolható az igazán halkak közé. Öt voltra visszafogva surrogó hangja van; nagyobb zajt csap, és kevesebb levegőt szállít, mint egy lelassított 92–120 milliméteres, minőségi ventilátor. Az egyedi rögzítés miatt cserélni sem egyszerű. A VF900-Cu-nál további hangosodást okozhat, hogy a lamellák itt közelebb kerültek a lapátok széleihez. Természetesen, az igazság majd tesztelés közben derül ki.
A Zalman VF700-Cu felszerelése nem túl bonyolult. Első lépésben a memóriabordákat és a GPU blokkját tartó, két elemet kell felszerelni. Segédeszközre nem lesz szükség.
A közel 300 grammos tömegre való tekintettel egy keresztmerevítőt is fel kell szerelni a hátoldalra. A könnyebb, négy rögzítőjű VF900-Cu-ra már nem kellett ilyen.
Végezetül, a korábbi Zalman processzorhűtőkhöz hasonlóan a ventilátor lapátjai között csavarhúzóval benyúlva kell rögzíteni a blokkot, két csavarral.
Párba állítva a VF700-Cu is veszélyesen közel került a szomszédos kártyához, bár a képen ez nem látható. A többi hűtővel ellentétben – és kíváncsiságból – nem tesztalaplapunkba, az Asus P5WD2-E Premiumba, hanem az eggyel korábbi P5WD2 Premiumba szereltük bele. Itt még két bővítősín volt a PCI Express x16 aljzatok között, így szellősebben voltak a VGA-k. Ennek a felállásnak van egy hátulütője: a két VGA mellé már csak egyetlen hagyományos PCI bővítőkártya fér, az is jó közel lesz az alsó videokártyához. Komolyabb CrossFire vagy SLI rendszerhez érdemes olyan VGA-hűtőt választani, ami a meleget kifújja házon kívülre.
Főbb paraméterek:
| Termék megnevezése | Zalman VF700-Cu |
| Méret | 91 x 126,4 x 30 mm |
| Anyag | réz |
| Tömeg | 270 g |
| Ventilátor mérete | 75 x 75 x 8 mm |
| Ventilátor fordulatszáma | 1350-2650 rpm |
| Csapágyazás | kétgolyós |
| Gyártó weboldala | www.zalman.co.kr |
| Termék weboldala | VF700-Cu |
| Forgalmazó | Pixel Kft. |
| Bruttó fogyasztói ár | 7 200 Ft |
A gyári Radeon X1900 XT hűtőt is bevettük a versenybe. Ennek a modellnek, különösen maximumon hajtva iszonyatos a hangja, alacsony fordulaton pedig – valószínűleg a műanyag fedél miatt – hörög. Két ilyet egymás mellé szerelve szintén szűkössé válik a légtér, de ez nem jelent komolyabb gondot, mert a levegőt a merevlemezek felől szívják és kifújják a házból. A lapátkerék fordulatszáma hőszabályzott, maximális terhelésnél általában 67 %-on jár, csak nagyon ritkán gyorsul fel jobban.
Mind a négy VGA-hűtőt kétféle beállítással teszteltük. Az Evercool Nighthawkot mindkét esetben a 12 volton produkált, percenkénti 3500-as fordulaton hajtottuk. Kipróbáltuk normál állapotban és a repülőgépet imitáló műanyag borítás nélkül is. A Zalman VF700-Cu-t és VF900-Cu-t maximális és minimális fordulaton mértük. Az előbbinél ez annyit jelentett, hogy a 12 voltos, majd az 5 voltos csatlakozóról etettük a ventilátort. A VF900 Cu-nál a FanMate 2 szabályzót maximumra, majd minimumra állítottuk. A gyári Radeon X1900 XT hűtést szoftveresen 100 %-os fordulattal és automata üzemmódban néztük meg. A grafikus gyorsító izzasztásához továbbra is FarCry-t használtunk. A GPU és a videokártya felületi hőmérsékletét 5 másodpercenként jegyeztük fel. A teszteléshez a következő konfigurációt használtuk:
A nagyobb fordulatos tesztekben a leghalkabb az Evercool Nighthawk volt, bár itt nem a csendességre, hanem a maximális hűtési teljesítményre voltunk kíváncsiak. A leghangosabb egyértelműen a gyári hűtés volt 100 %-on. Aki annak idején nem hallotta a GeForce FX5800 porszívóhűtését, az kerítsen egy erősebb Radeon X850-et, X1800-at vagy X1900-at, állítsa 100 %-ra a hűtését, és meghallgathatja. A két Zalman nagyjából egyforma hangos volt, hiszen ugyanolyan a ventilátoruk. Hangjuk egy 2500-on járó 8 centiméteres ventilátorhoz hasonlítható, tehát nem voltak halkak.
A hőmérsékleti grafikon meglepő eredményt mutatott. Bár tényleg nagyon ordít és fúj is a gyári hűtő maximumon, nem számítottunk rá, hogy ilyen jól szerepel majd. Ráadásul ezért a hűtőért ugye fizetni sem kell, a kártyához jár. Hetven fok környékén nagyon együtt volt a két Zalman. A hőcsővel megtámogatott VF900-Cu egyenletesebben teljesített, a VF700-Cu hullámzott. A lehűlési fázisban jobb volt az újonc, ebből arra következtetünk, hogy a heat-pipe hatékony, de kicsi hozzá a hőleadó felület, ezért nem tud a tiszta rezes, cső nélküli, de nagyobb előd fölé nőni. A halk, fedél nélküli Nighthawk alaposan lemaradt; a GPU majdnem 90 fokra melegedett alatta. Ezt a konstrukciót nem az R580-as kazánhoz hasonló GPU-khoz tervezték.
Kétségtelen, hogy az ATI csúcs GPU-ja rettenetesen melegszik. Annak idején a húzott Radeon X800 Prót a Zalman VF700-Cu még 45 fokon tartotta, ehhez képest az X1900 XT processzora már 25 fokkal melegebb volt alatta.
A videokártya felületén már a Zalmanok vitték a prímet. Itt a VF700-Cu egy hajszállal jobb volt, ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a ritkább lamellák között több levegő jutott a nyomtatott áramkörre. Hiába ordított a gyári hűtő, csak a harmadik hely jutott neki, és alig volt hidegebb alatta a VGA, mint a sokkal halkabb Nighthawk alatt.
A halk üzemű tesztben az Evercoolra visszaraktuk a borítását, a Zalmanokat levettük percenként 1400-ra, a gyári hűtőt pedig automatára. Ekkor a VF900-Cu bizonyult a leghalkabbnak, de csak egy árnyalatnyival volt csöndesebb a VF700-Cu-nál. Ez a kis különbség akár az egyes ventilátorok közötti gyártási szórásból is adódhatott, annyira pici volt. Az Evercool a harmadik helyre esett vissza, mert ventilátorát nem lassítottuk le, csak a burok tompított egy kicsit a hangján. A leghangosabb a gyári hűtés volt. Alapon hörgött, majd 67 %-os fordulatra beállva már kiabált is.
Ismét a gyári hűtő volt a legjobb, de ki kell hangsúlyozni, hogy zaja összemérhetetlen volt a kellemesen csendes Zalmanokéval. Ahogyan számítottunk rá, kisebb légszállításnál ritkább lamellái miatt a régi VF700-Cu valamivel jobb volt az utódjánál. A Nighthawk az árnyékoló dekorlemez miatt 95 fokig engedte melegedni a GPU-t, ez nagyjából 10 fokos emelkedést jelent. Hasonló helyzetre számíthatnak a CrossFire-t vagy SLI-t használók.
A hőmérsékleti adatokat általánosan szemlélve elmondható, hogy az R580-alapú ATI grafikus kártyákat szinte lehetetlen egyszerre hidegen és halkan tartani. Meg kell jegyezni, hogy a gyártó minden bizonnyal számolt ezzel. A gyári referencia hűtés is 80 fok környékére engedte melegedni a GPU-t, ebből arra lehet következtetni, hogy ez a viszonylag magas hőfok még nem árt neki. Valószínűleg a Zalmanok 80-85 fok közötti halk produkciója is a tűréshatáron belül van.
A videokártya felületén ismét a Zalmanok voltak a legjobbak. A pajzsos Nighthawk meglehetősen közel került hozzájuk, a gyári hűtés pedig krumpliéremmel végzett. 60 fok alatti teljesítményéből arra következtetünk, hogy ez a hőfok még nem ártalmas a VGA-ra.
A mai csúcskategóriás videokártyák hőtermelése vetekszik a processzorokéval. Míg egy forrósodó, kétmagos Pentiumra akár egykilós, 12 centiméteres ventilátorral és majd egy méternyi hőcsővel felvértezett hűtőszörnyet is rárakhatunk, addig egy GPU-nak be kell érnie sokkal kevesebbel. Nem csoda, hogy az ATI hatalmas, ormótlan és meglehetősen zajos hűtést szerel legerősebb videokártyáira. Mai tesztünkből kiderült, kell a nagy vas. Megállapítottuk azt is, hogy az ATI nem félti az R580-at, nyugodt szívvel 80 fokon tartja a gyári hűtővel. Nagy kérdés, hogy a folyamatos forróságnak mi lesz az eredménye 2-3 év múlva. Még a Radeon X800-as időkben teszteltük, milyen hatással van egymásra a CPU és GPU melege. Akkor arra a megállapításra jutottunk, hogy semmilyennel, de az új nagyvasakkal kapcsolatban ezt nem mernénk kijelenteni.
Bár most magasabb hőfokokat produkált, a Zalman VF700-Cu továbbra is az egyik legjobb VGA-hűtő a piacon. Maximális fordulatra tekerve jelentősen halkabb volt a maximumon járatott gyári hűtésnél, és teljesítményben sem maradt le túlzottan. Minimális fordulaton kellemesen halkan hozta a referenciahűtés szintjét, amit az ATI még biztonságosnak tart. A videokártya felületén is jobb volt konkurenseinél, így különösen ajánlott minősítést érdemel.
Mikor először megláttuk a Zalman VF900-Cu-t, meglepődtünk, milyen kicsi és könnyű. A VF700-Cu mellé állítva már nem tűnt olyan kicsinek, de majdnem 100 grammal könnyebb nála. A fogyókúra a hőleadó felület csökkenését jelentette, amit a hőcső kompenzál. A VF900-Cu nagy légszállításnál az elődje szintjén volt, és a heat-pipe hatására gyorsabban reagált a hőmérsékleti változásokra, de kellene még egy kis hőleadó felület. Kis levegőszállításnál a sűrűbb lamellák miatt kicsivel elmaradt a VF700-Cu mögött. Ugyanazt a ventilátort kapta, mint elődje és ugyanazon a fordulaton is jár. Mivel nem produkál nagyobb teljesítményt elődjénél, viszont valamivel drágább nála, csak azoknak ajánlott, akik könnyű hűtést szeretnének.
Az Evercool Nighthawkot még abban az időben tervezték, amikor a videokártyák nem ettek 120 wattot, ezért a mai legerősebb GPU-hoz már kevésnek bizonyult, de nem is ezekhez szánták, az ára sem ide pozicionálja. A dekorációs elemet érdemes leszerelni róla, mert ront a teljesítményén.
 |
 |
| Zalman VF700-Cu | Zalman VF900-Cu |
rudi
Az Evercool Highthawkot a Kelly-Tech Kft., a Zalman termékeket a Pixel Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.