Blu-ray Disc – I.

Egy évtizeddel ezelőtt mutatkozott be a DVD. Akkoriban a 650-700 MB-os CD-k mellett szinte kimeríthetetlennek tűnt a 4 GB fölötti tárolókapacitás. A hárombetűs rövidítés eredetileg a Digital Video Disc szócskát kódolta, amiből világos, hogy mi volt a cél: 120 perc nagyszerű minőségű videóanyag rögzítése. Később a DVD átszivárgott a digitális adattárolásba is, és a rövidítés feloldása Digital Versatile Disc-re módosult.

Most a Blu-ray is hasonló céllal indul, csak a minőségi követelmények változtak. Ma már nem elég a DVD 720x480 (vagy 720x576) pixeles felbontása, hanem megjelent az igény a HDTV-s 1080p (1920x1080) felbontásra és a hangminőség is javult. A teljesítőképes tömörítési eljárok ellenére is nagyjából 25 GB-os tárhelyet igényel 135 percnyi HDTV film, amit bajos lenne DVD-ken kezelni.

Miben is különböznek egymástól az optikai tárolók? Az már a CD és DVD váltásakor világos volt, hogy a 120 mm-es korongra csak úgy lehet több adatot felvinni, ha sűrűbben írjuk őket. A sűrűbb íráshoz precízebb, kisebb hullámhosszú lézerre van szükség. A Blu-ray esetében is ugyanez volt a recept. A DVD 650 nm-es hullámhosszú lézerét 405 nm-esre cserélték, ezért kék lézeres technológiának is hívják. Innen származik a Blu-ray név. Az angol Blue – kék – szócska végéről azért maradt le az e betű, mert köznapi kifejezést nem szabad márkanévvé tenni. Mivel eddig is a lemezt nevesítették, az új szabvány neve Blu-ray Disc, rövidítése pedig BD lett.

A következő ábra nagyszerűen szemlélteti a jelenleg aktuális optikai lemezes szabványok viszonyát. Nem említettük még a Blu-ray Disc (továbbiakban BD) nagy ellenfelét, a HD DVD-t, ami nagy felbontású (High Definition) DVD-t jelent és kapacitásban közelíti a BD-et. A fő különbség tehát a lézer hullámhossza, de eltérő az adatréteg lemezen belüli elhelyezkedése is. A CD-nél az információ az 1,2 mm vastag korong felső rétegébe került. A DVD és közeli rokona, a HD DVD pontosan középre ír. A BD a CD-vel ellentétesen, a lemez legalsó rétegét használja. A képen a letapogató lézer átmérője és a fizikai adatsávok mérete látható még.

Az egyes tárolótípusok különbségei

A BD esetében az egyszer írható (BD-R) és többször írható (BD-RE) lemezek együtt érkeznek a gyárilag nyomtatott filmes korongokkal (BD-ROM). Az új lemezek adattároló rétegének felépítése alapvetően hasonlít a korábbi RW-s lemezekéhez, tehát egy csigavonal (groove) vezeti a lézert, hogy az egymás mellé kerülő adatsávok ne keveredjenek össze. A BD címzését a csigavonal enyhe hullámzásával (wobble) oldották meg, ezt az alábbi kép szemlélteti, bár kissé túlhangsúlyozza. A hullámzás nincs hatással az adatokra, mert azok mindig fix periódusban kerülnek a korongra, a címzés pedig a periódusok hullámforma-változásából dekódolható. Aki kíváncsi a részletekre, látogasson el a BD hivatalos oldalára. A megnövelt adatsűrűség miatt a BD komolyabb hibajavító kódot kapott, mint a DVD, hiszen egy kis karcolás most már sokkal nagyobb adattömeget érinthet.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!