Bevezető

ATI vs. NVIDIA, NVIDIA vs. ATI, újságokban, cikkekben, fórumokon, vajon hányszor láthattuk már a meccset beharangozni? Flame-háborúk, viták, sok-sok szitkozódás, mindez a két ellentábor jóvoltából hallható és olvasható mindenhol, ahol videokártyákról van szó. Pedig bizony az ATI és az NVIDIA nem csak a videokártyák piacán konkurensek, hanem a laptopok, PDA-k és konzolok háborújából is tisztességesen kiveszik a részüket. A számítástechnika azonban változik. Az alaplapi lapkakészletek piacán az NVIDIA-nak 3 évvel ezelőtt sikerült megvetnie a lábát az nForce2 chipkészletekkel, melyek az Athlon XP processzorokból hajtották ki a szuszt is. Ezalatt az ATI-nak csak ügyes-bajos próbálkozásai voltak, azok is csak az Intel processzorokhoz szánt platformok tortájából próbálták meg kivágni szeletüket, azonban valljuk be, az eddigi ATI chipkészletek nem tartoztak az élmezőnybe, igaz, az Intel processzorok piacán nehezebb is feltörni. Most azonban változik a helyzet. Az ATI most az AMD nagysikerű Athlon 64 processzoraihoz próbál olyan lapkakészletet felmutatni, mely végre talán felveszi a versenyt a konkurensekkel, ezek pedig nem kisebb nevek, mint a – K7-es, K8-as nForce chipkészleteiről már ismert – NVIDIA, és a komoly piaci részesedéssel rendelkező VIA.

Nemrégiben furcsa helyzet állt elő a platformok kérdését illetően. Hiába az Intel óriási piaci fölénye és befolyása, hiába az Intel PCI Express melletti elkötelezettsége, a lapkakészletgyártó óriások mind az AMD mellett tették le voksukat, amikor megtervezték az első PCI Express-t támogató chipkészletüket. A VIA a már bejelentett, de még nem kapható K8T890-nel lépett ringbe, míg az NVIDIA a várva várt nForce4-et mutatta be nemrégiben. Működő alaplapot azonban az ATI gyártott először, az ATI az RX480 és RS480 kódnevű ATI Radeon Xpress 200P és 200 chipkészletekkel mutatkozik be. Be kell látni, hogy az ATI jól időzített, hiszen jelenleg az Athlon 64 a Pentium 4-gyel szemben számos előnnyel kecsegtet, ezt pedig az Athlon 64-es számítógép-eladások számának megnövekedése bizonyítja, márpedig aki ebből kimarad, az lemarad, már ami a bevételeket illeti.

Az ATI új chipkészletei támogatják mind az egy-, mind a kétcsatornás memóriavezérlővel rendelkező Athlon 64 és Sempron processzorokat. Az RX480 és RS480 kódnevű chipsetek a TSMC gyártósorain készülnek 0,13 mikronos gyártástechnológiával, a két chip lábkompatibilis, azaz az alaplapgyártóknak könnyű dolguk van. Radeon Xpress 200P (RX480) néven kerül forgalomba a „sima” chipset, míg a Radeon Xpress 200 (RS480) az integrált videovezérlővel ellátott változat. Maga a chipset két chipből tevődik össze, az északi híd felelős az integrált videokártya vezérléséért, a PCI Express sávok vezérléséért és összeköttetést biztosít a processzor illetve a rendszer többi eleme között. A déli híd feladata a többi eszköz vezérlése, úgy mint PCI-eszközök, IDE- és USB-kezelés, SATA-portok és integrált audiovezérlő kezelése. Az északi híd az Athlon 64-es chipsetek esetében már megszokott 16 bites, 1 GHz-es HyperTranport linken keresztül kommunikál a processzorral. Mivel a memóriavezérlő a processzorban van, ezért az északi híd az integrált VGA-ra és a PCI Express összeköttetésekre tud koncentrálni. PCI Express sávokból (a PCI Express úgynevezett oda-vissza irányú sávokból épül fel, melyek irányonként 2,5 Gbit/s-os (200 MB/s) sebességgel bírnak) 22 van, ebből 16-ot a videokártya számára fenntartott PCIe x16 foglalat visz el, illetve négy szabadon felhasználható az integrált eszközök vagy PCIe x1 foglalatokhoz. Marad két PCIe sáv, ezek az északi és a déli hidat kötik össze 1 GB/s-os oda-vissza irányú sebességen. Érdekes ez a megoldás, hiszen így később könnyedén lecserélhető az északi vagy a déli híd egy újabb, korszerűbb chipre. További plusz információ, hogy az új ATI chipkészlet az Intel 9xx sorozatéval szemben képes a PCI Express órajelének fixálására, ami akár azt is jelentheti , hogy idővel megjelennek majd kifejezetten tuningra készített ATI chipkészletes alaplapok a piacon.

A déli híd az SB400 névre hallgat (később az ATI tervezi az SB450 bevezetését), ez gyakorlatilag rendelkezik minden olyan tulajdonsággal, amivel egy déli hídnak rendelkeznie kell, ugyanakkor a tulajdonságlista nem a legmodernebb déli híd képét jeleníti meg előttünk. Az SB400 nyolc USB 2.0 port vezérlésére képes, emellett négy ATA133-as meghajtó, és négy SATA150-es meghajtó natív támogatását nyújtja, NCQ-támogatás azonban nincs. A SATA-vezérlő biztosítja a RAID 0 (stripe) és 1 (mirror) módokat, de a 0+1 módot már nem. A déli híd nem ismeri a High Definition Audio szabványt sem, így csak egy 7.1 csatornás AC'97 v2.3 kompatibilis hangkodeket nyújt. További érdekesség, hogy az ATI nem integrált a chipsetbe semmilyen hálózati vezérlőt. A gyártó ezt azzal magyarázza, hogy így nem növelték meg „feleslegesen” a chipset előállítási költségeit, illetve az ATI úgy gondolja, hogy egy PCIe x1 sáv által nyújtott sávszélesség (oda-vissza 500 MB/s) bőven elegendő egy gigabites hálózati vezérlő adatforgalmának lebonyolításához (és igaza is van).

A Radeon Xpress 200 tartalmazza az ATI első DirectX 9-kompatibilis integrált grafikus vezérlőjét, mely az ATI Radeon X300 GPU-ra épül. A pontosabb specifikációkról még később részletesen szólunk. Mivel a chipset az RX480 és az RS480 esetében megegyezik, ezért a PCIe x16 foglalat mindkét verzión helyet kapott, így a SurroundView segítségével az integrált VGA és a külsőleg alkalmazott grafikus kártya - összesen maximum 4 darab - kimeneteinek képét kedvünkre kombinálhatjuk.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!