Tesztek I.

A tesztelést a szokásos Sandra, illetve AIDA memóriaizzasztó tesztjeivel kezdtük, ezek ugyanis a későbbi eredményeket képesek előrejelezni. Az Athlon 64 integrált memóriavezérlőjének adatátviteli sebessége jól láthatóan nagyon kis mértékben függ csak a memóriaidőzítésektől. Érdekes még észrevenni, hogy tuning esetén – ha az FSB-t jobban megemeljük, azonban a memória órajelét aszinkron visszaskálázzuk – a Pentium 4-gyel ellentétben nem növekszik meg a memória-sávszélesség.

A WinRAR tömörítés a processzor sebességétől és a memória-sávszélességtől is nagy mértékben függ. Az alapon járatott alaplapok teljesítménye között nagyon minimálisak a különbségek, a mezőny teljesen együtt mozog, tehát WinRAR alatt nincs különbség az nForce3 és a K8T800 között. A tuningolt eredményekre ugyanezek a megállapítások igazak. Érdekes még, hogy 240 MHz-es FSB-vel, viszont aszinkron 200 MHz-en járatott memóriával alig gyorsabb a gép, mint 225 MHz-es FSB-vel szinkronban, legalábbis a WinRAR szerint.

A DivX-kódolás is a WinRAR-hoz hasonló eredményeket hoz, míg alapon járatva az összes alaplap 210-218 másodperc alatt végzett a munkával, addig 2400 MHz és 225 MHz között már 12 másodperc az eltérés.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!