ASUS SK8N

Az ASUS SK8N volt az első alaplap, amely napvilágot látott az egyprocesszoros szerverekbe szánt Opteron processzorok kiszolgálására. Azóta már tudjuk, hogy az Athlon 64 FX processzorok fogadására is képes alaplap nagy slágertermék lett, többek között az AMD a bemutató számítógépeit is az SK8N köré építette.

Az nForce3 chipsetre épülő alaplap felépítése rendhagyó. A processzor az alaplap közepe tájékán foglal helyet, a memóriafoglalatok felette helyezkednek el, míg alatta közvetlenül az AGP-foglalat van. Ez nem túl szerencsés megoldás, hiszen a videokártya melege a processzort is szépen bemelegíti, ennek tetejébe a processzor és a videokártya hője pedig a memóriákat fűti még tovább. Az AGP-foglalat alatt öt PCI-bővítőhely található, amelyekből egyet elveszítünk, amint egy nagyobb bordájú hűtést szerelünk a gépbe. A tápcsatlakozók jó helyre kerültek.

Ismerkedjünk meg a Socket940-es foglalattal

Előző cikkeinkből megtudhattuk, hogy az Opteron és az Athlon 64 FX processzorok kétcsatornás memóriavezérlővel rendelkeznek. Az alaplapok esetén ezt nagyon könnyen észre lehet venni, hiszen a memóriafoglalatok párban vannak.

A chipsetre az ASUS egy apró, zöld hűtőbordát tett, amely hosszabb munka után rendkívül felforrósodik. NForce3-as alaplapról lévén szó az AGP-foglalat környékén nincsenek kondenzátorok, az SK8N-en még memóriafoglalatok sem, ugyanis azok a processzor fölé kerültek.

Az integrált hangzást az SK8N esetében a kissé elavultnak számító Realtek ALC650-es hangkodek biztosítja, míg a 10/100-as ethernetért a szintén Realtek műhelyéből kikerülő RTL8201BL PHY chip a felelős.

Az nForce3 chipset hiányosságát, miszerint nincs natív SATA, az ASUS kénytelen volt kiváltani egy integrált megoldással, ez pedig a Promise PDC20378-as chipje lett, mely két SATA és egy PATA csatlakozásért felel. Ezeket kombinálva RAID 0, 1 vagy 0+1-es tömböt is létrehozhatunk.

Kellékek

Az SK8N hátlapján megtalálható egy-egy PS2 port a billentyűzet és az egér számára, egy-egy soros és párhuzamos port, négy USB port, egy RJ-45-ös csatlakozó, egy IEEE1394-es port, és a három szokásos audió port (Line-in, Line-out, Mic).

A dobozban az alaplap mellett találunk egy felhasználói útmutatót, egy Intervideo WinDVD szoftvert, egy driver CD-t, két ATA100-as és egy ATA33-as IDE-kábelt illetve egy floppykábelt, két SATA-kábelt a hozzávaló tápátalakító kábelekkel, egy hátlapi panelt és négy, hátlapra kivezethető panelt. Az elsőn egy sorosport-kivezetés található, a másodikon egy Firewire-kivezetés, a harmadikon két USB port, míg a negyediken S/PDIF- és RCA-kimenetek találhatóak.

BIOS és tuning

HT BUS / MEMO / VCORE / VDDR

Az SK8N az AMI BIOS-ra épül. A BIOS tuningra alkalmas, azonban nincs túl sok beállítási lehetőség. Az FSB 200 és 300 MHz között állítható be (erről nincs kép), a HyperTransport sebessége (szorzója) 200,400 és 600 MHz lehet, ami 1x,2x és 3x-os szorzót jelent. A memória órajelét az FSB-től függetlenül 200, 266, 300, 333 és 400 MHz-re állíthatjuk. Az Opteron 146-os szériáig a 400 MHz-cel ne is próbálkozzunk, mert mindenképpen 333 MHz-en fog járni a memória, hiszen az processzor még csak a 333 MHz-es memóriákat támogatja. A processzor feszültsége 1,55 V, 1,65 V és 1,75 V lehet, ekkora feszültség már elég ahhoz, hogy a processzort kicsit megtornáztassuk. Ezen kívül még beállítható a memória feszültsége is, amit 2,5 V és 2,8 V között 0,1 V-os lépésekben állíthatunk be.

Az SK8N alaplappal – mint már ismeretes – 2420 MHz-et tudtunk kihozni abból az FX-ből, amelyet az AMD-től kaptunk tesztelésre. Az eredményt gyári hűtéssel értük el. A 2420 MHz-en elért összes eredményt megtaláljuk az Athlon 64-gyel és a P4 EE-vel foglalkozó cikkünkben.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!