Abit KV8-MAX3

A VIA K8T800-ra épülő Abit KV8-MAX3 több izgalmas újítást is felvonultat, ezek közé tartozik az OTES hűtőrendszer, az µGuru chip és a diagnosztikai ledrendszer.

Noha az esztétikumot nem tartjuk elsődleges szempontnak egy alaplap értékelésénél, meg kell jegyeznünk, hogy a lap egyszerűen szép. A bordó nyákon a processzor mellett három memóriafoglalatot találhatunk, a túlsó oldalán pedig az északi hidat. A processzor felett, rengeteg kondenzátor és a tápcsatlakozók társaságában helyezkedik el az OTES hűtés, a zsúfoltság némileg megnehezíti a szerelést. Az AGP foglalat alatt egy PCI-nyi hely kimaradt, így a nagyobb hűtéssel rendelkező videokártyákat használóknak sem kell neélkülöznie egyetlen PCI foglalatot sem. Az alaplapon alapértelmezés szerint nincsen hűtőlefogató keret, tehát mindenképpen olyan hűtést kell beszerezni, amelyhez gyárilag adnak ilyet (mint például a dobozos processzorok esetében).

Az északi híd aktív hűtést kapott, ami talán felesleges, hiszen alig melegszik. Az AGP foglalat környékén több kondenzátor is megtalálható, ráadásul egy nagyobb videokártya behelyezése után a memóriabővítés is problémás lehet.

A hatcsatornás hangzást a legújabb és így elvileg legjobb Realtek ALC658 hangkodek biztosítja, a chip főbb tulajdonságai közé tartozik a hatcsatornás Dolby Digital hangzás és az UAJ (Universal Audio Jack) támogatása. A Realtek ezt a kodeket AC'97 2.3-as verziójaként hirdeti. Hálózati vezérlőként egy 3COM Marvell 940 gigabites vezérlő szolgál.

Az alaplapon a kétcsatornás, déli hídba integrált SATA-vezérlőn kívül található egy Silicon Image Sil3114 SATA RAID-vezérlő is, amely támogatja a SATA RAID 0, 1 és 0+1 módokat. Ezzel együtt összesen hat SATA-eszköz, illetve összesen négy IDE-eszköz és egy floppy csatlakoztatható az alaplaphoz.

Kikapcsolva és menet közben

Ez az Abit második olyan alaplapja, amelyen már egy diagnosztikai ledrendszer is helyet kapott. A feature nem ismeretlen, hiszen például az Epox-lapokon már generációk óta megtalálható ez a szolgáltatás, mely igencsak hasznos lehet azokban az esetekben, amikor a gépünk meghibásodik.

Az Abit KV8-MAX3 azon alaplapok közé tartozik, amelyek már az µGuru chippel is fel vannak szerelve, ilyen még az Abit AN7 (nForce2) és AI7 (i865PE). Az µGuru chip az Abit dokumentációja szerint egy olyan második processzor az alaplapon, amellyel a rendszer különböző tulajdonságait (hőmérsékletek, feszültségek, memóriaidőzítések) az operációs rendszer alól állítgathatjuk és felügyelhetjük.

Az Abit az µGuru chipet használó alaplapokhoz több szoftvert is mellékel; ezek az AbitEQ, FanEQ és Abit OC Utility. A programokkal az alaplap jellemzőinek széles skáláját (így feszültségek, hőmérséklet, illetve az összes ventilátor fordulatszáma) kísérhetjük figyelemmel. Az OC Utility programmal Windows alól (!) állíthatjuk be a processzor feszültségét, órajelét illetve az AGP és a memória feszültségét. A művelet veszélyes lehet, és csak azoknak érdemes próbálkozniuk, akik értenek a tuningoláshoz. Nekünk az OC Utility többször is lefagyasztotta a gépet, amikor Windows alól megpróbáltuk tuningolni a processzort, igaz, ez a program korai verziója miatt is lehet.

Az OTES hűtés sötétben

Az alaplap következő újítása az OTES hűtés. Maga a megoldás nem új, hiszen találkozhattunk már vele az Abit videokártyáin. A találmány lényege, hogy a jobban melegedő alkatrészeket (FET-ek, kondenzátorok) az Abit egy műanyag borítással fedte be, az így létrehozott alagútból egy, a hátlapon található kis ventilátor elszívja a levegőt, így a meleg levegőt is kijuttatja a számítógép belsejéből. Hátránya, hogy a ventilátor nagyon hangos, illetve hogy látszólag kevés gyakorlati haszna van. Kíváncsiságból kipróbáltuk a tuningot az OTES rendszerrel és nélküle is: semmivel nem lett stabilabb, instabilabb vagy jobban/rosszabbul tuningolható a rendszer, amikor leszedtük a hűtést. Látványos ugyanakkor, hogy a műanyag borítás alatt három led narancssárgán világít – ha akarjuk, ha nem.

Kellékek

Az alaplap hátlapján a baloldali OTES hűtésen kívül megtalálható egy-egy PS2 port a billetyűzet és az egér számára, négy USB port, egy Firewire- és egy RJ-45-csatlakozó, illetve hét (!) audio ki-bemenet. Balról jobbra haladva ezek a következők: egy-egy S/PDIF ki- és bemenet, Front-speaker, Line-in, Mic-in, Center/Sub és Surround Speaker csatlakozó. Az alaplaphoz a csomagban kapunk egy hátlapi panelt is, mivel ez teljesen különbözik a szabványos hátlapoktól.

Az alaplap mellé kapunk még három felhasználói kézikönyvet, egy driver CD-t és egy SATA driver floppyt. A csomagban megtalálható egy újabb ismeretlen kellék, amely a Secure IDE névre hallgat.

A SecureIDE egy titkosító eszköz, amely a 40 bites DES-kódolásra alkalmas eNOVA X-Wall kriptográfiai chipsetet használja a merevlemezünkön lévő adatok biztonságának megőrzésének érdekében. A modul egyik oldalát a merevlemez IDE-csatlakozójába kell helyezni, míg a másik oldalához az IDE-kábelt kell csatlakoztatni.

A merevlemezhez innentől fogva csak úgy férhetünk hozzá, ha a saját "kulcsunkat" használjuk. Az alaplapra rádugható és a számítógép hátuljára kivezethető zárba kell beledugni a kulcsot, és csak innentől fogva lesz használható a merevlemez.

A dobozban továbbá találunk egy-egy cső IDE-kábelt és floppykábelt, illetve négy SATA-kábelt és két Y tápátalakító-kábelt. Utóbbiakra szükség is lehet, ha kihasználjuk az összes SATA portot.

És végül a doboz legmélyén találtunk egy hátlapi kivezetést két USB 2.0 port és két Firewire port számára.

BIOS és tuning

SOFTMENU III / OC ON THE FLY / FANEQ / FSB

Az Athlon 64-es alaplapok esetében lesz egy új opció, amelyet meg kell ismernünk, ez pedig a HyperTransport (avagy LDT) feszültsége, amely alapértelmezés szerint 1,2 V. Mi úgy vettük észre a tesztelés alatt, hogy a processzor tuningja esetén a HyperTransport feszültségének megemelésénél hatásosabb módszer az, ha a szorzóját csökkentjük, így VIA esetén a szabványos 800 MHz helyett 600 vagy 400 MHz-en, míg nForce3 esetén a szabvány 600 MHz helyett 400 MHz-en járatjuk. A HyperTransport "szorzójának" beállítására szinte az összes alaplapon van a lehetőség, míg a feszültség módosítására nem mindig. Jó megoldás lehet az is, ha a szorzó helyett a HyperTransport busz szélességét csökkentjük 16 bitről 8 bitre, hiszen a hatás ugyanaz.

VHT / VCORE / VCORE2 / VDDR / VAGP

A BIOS-ba belépve a Phoenix AWARDBIOS tárul elénk. Az FSB 200 és 300 MHz között állítható 1 MHz-es lépésekben, a HyperTransport feszültsége 1,2 V és 1,4 V között módosítható 0,05 V-os lépésekben, a processzor magfeszültsége millivoltban adható meg 0 és 350 között, így lényegében 0,35V plusz kakaót adhatunk a processzornak 350 lépésben, ezt mutatja az alsó sor harmadik képe. A memória feszültsége 2,5 V és 3,2 V (!) között állítható 0,05 V-os lépésekben, míg az AGP feszültsége 1,5 V és 1,65 V között, szintén 0,05 V-os lépésekben. A Softmenu III-ban találtunk egy új opciót, melynek neve "OC ON THE FLY", amely automatikus tuningot tesz lehetővé. Mi azt tapasztaltuk, hogy az FSB 200 MHz-ről 204 MHz-re állításán kívül mást nemigen csinál. Még egy érdekesség található a BIOS-ban, a "FanEQ Control" menü. Itt pontos értékeket megadva szabályozhatjuk a processzor, az északi híd és az OTES hűtés ventilátorát, így előírhatjuk például, hogy bizonyos processzorhőmérséklet alatt a ventilátor lassuljon le, vagy bizonyos hőmérséklet elérése után a ventilátor fordulatszáma növekedjen meg. Ezeket a beállításokat egyébként a fennt látott FanEQ programmal Windows alól is elvégezhetjük.

Az alaplapok teszteléséhez ugyanazt a processzort kaptuk meg, amelyet az Athlon 64-es processzorokat bemutató cikkben is használtunk, és akkor bizony kicsit csalódottak voltunk, hiszen mindössze 2200 MHz-ig tudtuk tuningolni a processzort, ami csupán 10% órajelnövekedés.

Az Abit KV8-MAX3 alaplapban ugyanazt a processzort, amelyet a Gigabyte vagy az MSI lapokban 2200 MHz-ig sikerült túlhúzni, egészen 2400 MHz-ig tuningoltuk stabilan! A processzornak ehhez az órajelemeléshez 1,75 V feszültségre volt szüksége, emellett a memória órajelét átállítottuk 166 MHz-re, tehát 200 MHz-en üzemelt aszinkron 2-3-3-7-es beállítással, illetve a HyperTransport szorzóját átállítottuk 3x-osra, tehát 600 MHz-re, amely az FSB emelésével arányosan megnőtt 720 MHz-re. Szinkron memóriabeállítás esetén 225 MHz FSB-ig jutottunk el, tehát 2250 MHz-ig, de ez inkább a memóriának köszönhető.

Később kiderült, hogy ez az órajel már a processzor tuninghatárát jelentette, ugyanis a gyári coolerrel nem sikerült egyik alaplapban sem 2400 MHz fölé jutnunk. Voltak azonban olyan alaplapok, amelyekben még ennyit sem sikerült elérni.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!